Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-256
Az országgyűlés képviselőházának 256. vaslaton a bizottság által eszközölt módosítást ismertetni szíveskedjék. Tömböly Dénes előadó: T. Képviselőház! Az izraelita vallásfelekezet jogállásának, szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház 1941. évi december hó 18. napján általánosságban a részletes tárgyalás alapjául el fogadta. A t. Képviselőház közoktatásügyi bizottsága március hó 24-i ülésében foglalkozott ezzel a törvényjavaslattal, részleteiben is letárgyalta, s a részletes tárgyalás során a következő módosításokat tette: A 2. § után a 3. § helyére új szakaszként iktatta be a törvényjavaslatba a következőket: »Felhatalmaztatík a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az ebben a törvényben foglalt rendelkezések követloztében szükséges átmeneti és végrehajtási szabályokat rendeletben állapítsa meg; ebben a körben különösen felhatalmaztatik arra, hogy az országos izraelita iskolai alap jogviszonyait, valamint az említett alap alkalmazottainak, továbbá a fizetéskiegészítő államsegélyben részesített izraelita vallásfelekezeti tanítóknak és tanároknak szolgálati jogviszonyát rendeletben szabályozza és rendeletben állapítsa meg" azt is, hogy a vallásfelekezet szervezetére vonatkozó fennálló szabályokat e törvény hatályba lépése után mennyiben lehet hatályosaknak tekinteni. '-'.-'• Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve az izraelita hitközségeket az izraelita vallásfelekezet céljaira szolgáló országos járulék fizetésére kötelezhesse és mind az országos járuléknak, mind az izraelita hitközségi adónak behajtási szabályait rendeletben megállapíthassa.« T. Ház! Erre az új 3. §-ra azért volt szükség, mert az izraelita vallásfelekezet bevett vallásfelekezetből a törvény hatálybalépése után törvényesen elismert vallásfelekezet lesz és itt vannak bizonyos átmeneti kérdések, amelyeket szabályozni kell. Ez a szabályozás a I legegyszerűbben úgy történhetik, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben állapítja meg ezeket a szabályokat, módosításokat Különös felhatalmazást kapott a miniszter arra, hogy az izraelita iskolai alap jogviszonyait rendezze. Az izraelita iskolai alap eddig a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelésében állott. Ennek voltak tanárai, tanítói, akiket az államsegélyből fizettek. Most ezeknek a jogviszonyait újból rendezni kell, minthogy a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése és hatálybalépése után a kultuszminiszter ezt az alapot tovább nem kezelheti. Vannak azután az izraelita hitfelekezetnek intézményei, például kórházai, rabbiképtzői, vakok intézete, elemi iskolái, siketnémák intézete, tehát több intézménye, amelyeket az izraelita hitfelekezet eddig nagyobbrészt a részére juttatott állami támogatásból tartott fenn. Most az állami támogatás megszűnik s ha nem gondoskodunk arról, hogy az izraelita hitfelekezet ezeket az intézményeket továbbra is fenntarthassa, illetőleg a fenntartásukhoz szükséges járulékokat behajthassa, avagy amennyiben nem akarja behajtani, a minisztérium kötelezhesse arra, hogy ezeket behajtsa, illetőleg kivesse, abban az esetben ezek megszűnése az államra róna újabb terhet, egyrészt azzal, hogy ezek helyett esetleg más intézeteket kellene felállítani, vagy az ott gondozottak ( ülése 19k2 május 1-én, pénteken. 255 az egyéb állami intézetekben ápoltak létszámát növelnék, a zsidó elemi iskolába járó tanulók pedig a magyar elemi iskolák tanulóinak számát növelnék. A felhatalmazásban ezenkívül benne van az is, hogy a miniszter rendeletileg állapítja meg az izraelita hitfelekezetnél a szervezetére vonatkozó szabályokat, amelyek most, amikor a hitfelekezet törvényesen elismert vallásfelekezetté válik, módosulnak. Egyszersmind azért is szükség van arra, hogy az 1895 : XLII. tc.-et ez a törvény hatályon kívül helyezze, mert az izraelita hitfelekezet nem abba a jogállásba kerül vissza, amelyben azelőtt volt, — amelyet királyi rendeletek állapítottak meg és amely körülbelül a bevett vallásfelekezetek jogállásával volt egyenlő — hanem most az elismert vallásfelekezetekre vonatkozó szabályokat állapítják meg az izraelita hitfelekezetekre vonatkozóan. A bizottság még egy új 4. §-sal egészítette ki a törvényjavaslatot. A 4. § a következőképe pen hangzik (olvassa): »Ha valamely izraelita hitközség akár közjogi, akár magánjogi kötelezettségen alapuló tartozását nem teljesíti; a vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti a hitközséget, hogy tartozásának teljesítésére szükséges összeget költségvetésébe felvegye és annak fedezetéről hitközségi adó kivetése útján gondoskodjék. Ez a rendelkezés a hitközségnek e törvény hatálybalépése előtt keletkezett kötelezettségei tekintetében is irányadó.« T. Ház! Erre a szakaszra azért volt szükség, mert vannak egyes izraelita hitközségeknek olyan tartozásai, amelyeket nem fizettek, nem fizetnek es hajlandóság sem mutatkozik arra, hogy ezeket fizessék. E törvény hatálybalépése után a miniszternek jogában lesz intézkedni aziránt, hogy az izraelita hitfelekezetek ezeket a tartozásaikat költségvetésükbe felvegyék és a részletek fizetéséről ilyenformán gondoskodjanak. T. Ház! Az általános vita során a Magyar Élet Pártjának vezérszónoka és több szónok felhozta, hogy az áttérések meggátlását szolgáló szakasz hiányzik a törvényjavaslatból. A bizottság az általános vitában elhangzottak alapján Bálás Károly bizottsági tag indítványára a következő 5. §-t vette fel a törvényjavaslatba. (Olvassa); »Bevett vagy elismert vallásfelekezetből az izraelita vallásfelekezetre áttérni, úgyszintén bevett vagy elismert vallásfelekezeten kívül állónak az izraelita vallásfelekezetbe belépni ennek a törvénynek hatálybalépése után nem lehet. Az ilyen áttérés vagy belépés végett a törvény hatálybalépése előtt folyamatba tett eljárást a törvény hatálybalépése után befejezni nem lehet. Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki az olyan személyekre, akik az 1941. évi XV. te. 9. §-a értelmében zsidók. - Magyar állampolgárnak az ebben a y-ban foglalt rendelkezés ellenére az izraelita vallásfelekezetre áttérése vagy abba belépése akkor sem érvényes, ha az külföldön történt.« Ennek a szakasznak az indokolására nem kell semmit sem felhoznom, itt a plénumban kellőképpen indokolták, amikor az általános vitában a miniszter úrtól ezt kérték, mindössze azt akarom megemlíteni, hogy a bizottság az utolsó bekezdést megtoldotta még azzal is, hogy a magyar állampolgár külföldön jsem térhet át az izraelita hitfelekezetre, illetőleg, ha áttér, akkor áttérése érvénytelen. Ezt azért 45*