Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

266 Az országgyűlés képviselőházának 258. ülése 19 42 május 28-án, csütörtökön. birtokos osztálynak és a felszabadított jobbágyságnak a múlt század közepétől kezdve a századfordulóig mindinkább súlyosbodó gazdasági leromlása és az, hogy mind a birtokososztály, mind a volt jobbágyság kellő felkészültség és védelem nélkül teljes járatlanságban a pénz- és hitelgazdálkodás szabályait illetőleg került bele az új gazdasági rendbe s az általa kiváltott és lehetővé tett gazdasági szabadságba és korlátlan szabadjversenybe. A mezőgazdasági termelés alapfeltételei is megváltoztak. A birtokososztály a jobbágyság felszabadítása következtében nemcsak az ingyenes munkaerőt vesztette el, hanem elvesztette a jobbágyság tulajdonában volt élő és holt gazdasági felszerelést és azokat a természetbeni szolgáltatásokat is, amelyekben a jobbágyoktól évszázadokon át részesült. A tőkeszegénység, sőt a tőkének teljes hiánya, a gazdasági felszerelés beszerzése céljából kölcsönök felvételére, vagy arra kényszerítette, hogy birtoka egy részét eladja, vagy birtokát haszonbérbe adja. A felvett kölcsönöket törleszteni, azokat visszafizetni nem tudta, s a többszörösen bekövetkezett rossz esztendjők, a sorozatos mezőgazdasáigi válságok még a kamatfizetést is lehetetlenné tették. Az így felszaporodott hátralékok nyomán még jobban megindult az ősi föld lábai alól és mind több és töbjb teret adott a zsidóságnak arra, hogy a kereskedelmi és üzleti életben felszaporodott ingó tőkéit a mező gazdaságban úgy haszonbérlet, mint a föld tulajdonjogának megszerzése által a magyar föld birtoklásába elhelyezze'. A zsidóság számbeli gyarapodásának és a magyar föld birtoklásában, akár haszonbérletek, akár a föld tulajdonjogának megszerzése útján való tórfoglalására vonatkozólag rendelkezésre álló statisztikai adatokat az alábbiakban ismertetem a t. Házzal: (Halljuk! jobbfelől.) A trianoni Magyarország területén 1830-ban 92.026 zsidó élt, az akkori lakosságnak 2"3%-a. 1880-ban ugyanazon a területen 296.044, vagyis 5.6%. 1910-ben a zsidóság száma 471.355-re emelkedett, vagyis már 6"2%-ot ért el. A történelmi Magyarország területén az arányszám kisebb volt. 1900-ban 83L162, vagyis 4"9%, 1910-ben 911.227, vagyis kereken 5% zsidó volt. A zsidóság rohamos számbeli gyarapodásával együtt járt, nagy tőkeereje természetszerű következményeként, a föld bírlalásában való mind erőteljesebb részesedése. Ez a földszerzés különösen nagy mértékben fokozódik a századforduló parcellázása és ugyanezen időben az eladósodott közép- és kisbirtokok felvásárlása útján és utolsó alkalomként az 1914—18-as háború alatt és, az azt közvetlenül követő egy-két évben, A zsidó földtulajdonosok számáról ós földbirtokaik r területéről megfelelő statisztikai adatgyűjtések hiányában csak hézagos adatok állnak rendelkezésre. Ezek is csak a vallásilag zsidókra vonatkoznak, míg a fajilag zsidók hasonló adatai hiányoznak. (Meskó Zoltán: A zsidó zsidó, ha mondjuk katolikus is!) Az 1916. évtől kezdve vannak részletesebb adataink. 1916-ban a kötött forgalmú birtokokat figyelmen kívül hagyva, a trianoni területen a száz katasztrális holdnál nagyobb zsidóbirtokok területe 790.045 katasztrális hold volt, az akkori összes szabadforgalmú száz katasztrális holdon felüli birtokoknak, a 4,794.511 katasztrális holdnak 16'5%-a. 1928-ban a 4,169.750 katasztrális holdból 478.261 katasztrális hold, azaz 11*5%. 1933-ban 4,012.964 katasztrális holdból 470.191 katasztrális hold, azaz 11*7% volt zsidóbirtok. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a száz katasztrális holdon felüli zsidóbirtokok területps az 1927. évre nagyobb mérvben csökkent. Ennek okát az 1920. évi XXXVI. tc.-ben látom, amely földbirtokpolitikai törvény rendelkezéseinek fő célkitűzése a kisemberek földhöz juttatása mellett a zsidóságnak a magyar föld birtoklásában való térhódításának megállapítására és visszafejlesztésére is irányult azáltal, hogy a megváltási eljárást elsősorban a háborús szerzeményű s általában a nem ősi, öröklött, hanem újszerzeményű birtokokra kellett megindítani és ebbe a kategóriába tartozott a zsidó birtokok jelentős része. E törvény végrehajtásának következtében a száz katasztrális holdon felüli birtokok területe kerek 625-000 katasztrális holddal csökkent s ennek ötven százaléka a zsidó birtokok területét kisebbítette. 1928-tól, kezdődően statisztikai adataink vannak már az ötven katasztrális holdon felüli birtokokra vonatkozóan is. Ezek szerint 1928-ban az ötven katasztrális holdnál nagyobb szabadforgalmú birtokok összes területe 4,903.213 katasztrális hold volt s ebből zsidó birtok volt 509.766 katasztrális hold, vagyis 10*4%. Ebből a száz katasztrális holdon felüli zsidó birtok területe 478.261 katasztrális hold, vagyis 977% és az 50—100 katasztrális hold közötti zsidóbirtok 31.503 katasztrális hold, vagyis 063%. 1933-ban az ötven holdon felüli összes birtokterület 4,777.685 katasztrális hold volt s ebből 505.095 katasztrális hold, vagyis 10.6% volt izraelita vallásúak birtokában. A szabadforgalmú ötven katasztrális holdnál nagyobb zsidó földbirtok területe 1935—1937-ben 418.548, 1938-ban 409.678, 1939-ben 401.812 és 1940-ben 395.832 katasztrális hold volt. Területileg legtöbb a zsidóbirtok Szabolcs*, ^ Nógrád-, Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, továbbá jelentős még Bihar- és Hevesmegyékben, a legkevesebb pedig a Dunántúl. Legkevesebb a zsidóbirtok az 50—100 katasztrális holdak közötti csoportban, 4*6%, legtöbb az 500—1000 katasztrális holdak közötti csoportban, 178%. (Szöllősi Jenő: Szörnyű!) Ezek az adatok azt mulatják, hogy leginkább a volt nemesi középbirtokok kerültek zsidó tulajdonba. A nagybirtokok nagyobb tőkeerejükkel és nagyobb hitelképességükkel, a kisbirtokok pedig a tulajdonosaik nagyobb szívósságában és igénytelenségében gyökerező ellenállóképességük'kel megtartották birtokállományukat és így nem adtak teret és lehetőséget e 'birtokcsoportokban a zsidó tőke nagyobbarányú térfoglalásának. (Szöllősi Jenő: így van!) 1928 és 1933 között a zsidó birtokok arányszáma 10*4%-ra emelkedett. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennek az az oka, hogy míg az említett öt év alatt az ötven katasztrális holdon felüli közép- és nagybirtokok összes területe a parcellázások következtében 125.000 katasztrális holddal, vagyis 2'5%-kal csökkent, addig a zsidóbirtok területe csak 4700 katasztrális holddal, vagyis 0'9%-kal csökkent ugyanez alatt az idő alatt. Az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás birtokstatisztikájában találkozunk először az ötven katasztrális holdnál kisebb szabadforgalmú zsidó birtokok adataival. Eszerint ezeknek a birtokoknak a száma 27.261, összes területe pedig 79.128 katasztrális hold volt. A művelési