Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-255
Az országgyűlés képviselőházának t55. sag ezekben az emberekben ma is megvan és éppen ezért üdvözlöm a törvényjavaslatot. A világháború belső frontjának, az összeomlása 1918-hoz vezetett. Utána ránk, erdélyiekre 22 esztendő sötét éjszakája borult, idegen megszállás alatt tengődtünk. Mi, akik hozzá voltunk szokva általánosságban a magyar közélet tisztaságához, törvényességéhez, megdöbbenéssel láttuk azt, hogy az új hatalom urai micsoda balkáni korrupcióval akarják az uralmat saját egyéni előnyeik szolgálatába állítani. De láttuk azt is, hogy ez a legjobb bomlasztó erő egy ország életében. Nekünk nem volt érdekünk, hogy annak az idegen uralomnak a tartó pilléreit megerősítsük. Nekünk, szinte azt mondhatnám, örömünk volt látni, hogyan megy tönkre erkölcsileg az az államhatalom (Ügy van! a középen,) —- nem akarok részleteket és eseteket f mondani, d@ állítom, hogy hazugságnak minősítenék a mélyen t. képviselő urak azokat az eseteket, amelyeket fel tudnék sorolni annak igazolására, hogy micsoda lehetetlen módon folyt a korrupció s a legmagasabb székben ülőktől le egészen a bakterig mindenki korrupt volt, — hogy a magát birodalomnak képzelt, tényleg megnagyobbodott, fölrajzilag, területileg nagy ország j erkölcsileg hogyan zsugorodott össze, hogy ezek a piSeák hogyan szívták az állam erkölcsi i életét és hogyan tették tönkre. Nekünk ez a korrupció kisebbségi sorsban ! jó volt azért, mert tönkretette őket. De mindig : felteszem a kérdést magamnak, aminek hangot adok most: elképzelhetetlennek tartottam és tartanám ma is kisebbségi sorsunkat abban az i államkeretben, amely a maga sovinizmusában ! még becsületes is lett volna. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Állítom, hogy ez a korrupció lassan-lassan tönkretette ezt a birodalmasdit játszó országot, véres forradalomba kergette, és a becsületesség, a tiszta életre való törekvés csak úgy tudott a forradalom után is diadalmaskodni, hogy egy nagyhatalomnak tancsapa tokkal kellett oda 'bevonulnia és rendet teremtenie. Előttünk, erdélyiek előtt két példa volt: az ' 1914—18-as világháború szomorú tapasztalatai és utána a megszállásnak a korrupcióval kapcsolatos tapasztalatai. Ezért nagyon örvendek és erdélyi szempontból különösen örömmel üdvözlöm a törvényjavaslatot, mert látom és tudom azt, hogy ezzel a törvényjavaslattal már eleve gátat tudunk vetni minden korrumpálási kísérletnek. j T. Ház! Nem mondom azt és nem mondha- | torn azt, — mint bevezetőmben is mondtam — ; hogy itt korrupcióról lehetne beszélni, de van- ! nak emberek, akik gyengék, akiknek erkölcsi j érzéke nem olyan határozott és fejlett, mint 1 másoké. Ezeket nevelni kell. Ha nevelés elle- { nére nem akarnak megjavulni — hogy így s tetni őket. Feltétlenül vannak intézmények, j vannak hivatalok, ahol nem korrupt módon, he- ! lyesébben nem általánosságban korrupt módon. ! de egyes tisztviselők gyengesége folytán — j feltételezhetően egyes tisztviselők gyengesége \ folytán — bizonyos ügyeket ma is el tudnak | intézni olyanok, akiknek a magyar közéletben és általában a magyar életben való megmaradása nem kívánatos. (Ügy van! a középen.) T. Ház! Tegnap az egyik interpelláció elmondása közben felvetődött egy közbeszólásban az építkezés kérdése. Én például marosvásárhelyi vagyok. A marosvásárhelyi várme- i ülése iù%È április 30-án, csütörtökön. 229 gyeháza körülbelül háromnegyedrészben fel volt építve már honvédeink bevonulásakor, tehát annak csak a befejezése volt hátra. Jártunk előre és hátra, míg azt a néhány, de nagyon kicsiny mennyiségű téglát, cserepet, stb.-t meg tudtuk szerezni, hogy befejezhessük annak a vármegyeházának, tehát egy középületnek az építkezését, amelyre feltétlenül szükség volt. Ezzel szemben Budapesten a zsidók nap-nap után építenek nagy, hatalmas palotákat. (Úgy van! Ügy van! Taps a baloldalon és a középen. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Szórói-szóra igaz! — Börcs János: Ki kell verni őket!) Kérdezem, vájjon honnan tudtak ezek téglát venni. Vájjon becsületes úton kapták-e azt az építőanyagot vagy sem 1 ? Ha becsületes úton kapták, akkor nagyon kérem ezeket az urakat, hogy a receptet adják át másoknak is, ha pedig nem kapták becsületes úton, akkor meg nagyon kérem a hatóságokat. hogy a legszigorúbb vizsgálatot méltóztassék ebben az ügyben elrendelni. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) T. Ház! A másik ilyen kérdés, ami most már különösen bennünket, erdélyieket bánt ebben a vonatkozásban, az állampolgárság kérdése. (Ügy van! a középen.) Én nem kaptam még a kezembe azt az írást, amely szerint magyar állampolgár vagyok, ellenben az erdélyi zsidók, helyesebben az erdélyi zsidóknak igen nagy része már megkapta az állampolgársági bizonyítványt, (Zaj.) már kezében van az írás. Nekem nincs meg, tehát valaki azt is mondhatná, hogy én nem vagyok magyar állampolgár. (Pándi Antal: Vigasztalódj, nekem sines meg! Nem tudtam kijárni!) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne vigasztalja a szónokot! (Általános derültség és taps.) Biró Is.tván: T. Ház! Én tehát hiába vagyok jogilag magyar állampolgár, nem tudom ezt igazolni, mert az írást nem tudtam a hivatalos fórumoktól megkapni. Ellenben a zsidó »Rögtön, véletlenül éppen nálam van!« felkiál tássál benyúl a zsebébe és odaadja az állam polgársági bizonyítványt. T. Ház! Ezek azok a dolgok, amelyeket bátor voltam itt előhozni. Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat, hogy szíveskediék ezeket a talán jelentéktelennek látszó, de végeredményben mégis mélyreható változtatásokat a törvényjavaslatba megejteni és ezekét, a gondolatokat, amennyiben helyeseknek méltóz* tátik ítélni és majd a bizottság tagjai is helyeseknek ítélik, megfelően megszövegezve • szintén ebbe a törvényjavaslatba beiktatni. T. Ház! Ügy érzem, hogy a közélet tisztaságának és törvényességének megóvására vonatkozó törvényjavaslat megszavazásával, amint már mondottam, eleve kizárjuk még a gyanúsítgatásokat is, mert valóban a gyanú öl: egy tisztviselő, egy ember gyengesége könnyen azt a látszatot keltheti a nagyközönségben, hogy annak a hivatalnak vagy annak az ügyosztálynak esetleg összes tisztviselői gyengék ilyen szempontból. Ne méltóztassanak elfeledkezni arról, hogj; ez a törvényjavaslat ezeknek a vámszedőknek kísérleteit akarja még csirájában megölni. _ Mindenkiben meg fog erősödni a bizalom a közéletben szereplők iránt, mert tudni fogja mindenki, hogy a közéleti munka áldozatosságot, nemzetszoígálatot jelent és semmi esetre sem azt, hogy abból bárki is jogtalan előnyt, hasznot szerezzen magának. (Helyeslés.) A közéletnek tisztának kell lennie, a közéletnek törvényesnek kell lennie, ha azt akar-
