Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

264 Âz of szag gyűlés képviselőházának 258, ülése 19 U2 május 28-án, csütörtökön. mint a második bekezdés esetében büntetendő«. A javasolt szöveg világosan kifejezésre juttatja, hogy nemcsak az első bekezdésben meghatározott két évig terjedhető fogházzal büntetendő_ vétségnek hanem az »eddigi harmadlik bekezdésbe ütköző — öt évi terjedhető fogházzal büntetendő — vétségnek kísérlete is büntetendő. Az 5. §-hoz. A bizottság a befolyásolással üzérkedésről szóló 5. §. harmadik bekezdése tizenharmadik sorában a »közhivatalnoknak« szó után a következő szövegrészt vette fel: »az országgyűlés, törvényhatósági bizottság, városi vagy községi képviselőtestület tagjának«. Gyakorlati esetek győzhetnek meg arról, hogy nemcsak a közhivatali állás tekintélye, hanem az országgyűlésé, a törvényhatósági bizottságé és a városi vagy községi képviselőtestületé is megkívánja a szakaszban meghatározott üzelmekkel szemben a fokozott büntetőjogi védelmet. A bizottság a javaslat 5. §-át a következő új negyedik bekezdéssel egészítette ki: »Ez a §. nem érinti az 1937:

IV. törvénycikknek az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit«. A bizottsági tárgyalás során az 5. §-sal kapcsolatban felmerült az a kérdés: vájjon az ügyvédi hivatás teljesítése milyen feltételek mellett eshetik a szakasz rendelkezése alá, továbbá a bíróságok nem fogják-e általában ügyfélnek hatóság előtt, díjazásért való képviseletét magánérdek vagyoni előnyért való és így az 5. §. szerint bünteten'dő előmozdításának tekinteni s ennélfogva nem kellene-e az ügyvédi hivatás szabadsága érdekében külön, kivételező rendelkezést illeszteni a javaslatba. A bizottság arra a meggyőződísre jutott, hogy e tárgyban a javaslat szövege nem szorul újabb jogszabállyal való kiegészítésre, hanem elegendő a figyelmet felhívni az 1937: IV. te. idevágó rendelkezéseire. Az 1937:IV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartás 75. §-a értelmében az ügyvéd jogosult az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkeszteni és ezért díjazást követelni. Az ügyvédség törvényszerű gyakorlását a javaslat nem érinti, ez már abból az általános büntetőjogi elvből következik, amely szerint nem jogellenes és így büntetőtörvénykönyvbe sem ütközhetik annak cselekménye, aki nem tesz mást, mint megengedett hivatását szabályszerűen folytatja. Ugyanez okból nem »befolyással üzérkedés« például az sem, ha valaki mint alkalmazott vagy megbízott fizetésért vagy más ellenértékért a munkaadó vagy a megbízó ügyeiben hatóságoknál jár el. A bizottság a javaslat 7. és 8, §-ai sorrendjét felcserélte, ennek következtében a 7. §-ból 8. §. lesz, a régi 8. §-ból pedig új 7. §. A 7. és 8.. §. sorrendjének felcserélése annak a megfontolásnak alapján történt, hogy az eredeti javaslat <8. §-a, amely az 1938:XIX. te. 174. §-ának módosítását tartalmazza, logikailag előbbrevaló az^ eredeti 7. §-nál, amely az egész törvénynek módosított szövegében való kiterjesztését rendeli el. A bizottság a régi 8. §. második bekezdésében a »szóval vagy tettel« szó helyett a következő szövegrészt vette fel: »becsületében megsérti«. Ennek folyományaképpen a §. 9. sorában a »bántalmazással« szó elől az »ilyen« szót kihagyta. A bizottság a szóval bántalmazás kifejezése helyett a »becsületében megsérti« kifejezést a könnyebb érhetőség és határozottabb tartalom miatt tartotta szükségesnek felvenni. A 10. §4ioz. A bizottság a javaslat 10. §-a első bekezdésének utolsó mondataként a következő szövegrészt vette fel: »Ugyanez áll a törvényhatóságok igazoló választmányai által tárgyalt ügyékben elkövetett hamis tanuzásra is«. Az 1938:XIX. te. 194. §_a a törvényható. ságok igazolóválasztmányai által tárgyalt választási ügyekben elkövetett Ihamis tanuzást nem említette meg. Habár az új törvény a »választási ügy« kifejezést nagyobb általánosságban használja, mégsem látszott feleslegesnek az igazolóválasztmány elé tartozó ügyeket külön is megemlíteni. (Zaj. — Elnök csen ff et.) A bizottság a § második bekezdése után új harmadik bekezdésként a következő rendelkezést iktatta be: »Egyházi bíróság vagy más egyházi hatóság előtt elkövetett Ihamis tanuzás és ihamis vád miatt a bűnvádi eljárást csak az egyházi hatóság kívánságára lehet megindítani«. Ugyanabból az okból, mint az új 8. §rnál, itt is kívánatos, hogy az egyház belső igazgatásához tartozó ügyek csak akkor kerüljenek az állami bíróságok elé, ha az egyház illetékes hatósága ezt az egyház érdekeivel összeférhetőnek találja. Egyébként a hamis tanuzás és a hamis vád elsősorban az igazságszolgáltatás — az adott esetben tehát az egyházi jogszolgáltatás — ellen irányuló bűncselekmény és megítéléséhez az egyházi hatóságok iratainak megszerzése s az egyházi hatóságok előtt folyt eljárás adatainak részletes feltárása szükséges. Helyénvaló még a látszatát is elkerülni annak, mintha az állami Ihatalom az egyházak érdekeit sérteni, ügyeikbe ok nélkül beavatkozni kívánna, holott a törvényjavaslatnak éppen ellenkező a célja. A bizottság a 7. és 8. §-ok felcserélése következtében a 10. §. első bekezdésének második sorában levő 7. §4 8. §-sá módosította, továbbá ugyanezen §. negyedik bekezdésének harmadik sorában a 7. §-t 8. §-sá javította át. A bizottság a törvényjavaslat 1. §-ának miniszteri indokolásával kapcsolatban szükségesnek látta annak a felfogásának kifejezését, hogy meghatározott körülmények esetében érzékinek nevezhető élvezetet is lehet a vesztegetés alkalmas eszközének tekinteni. E tárgyban a ibíróság bizonyára az eset körülményeinek pontos mérlegelése alapján fog dönteni. A javaslat 5. §-ának miniszteri indokolásával kapcsolatban a bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy alig lehet olyan esetet elképzelni, amelyben valódi közérdék előmozdítójának módjában lenne fáradozásaiért valakitől túlzott előnyöket kicsikarni. Ilyen esetben rendszerint fel kell tenni, hogy az állítólagos közérdék az adott esetben valamely magánérdeket leplez. A bizottság azzal terjeszti jelentését a t Képviselőház elé, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott ós a jelentéshez mellékelt szövegébén méltóztassék elogadui. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérem a jegyző^ urat, szíveskedjék a javaslat címét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—11. §-ait, amelyeket a Ház a bizottság szövegezésében fogad el). Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyaltuk és megszavaztuk, azt tehát tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz tesszük át. Napirendlünk következő pontja a zsidók