Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-250
Az országgyűlés képviselőházának 250, Lókra hivatott és felkészülő, de igen szegény országa vagyunk! (Ügy van! Ügy van!) A látszatokkal nem kápráztatunk el senkit. (Úgy van! Ügy van!) S a külföldieknek adott egyegy dőzsölő estélyről, vacsoráról azt hiszem, nem azzal a megállapítással távoznak a külföldi vendégek, hogy: »Ejnye, milyen nagyszerű nép ez a magyar«, hanem inkább azzal, hogy: »Ezek még mindig nem értették meg az idők szavát«. (Ügy van! Ügy van!) Most szorosabbra kell vonnunk a gyeplat. (Helyeslés jobb felöl és a közéven.) Pénzügyi politikánk elsősorban három feladat előtt áll. Az egyik a hadviselés igényeinek kielégítése. Erről már szóltam. Alit jelent ez 1 ? Kapacitásunknak maximálisig fokozását a mezőgazdaságban, s gyáriparban — új termelési ágak bevezetését a mezőgazdaságban és az iparban: jelenti közlekedési eszközeink teljesítőképesebbé tételét, — és itt elsősorban a teheráruforgalomra és nem a személyforgalomra gondolok — jelenti új pótanyagoknak és új termelési irányoknak bevezetését a mezőgazdaságban éppen úgy, mint az ipari termelésbe«! és jelenti a kereskedelemnek teljesen ennek a célnak a szolgálatába való állítását is. (Helyeslés jobb felől és a középen.) A második feladat, amelyre pénzügyi és gazdasági Politikánknak^ fel kell készülnie, az átmenetgazdálkodás. Méltóztassék velem tartani abban a hitben, hogy ennek a háborúnak — nem akarok próféta lenni, nincs jogcímem hozzá, csak hitem van bizonyos dolgokban. — nem sokára vége lesz; elsősorban a bennünket határainkon érintő harcnak lesz hamar és győzedelmes vége. (Éljenzés.) Fel kell készülnünk erre az időre. Fel kell készülnünk, mint ahogyan már mondottam, arra, hogyan állítjuk át erre az időre a gyárat, a földet, az embertBeméinek nagy tervekről. Ma azonban, hogy csak egy példát ragadjak ki, nem az a feladatunk, hogy a Duna-Tisza csatorna munkáira pénzt és erőket vonjuk el, hanem a Duna-Tiszacsatorna terveit kell úgy elkészítenünk, hogy a munkát bármelyik pillanatban megkezdhessük. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezzel a példával csiak illusztrálni akartam, hosy mit értek az átmeuetgazdálkodásrn való felkészülés alatt. Említettem már, hogy a hadviseltjeinkkel és az itthonmaradottakkal szemben egyaránt fel kell készülnünk a jövő szociális feladataira. Ezeknek a szociális, gazdasági, háborúst feladatoknak leküzdésére gazdasági erőforrássokra van szükségünk. Fel kell tehát tárni gazdasági erőforrásainkat és igénybe kell venni azokat, a teljes igazságosság szempontjait tartva elsősorban szem előtt. A háború terheit igazságosan kell megosztani. Többet kell ezekből viselniük azoknak, akik nem vesznek részt a háborúban, mint azoknak, akik tényleg részt vesznek abban. Többet kell viselniük belőle azoknak, akik lelkileg nem velünk összehasonulva gondolkoznak (Mozgás a szélsőbaloldalon.) és többet kell viselniük a nagyobb vagy ónoknak. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a sz\élsőbalolâalon: A zsidóknak! — Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon. — Zaj a szélsöbaloldalon. — Elnök csenget.) Aránytalanságokat kell kiküszöbölnünk. Elsősorban új adóztatási politikánknak kell az aránytalanságokat kiküszöbölnie. Azután figyelemmel kell lennünk a konjunkturális nyereségekre. Ez a feladat is ülése 19U2 március 19-én, csütörtökön, 90 két irányú. (Maróthy Károly: Mióta mondjuk és kérjük ezt.) Mindenekelőtt ügyelnünk kell arra, hogy ilyenek ne keletkezzenek, de ha mégis keletkeztek volna, fokozottabb adóztatással kell őket igénybevennünk. (Rajniss Ferenc: Azt mondották, hogy egyáltalán nincsenek. — Gr. Festetics Domonkos: Az ejtőernyősök is fizessenek!) örülni fogok, ha meg tudom valósítani azt, amit olyan régóta méltóztatik mondani. (Maróthy Károly: Reményi tagadta idáig, hogy lenne!) A hadmentességi adót is be kell vezetnünk (Taps jobb- és bál felöl.) minél előbb, mert erre az anyagi forrásra is szükségünk van. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ez az adó természetesen nemcsak azokat fogja érinteni, akik a mostani sorozáson vagy bizonyos korosztályokban alkalmasaknak nem minősíttettek, katonai szolgálatra behívást nem kaptak, vagyis a mai időben már a sorozási vagy a frontális szolgálati korhatáron túl vannak, hanem mindenkit, aki bármilyen ok miatt nem -vesz részt a harcban, mindenkit, aki nem teljesít katonai frontszolgálatolt. A luxusfogyasztás külön megadóztatása szintén egyik pontja a pénzügyi programmnak. Nem tekinthetünk el az örökösödési illeték reformjától sem. Termeszetßs és ezt határozottan kijelentem: nem mehetek bele abba, hogy a komoly vagyonok, elsősorban a földbirtokvagy ónok ezáltal összomoljanak. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: Isten ments! — Maróthy Károly: A nagybirtokra vigyáznak!) Mindenesetre képviselő úr, legalább is amíg a háború van, vigyázni fogok, ha nem is a nagybirtokokra, de azok termelésére. (Taps a jobboldalon.) Az adóbehajtásra is van egy megjegyzésem, ugyanaz, amit a jó közigazgatásról^ mondottam. Kíméletes adóbehajtást kérek és ezt beszéltem meg a pénzügyminiszter úrral, elsősorban a hadvabonultak felé. Ez nem jelent erélytelenséget, nem jelenti a keménység hiányát, hanem jelenít emberiességet, amire elsősorban a ha db ay «multaknál és azok között is különösen a ' kisiparosságnál tekintettel kell lennünk. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az apró exisztenciák fenntartását a . legnagyobb nemzeti feladatok egyikének tekintem. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ezek éppúgy szenvednek, mint más, például a tisztviselői osztály szenved a háborús körülmények között. A földmívelésügyi tárcával kapcsolatban akarok néhány szót szólni. (Zaj a szélsöbaloldalon. — Halljuk! Halljuk!) A földmívelésügyi miniszter úr feliadata a termelésnek minden áron való fenntartása és a maximálisig való fokozása. Ennek szolgálatában minden eszközt rendelkezésére fogunk bocsátani. Így elsősorban figyelemmel leszünk arra, hogy a nagybirtok a beruházások terén egy pillanatig ne mutathasson visszaeső tendenciát. Ha ilyent látnánk, azonnali beavatkozást tartok szükségesnek. De viszont azt is megköveteljük, hogy a munkáskéz a maga teljes erejével, ahogy mindig tette a magyar földmíves. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) a magyar földnek, a magyar termelésnek szolgálatában álljon. (Rajniss Ferenc: A maximális napszám bér kétesztendős! — Zaj a szésőbaloldalon. — Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon fontosnak tartom és az iparügyi miniszter úrral már beszéltem is erről, hogy kisembereinknek, beleértve a kisiparosságot is, le-
