Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-251

122 Az országgyűlés képviselőházának 251 Hogy lehet összehasonlítani? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ezt a magyar becsület írta elő! — Rapcsányi László: Kár felháborodni! Ezen már nem fogunk háborogni! — Zaj." — Elnök többször csenget.) Ez vezet arra az ered menyre, amelyre 1918-ban vezetett. Imrédy t. képviselő úr tegnap az/t mondotta, hogy itt a liberális-marxista hangok némuljanak el {Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Gosztonyi Sándor: Legfőbb ideje! — Palló Imre: Menjenek ki a Házból!) ós ilyen irányú követelést állított fel a kormány irányában. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez oz utolsó parlament, amelyben még helyet foglal nah! — Szeder Ferenc: Még a finneknél is ott vannak! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon, — Elnök csenget.) Ez a türelmetlenség sem új jelenség a magyar közéletben. (Állandó zaj. — Elnök többször csenget.) 1918-ban ugyanígy követelték, hogy a régi rend hívei tűnjenek el, mint reakciósok, feudálisok és a nép ellenségei, csak akkor azokat Tiszáknak, Andrássyaknák, Wekerl éknek, Apponyi aknák nevezték. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Keck Antal: Ezt oda mondja, a szociál demokratáknak mondja ezt! Peyeréknek.^ — Elnök csenget.) És ne vegye rossznéven Imrédy képviselőtársam, ha ebben a kérdésben én őt nem tartom teljesen elfogulatlannak. Túlságosan szubjektív. Képviselőtársam azt az irányzatot, amelyet szolgál, mindig az örök értékek csillagzatának mértékével méri és akikkel sízemben áll, „azokat el kívánja némíttatni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Vagyunk itt a Házban néhányan, (Baky László: Hála Istennek, kevesen!) akik meghallgattuk Imjrédy képviselő úr miniszterelnöki bemutatkozó beszédét. Akkor ez a teljesen elkeseredett felháborodás nem felénk irányult, hanem az igen i. szélsőbaloldal mozgalma felé. (Derültség « jobboldalon. — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Ne keverje, ne keverje! — Elnök csenget.) Legyen szabad csak néhány szót idéznem ebből a beszédből. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől és a középen.) Nem. én mondtam, hanem Imrédy képviselőtársam, akkori miniszterelnök. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék figyelembe venni azt

; hogy a szót a képviselő urak, a pártok ^ szónokai a kormányprognammhoz kapták. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Ügy van! Úgy van! Taps a középen. — Horváth Géza: Most nevessenek a Krúdyak!) Rassay Károly: T. Ház! Tegnap szótlanul. némán ültük itt végig Imrédy képviselő úr beszédét^ amelyben egészen a közéletből való eltávolításunkig ment el követeléseiben. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nagyon helyes! — Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások q szélsőbaloldalon: Éljen Imrédy! — Ki a népfronttal! — Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Addig, ameddig ebben a képviselőházban minden képviselőnek egyenlő joga van kodifikálva, addig kérnem kell az elnök urat. méltóztassék megengedni, hogy ezt a támadást a magam részéről elháríthassam. (Egy hanp a szélsőbaloldalon: Ez már támadás? — Szöllősi Jenő: Akkor ószonválasz is lehet! —Maróthy Károly: Személyes kérdésben szólaljon fel! — Zaj. — Elnök csenget.) Legyen szabad néhány idézetet felolvasnom (olvassa): »Nem engedhetjük, hogy a ülése 1942 március 20-án, pénteken, tisztviselők olyan irányzat szolgalatába szegődjenek, amely irányzatnak eredménye csak az alkotmányos rend felforgatása lehet. (Horváth Géza: Világos!) Szeretném megrázni annak a sok jó becsületes magyar embernek a két vállát, hogy térjenek magukhoz annak a maszlagnak a bódulatából, amely csak vészt és romlást hozhat az országra.« (Palló Imre: Űgyis van! — Elénk taps a szétsőbaloldalon.) T. Ház! Az akkori miniszterelnök úr beszédét azzal a konzekvenciával zárta le, hogy (olvassa): »A lázadás és a konok tagadás szellemével azonban lepaktálni soha nem fogok.« (Zajos felkiáltások a szélsőbalotdalon: Nagyon helyes! — Élénk taps a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon:Mát ez nem sikerült!) A levonandó tanulságok szempontjából 1918. és 1919. emlegetésével kapcsolatban (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) az első követelés, ha le akarjuk vonni ezeket a konzekvenciákat, az, hogy a hadseregtől a politikáit tartsuk távol. Méltóztassanak visszagondolni az 1918-as forradalom idejére, azokra a tisztekre, akik pártkörökben, a Nemzeti Tanács helyiségében, formaruhában (Baky László: Ne gyanúsítsa a tisztikart!) a törne gek élén vonultak, míg végre eljutottak a katonatanácsig és az egész hadsereg szétbom lasztásáig. (Keck Antal: Azok nem magyar tisztek voltak! — Rapcsányi László: Hadd meséljen! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen a hadsereg! — Nagy taps a szélsőbaloldalon. — Elnök többször csenget.) T. Ház! Aki ennek az időnek irodalmát elolvassa, azt látja, hogy még a forradalmat csinálok részéről is elismerték, hogy ha csak 500 intakt katona lett volna ebben a fővárosban, akkor soha a forradalom nem győzedelmeskedett volna. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ne hasonlítsa össze! — Baky László: Hogy lehet ezt idehozni? Micsoda oka van rá, hogy idehozza?!) Elnök: A képviselő úr kijelentései azt az aggodalmat kelthetik, hogy itt a hadseregbe a politika bevitetik, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék a szavaira figyelni, nehogy ilyen feltevésekre alapot adjanak. (Rupert Rezső: A volt hadseregről mondotta! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Minden nemzeti szocialista harcolni fog a bolsevizmus ellen!) Rassay Károly: Ez a nemzet háborúba megy s ennek a háborúnak végső következményeit illetőleg a miniszterelnök úr kijelentést tett: mindent el fog követni, hogy olyan felbomlás ne következzék be, mint 1918-ban. (Élénk helyeslés és taps.) Jogom van tehát •rámutatni a felbomlás okaira s kérni a miniszterelnök urat, — nem állítottam, hogy ilyenek vannak ebben a pillanatban, de ha az erőfeszítések során ilyen jelenségek mutatkoznak — hogy az első pillanattól kezdve szálljon ezzel szembe. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Kunder Antal: Tudni fogja a miniszterelnök úr! — Rapcsányi László: Mondjon még valamit a védelmére! — Egy hang a szélsőbaloldalon: A zsidók és kommunisták szabotálnak, nem a nyilasok! — Állandó zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Mi van még a batyuban?) Mondok még valamit, bármennyire is igyekeznek az urak az időt elvenni tőlem. Van még egy siílyos tanulság (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az, hogy maga itt van.) s ez a tanulság az, hogy 1918-ban, négy évi háború