Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-254

220 Az országgyűlés képviselőházának 2Í fizetése 2386 pengő, Fekete László felügyelőbizottsági tagnak évi 200 pengő — ezt nevezem én végre egy rendes és önzetlen felügyelőbizottsági tagnak (Derültség.) — és Kövesi István felügy élő-bizottsági tag évenkint szintén 200 pengőt kap. Fizetnek a Párisi Nagy Áruház ezen alkalmazottai, vezérigazgatói után egy esztendőben 10 pengő és 12 fillér adót a magyar királyi államnak. (Mozgás. — Szol 1 ősi Jenő: Ide nem törnek be az Aladárok!) Mármost a Párisi Nagy Áruház alakított saját magában ezen a részvénytársaságon kívül egy Párisi Nagy Áruház bérlői közösséget. Ez a zsidótörvényt kijátszó bérlők közössége és állítólag övék a Párisi Nagy Áruház, persze illő részletekben, ahogyan ezek a vállalatok megalakultak. Állítólag- semmi közük sincs közvetlenül a Párisi Nagy Áruházhoz, csak bérlik »a Gottlieb bácsitól« az egész épületet, akinek saját tulajdona a Párisi Nagy Áruház épülete, a mellette levő két ház is és a házak között a tűzfalakon keresztül vannak átjárások beépítve. Ez a sajátságos zsidó szervezet az ügyvitelt és a felügyeletet elosztotta egész évre, havonkint a bérlőtársaság tagjai között, vagyis minden hónapban másik két bérlő a közös ügyeknek a vezetője és a személyzet parancsnoka. Goldberger Sámuel Gotlieb csak úgy lebeg az egész üzem felett, mint Mózes abban a bizonyos mondáiban a sinai hegyen. A soros bérletek beosztása mutatja, hogy ooai történt itt tulajdonképpen. Január: a háztartási cikkek osztálya: itt vaíi Székely István úr, Gottlieb unokájának férje és Fehér Ignác, egy kültag zsidó. Február: a festék drogéria osztály: Kaufmann Pál kültag zsidó és Sehorn Manci belső rokon. Március: fehérnemű és bizsuteri osztály: Waldmann Antalné, Goldberger Sámuel Gottlieb lánya és Goldberger Jenőné, a sógornője. Április: Textil kft.: Goldberger Imre, aki Sámuel Gottliebnek a fia és Goldschmidt István. Május: női konfekció és női kalap osztály: Szabó Imréné, Sámuel Gottlieb lánya és Winter^ Jenő, (Sámuel Gottlieb sógora. Június: egységár r. t. Goldberger másik fia és Goldberger Gyuláné, a sógornő. Július: játékés bőrosztály: Franck Józsefné, ez Goldberger másik lánya és Kolb Elek külzsidó. Augusztus: cipő és szőnyegosztály: Dembitz Imre. a sógor fia. Franck József zsidó, a lány* nak a férje az ivek szerint fizetés nélkül dolgozik, rendkívül önzetlen. (Derültség.) Van tehát egy részvénytársaság, van egy csomó különcség és 240 alkalmazott, tulajdonképpen teljes jogbizonytalanságban, mert senkisem tudja, hogy ki a főnök. Mindez egy fedél alatt ugyanazokban a helyiségekben. A ház Goldbergeré, a mellette lévő ház, ahol az igazgatók laknak. Goldbergeré. Goldberger parancsol és az állami ellenőrzés egyszerűen tehetetlen, mert senkisem ismeri ki magát abban, hogy tulajdonképpen kié a vagyon. Az alkalmazottak nem tudják, hogy ki a főnök

% Kizsákmányolják, kirúgják őket. bérük mérhetetlenül alacsony. Munkaadó a személytelen tőke, amely ellen a keresztény morál állandóan küzdött. A cég tele van elbocsátott alkalmazottak perével, elhúzza a pereket, kiegyezik az illetőkkel, alkuszik, vallomásokat parancsol. Nem Balkán ez, hanem a legsötétebb, legoes* mányabb zsidó Galícia, Budapest közepén, az Andrássy-úton. (Ügy van! XJgy van! Taps a baloldalon.) Üj keresztény alakulatok küzdenek, fáradnak keserves időkben, ezek pedig rabolnak a törvény útvesztőiben. A zsidó vezetőt behozzák . ülése 1942. április 29-én, szerdán. kapusnak, napszámosnak, nagy fizetéssel, a keresztényeket pedig küldözgetik az adóhivatalba, a hatóságpkhoz, de amikor kirúgják őket, akkor kiderül, hogy nem értelmiségi munkakörben szolgáltak, hanem mint egyszerű napszámosok. Lassanként leépítik a vállalatot, kihúzzák belőle a pénzt. Nem fizetik az Oti.-t, a Mabi.-t, ok nélkül felmondanak emibereknek, leépítenek, kiviszik a zsidó pénzt, .amelyet magyar pénznek neveztem, ártanak *a magyar közgazdasági életnek, mert ezeken a cégeken belül is más az iparengedélyes és más a tulajdonos. Zárás után kiviszik a pénzt a Párisi Áruházból a Goldberger-fiúnak az utcára. (Mozgás.) Nem azt kérem, hogy indítsanak vizsgálatot két-három vagy négy hét múlva, hanem már holnap reggel zárás előtt álljanak oda a detektívek, foglalják le a könyveket, nézzék meg ezt az egész ocsmány játékot, amely ott folyik, (Taps a szélsőbaloldalon.) mert különben elviszik a könyveket, ahogy ezelőtt elvitték. Teremtsenek rendet, hogy ia dolgozó emberek, akiknek sorba kell állni, mert különben nem vásárolhatnak ennivalót, érezzék, hogy becslület és rend van ebben az országban akkor is, ha szegények vagyunk, de nem rabolhatnak meg bennünket szemérmetlen zsidók. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció ta m. kir. miniszterelnök úrhoz a sajtóellenŐrzés revízója tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak larról, hogy a s ajtóellenőrzés túltengése és túlkapása ellen másfél év óta nem kap. orvoslást a magyar sajtó? 2. Hogy a sajtóellenőrzés jelenlegi irányító szerve, a sajtófőnökség, szervezeti hibái miatt sem tud megfelelni hivatásának? 3. Hogy a jelenlegi helyzet fenntartása a magyar sajtó nívójának lesüllyesztését és feladatának, céljainak akadályozását eredményezi? 4. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr a rég esedékes változások megtételére? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó, Maróthy Károly: T. . Képviselőház! Az a körülmény, hogry ma már negyedik szónokként szólok a cenzúráról, csak egy egészen kis részben bizonyítja ennek a kérdésnek hallatlan fontosságát és jelentőségét. Azt, hogy sajtóellenőrzés ivan, mindenki sejti abból, hogy lapjaink nívója máról-holnapra süllyed, hogy szemmelláthatóan összehangolódnak a lapok, hogy csak ugyanazokat a híreket hozzák, sőt ugyanazok a hírek néha szórói-szóra, mondatról-mondatra megegyeznek egyik lapban éppenúgy, mint mint a másikban. Akik régelbbem két, vagy három lapot olvastak, azoknak ma untig elég egyetlen egy lap is (Zaj és mozgás jobbfelől.) és akik régebben kíváncsiak voltak arra, hogy milyen az éremnek a másik oldala, azok ma már rájöttek apra, hogy az éremnek nincis két oldala. (Derültség a szélsőbaloldalotn.) Az emberek azonban csak sejtik, hogy a cenzúra miatt van mindez, de nem tudják, mert a cenzúra gondoskodük egyúttal arról is, hogy működésének nyomai eltüntessenek, mert a kihagyások, az úgynevezett ablakok és kivágások helyét nem sza-