Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-255

250 Az országgyűlés képviselőházának 255. ülése 19 k2 április 30-án, csütörtökön. eek amelyek nem érintik közvetlenül a köz­élet tisztaságát. Ilyen például a választások büntetőjogi védelmére vonatkozó fejezet kiter­jesztése a felsőházi és egyéb választásokra. Ott is vannak ugyan a választások, tehát közvet­lenül a közélet tisztaságát érintő rendelkezések is, de túlnyomó részükben inkább <a választási eljárásnak, a választás rendjének szabályozá­sára, tehát a választás törvényességére szorít­koznak. A közéletnek pedig igenis lehet törvé­nyessége. Ezt a kérdést többen felvetették a felszólaló urak közül és azt mondották, hogy nehezen képzelhető el a közélet törvényessége. Amint már az előbb a bevezetésben hangsú­lyozni bátor voltam, a közéletnek ugyan túl­nyomórészt erkölcsi szabályai vannak, vannak azonban jogszabályokkal szabályozott terüle­teik is és a jogszabályok közül éppen a közjogi jogszabályokból a túlnyomó rész törvény. Te­hát lehet igenis fogalmilag azt mondani, hogy a közélet törvényességét vannak hivatva biz­tosítani, illetve elősegíteni ezek a rendelke­zések. Egyébként nem ragaszkodom a címhez és ha a részletes vita során jobb címet méltóztatik nekem javasolni, készséggel fogom elfogadni. Általában, mint már többször voltam bátor hasonló alkalmakkor mondani, most is mégis» metélhetem: mindent, ami a javaslatnak ja­vításra szolgál, kész vagyok szíves megvitatás tárgyává tenni a részletes vita során (Éljen­zés.) és szívesen járulok hozzá minden módosí­tásihoz, amely ennek a javaslatnak értékét emelni volna hivatott. (Élénk helyeslés, éljen­zés.) Közi Horváth t. képviselőtársam benyúj­tott két határozati javaslatot, Nagy László képviselőtársunk pedig egyet. A, Közi Horváth t. képviselőtársam által benyújtott első határozati javaslat így szól (olvassa): »Utasítsa a t. Ház a kormányt, hogy záros határidőn belül vizsgáltassa felül azoknak a közalkalmazottaknak egészségi állapotát, akik betegségükre való* hivatkozással mentek nyug­díjba. Akiket a vizsgálat egészségesnek talál, azokat a tisztviselő-hiányra való tekintettel hívja vissza a kölzszolgálatba. Azoktól, akik ennek a visszahívásnak eleget tenni vonakod­nak, vonja meg a nyugdíj folyósítását.« T. Ház! Ez az eljárás ugyanilyen célzattal mar folyamatban van. Kérem tehát t. képviselő­társaimat, ne méltóztassék ragaszkodni a ha­tározati javaslathozj főleg azért, mert a folya­matban lévő elintézések során azt tapasztaljuk, hogy vannak egyes olyan esetek, amikor telje­sen méltányos, hogy abban a pozícióban ha­gyassák meg az illető, amely pozícióba a nyugdíjazás után ment, mert az is közérdek. Főleg most, a háborús viszonyok folytán kell bizonyos latitüdöt hagyni, hogy kivételek lehet­ségesek legyenek. Ismétlem, ez az eljárás már folyamatban van, ezért kérem a határozati ja­vaslat mellőzését, illetőleg elutasítását. Elleniben a Közi Horváth igen t. képviselő­társam által benyújtott következő, második határozati javaslat (olvassa): »Utasítsa a t. Ház a kormányt olyan törvényes intézkedések megtételére, amelyek egyszersmidenkorra le­hetetlenné teszik, hogy közalkalmazottak nyug­díjazásuk után olyan vállalatnak vezetői vagy alkalmazottai lehessenek, amelynek bármifele kapcsolata van vagy lehet azzal a hivatallal, amelynek szolgálatában a közalkalmazott nyug­díjaztatása előtt dolgozott« — véleményem sze­rint is helyes javaslat és tisztelettel kérem, hogy Közi Horváth József képviselőtársamnak ezt a második határozati javaslatát méltóztas­sanak elfogadni. (Nagy taps a Ház minden ol­dalán.) A harmadik határozati javaslat szövegét nincs módomban felolvasni. Egy példányban volt csak meg, de olvastam e a tartalmát mél­tóztatik ismerni, hiszen felolvasta Nagy László t. képviselőtársam. Tisztelettel kérem, méltóz­tassék ennek megszavazását mellőzni. Azonnal megokolom, hogy miért. T. képviselőtársam azt kívánná, hogy kezdve 1935-től egészen mosta­náig minden valutaügyről terjesszek kimuta­tást ide a t. Ház elé és ebben a kimutatásban válaszoljak azokra a kérdésekre, amelyeket feltett. Ugy a t. indítványtevő képviselőtársam­nak, mint bármelyik más képviselőtársamnak, illetőleg a törvényhozás bármelyik tagjának módja van hozzá, hogy megjelenjék az igaz­ságügyminisztériumban és érdeklődjék, az egyes ügyek iránt, azoknak befejezése, végre­hajtása iránt. Én mindenkor készségesen foga­dom a törvényhozás tagjait és készségesen adok felvilágosítást, de arra, hogy egy ilyen nagy munkát igénylő kimutatást évekre vissza­menően elkészíttessek és azt prezentáljam at Háznak, azt hiszem, nincs szükség. Ha azt mél­tóztatik tapasztalni valamelyik ügyben, amikor el méltóztatik járni a minisztériumban, hogy vagy nem adták meg a kellő felvilágosítást es ezt én sem reparáltam, vagy azt, hogy meg­akadt az ügy és sürgetés dacára sem íolytat­ják és én sem reparáltam, akkor méltóztassék idejönni a t. Ház elé és méltóztassék engem el­számolásra kötelezni, de igy, anélkül, hogy; erre okot szolgáltatott volna az igazságtígyminisz­térium, ne méltóztassék azt kívánni, hogy egy ilyen nagy munkát igénylő kimutatást készít­sen. (Helyeslés jobbfilőh) Ami Nagy László t. barátom felszólalásá­nak azt a részét illeti, ahol visszatért a Kaosóh-féle ügyre, ezzel kapcsolatban csak ismételni vagyok bátor azt, amit a költség­vetési vita során feleltem t. képviselőtársam­nak, ma sem tudnék más választ adni. Ezzel kapcsolatban még azt is válaszolom, — és ez szendrői Kovách t. képviselőtársamnak is szól, aki azt a kifejezést használta, hogy »ter­mészetesen« az utasításra dolgozó ügyészek sok esetiben eltusolják az ilyen vesztegetési eseteket — hogy tessék nekem konkrét esetet felhozni, tessék megmondani, mikor történt el­tusolás és én az ügyészt felelősségre fogom vonni. Éntőlem soha ilyen utasítást egyetlen­egy ügyész sem közvetve, sem közvetlenül nem kapott, — ezt újból ünnepélyesen kijelen­tem a t. Ház előtt. De nemcsak hogy veszte­getések eltusolására nem kapott utasítást, hanem ellenkezőleg, minden királyi ügyészben erőteljesen él az a kötelességtudás, hogy eze­ket a közélet tisztaságát veszélyeztető bűn­cselekményeket fokozottan kell üldözni. Ami­kor pedig azt látom, hogy talán enyhébben fogják fel a dolgot, akkor adott esetben éppen (fordított irányban adok utasítást s arra uta­sítom az ügyészséget, hogy szigorúbban járja­nak el. (Helyeslés és taps.) T. Képviselőház! Méltóztassék nekem el­engedni, hogy a többi felszólalásra is részle­tes választ adjak ez alkalommal, mert hiszen az elvi kérdésekről nyilatkoztam (Helyeslés), a kisebb, részletes propoziciókra pedig a rész­letes vita során leszek bátor válaszolni. (He­lyeslés.) Ismétlem, hogy ott is hajlandó leszek az észszerű módosításokat elfogadni. (Taps.) Tisztelettel kérem, méltóztassanak a java«-

Next

/
Oldalképek
Tartalom