Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

264 Âz of szag gyűlés képviselőházának 258, ülése 19 U2 május 28-án, csütörtökön. mint a második bekezdés esetében büntetendő«. A javasolt szöveg világosan kifejezésre jut­tatja, hogy nemcsak az első bekezdésben meg­határozott két évig terjedhető fogházzal bün­tetendő_ vétségnek hanem az »eddigi harmadlik bekezdésbe ütköző — öt évi terjedhető fogház­zal büntetendő — vétségnek kísérlete is bün­tetendő. Az 5. §-hoz. A bizottság a befolyásolással üzérkedésről szóló 5. §. harmadik bekezdése tizenharmadik sorában a »közhivatalnoknak« szó után a következő szövegrészt vette fel: »az országgyűlés, törvényhatósági bizottság, városi vagy községi képviselőtestület tagjának«. Gyakorlati esetek győzhetnek meg arról, hogy nemcsak a közhivatali állás tekintélye, hanem az országgyűlésé, a törvényhatósági bizottságé és a városi vagy községi képviselő­testületé is megkívánja a szakaszban meghatá­rozott üzelmekkel szemben a fokozott büntető­jogi védelmet. A bizottság a javaslat 5. §-át a következő új negyedik bekezdéssel egészítette ki: »Ez a §. nem érinti az 1937: IV. törvénycikk­nek az ügyvédi hivatás gyakorlására vonat­kozó rendelkezéseit«. A bizottsági tárgyalás során az 5. §-sal kapcsolatban felmerült az a kérdés: vájjon az ügyvédi hivatás teljesítése milyen feltételek mellett eshetik a szakasz rendelkezése alá, továbbá a bíróságok nem fogják-e általában ügyfélnek hatóság előtt, díjazásért való képvi­seletét magánérdek vagyoni előnyért való és így az 5. §. szerint bünteten'dő előmozdításá­nak tekinteni s ennélfogva nem kellene-e az ügyvédi hivatás szabadsága érdekében külön, kivételező rendelkezést illeszteni a javaslatba. A bizottság arra a meggyőződísre jutott, hogy e tárgyban a javaslat szövege nem szorul újabb jogszabállyal való kiegészítésre, hanem elegendő a figyelmet felhívni az 1937: IV. te. idevágó rendelkezéseire. Az 1937:IV. törvény­cikkbe iktatott ügyvédi rendtartás 75. §-a értel­mében az ügyvéd jogosult az ország bármely bírósága és hatósága előtt ügyfelet képviselni, más részére beadványt vagy okiratot szerkesz­teni és ezért díjazást követelni. Az ügyvédség törvényszerű gyakorlását a javaslat nem érinti, ez már abból az általános büntetőjogi elvből következik, amely szerint nem jog­ellenes és így büntetőtörvénykönyvbe sem üt­közhetik annak cselekménye, aki nem tesz mást, mint megengedett hivatását szabály­szerűen folytatja. Ugyanez okból nem »befo­lyással üzérkedés« például az sem, ha valaki mint alkalmazott vagy megbízott fizetésért vagy más ellenértékért a munkaadó vagy a megbízó ügyeiben hatóságoknál jár el. A bizottság a javaslat 7. és 8, §-ai sorrend­jét felcserélte, ennek következtében a 7. §-ból 8. §. lesz, a régi 8. §-ból pedig új 7. §. A 7. és 8.. §. sorrendjének felcserélése annak a megfontolásnak alapján történt, hogy az eredeti javaslat <8. §-a, amely az 1938:XIX. te. 174. §-ának módosítását tartalmazza, logikailag előbbrevaló az^ eredeti 7. §-nál, amely az egész törvénynek módosított szövegében való kiter­jesztését rendeli el. A bizottság a régi 8. §. második bekezdésé­ben a »szóval vagy tettel« szó helyett a követ­kező szövegrészt vette fel: »becsületében meg­sérti«. Ennek folyományaképpen a §. 9. sorá­ban a »bántalmazással« szó elől az »ilyen« szót kihagyta. A bizottság a szóval bántalmazás kifeje­zése helyett a »becsületében megsérti« kifeje­zést a könnyebb érhetőség és határozottabb tartalom miatt tartotta szükségesnek felvenni. A 10. §4ioz. A bizottság a javaslat 10. §-a első bekezdésének utolsó mondataként a követ­kező szövegrészt vette fel: »Ugyanez áll a tör­vényhatóságok igazoló választmányai által tárgyalt ügyékben elkövetett hamis tanu­zásra is«. Az 1938:XIX. te. 194. §_a a törvényható. ságok igazolóválasztmányai által tárgyalt vá­lasztási ügyekben elkövetett Ihamis tanuzást nem említette meg. Habár az új törvény a »vá­lasztási ügy« kifejezést nagyobb általánosság­ban használja, mégsem látszott feleslegesnek az igazolóválasztmány elé tartozó ügyeket kü­lön is megemlíteni. (Zaj. — Elnök csen ff et.) A bizottság a § második bekezdése után új harmadik bekezdésként a következő rendelke­zést iktatta be: »Egyházi bíróság vagy más egyházi ható­ság előtt elkövetett Ihamis tanuzás és ihamis vád miatt a bűnvádi eljárást csak az egyházi hatóság kívánságára lehet megindítani«. Ugyanabból az okból, mint az új 8. §rnál, itt is kívánatos, hogy az egyház belső igazga­tásához tartozó ügyek csak akkor kerüljenek az állami bíróságok elé, ha az egyház illetékes hatósága ezt az egyház érdekeivel összeférhe­tőnek találja. Egyébként a hamis tanuzás és a hamis vád elsősorban az igazságszolgáltatás — az adott esetben tehát az egyházi jogszol­gáltatás — ellen irányuló bűncselekmény és megítéléséhez az egyházi hatóságok iratainak megszerzése s az egyházi hatóságok előtt folyt eljárás adatainak részletes feltárása szüksé­ges. Helyénvaló még a látszatát is elkerülni annak, mintha az állami Ihatalom az egyházak érdekeit sérteni, ügyeikbe ok nélkül beavat­kozni kívánna, holott a törvényjavaslatnak éppen ellenkező a célja. A bizottság a 7. és 8. §-ok felcserélése kö­vetkeztében a 10. §. első bekezdésének második sorában levő 7. §4 8. §-sá módosította, továbbá ugyanezen §. negyedik bekezdésének harmadik sorában a 7. §-t 8. §-sá javította át. A bizottság a törvényjavaslat 1. §-ának miniszteri indokolásával kapcsolatban szüksé­gesnek látta annak a felfogásának kifejezését, hogy meghatározott körülmények esetében ér­zékinek nevezhető élvezetet is lehet a veszte­getés alkalmas eszközének tekinteni. E tárgy­ban a ibíróság bizonyára az eset körülményei­nek pontos mérlegelése alapján fog dönteni. A javaslat 5. §-ának miniszteri indokolásá­val kapcsolatban a bizottság szükségesnek tartja megjegyezni, hogy alig lehet olyan ese­tet elképzelni, amelyben valódi közérdék elő­mozdítójának módjában lenne fáradozásaiért valakitől túlzott előnyöket kicsikarni. Ilyen esetben rendszerint fel kell tenni, hogy az ál­lítólagos közérdék az adott esetben valamely magánérdeket leplez. A bizottság azzal terjeszti jelentését a t Képviselőház elé, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott ós a jelentéshez mel­lékelt szövegébén méltóztassék elogadui. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérem a jegyző^ urat, szíveskedjék a javas­lat címét felolvasni. Porubszky Géza jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—11. §-ait, amelyeket a Ház a bizottság szövegezésében fogad el). Elnök: Ezzel a törvényjavaslatot részletei­ben is letárgyaltuk és megszavaztuk, azt tehát tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőház­hoz tesszük át. Napirendlünk következő pontja a zsidók

Next

/
Oldalképek
Tartalom