Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-250

Az országgyűlés képviselőházának 250. kánkról már mondottam, amit baráti államaink vezetőivel táviratvúl tusomban leszögeztem, aminek lényege a több. mint húszéves külpolitikai irány vezetésünknek töretlensége. S ezzel mindjárt azt is szeretném aláhúzottan bizonyítani, hogy külpolitikai irányvonalunk nem konjunkturális, hanem változhatatlan magyar orientáció. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Ez a magyar orientáció egyértelmű azzal, hogy nemzetünk a kereszténység védőpajzsaként történelmi hivatásának megfelelően küzd a bolsevizmus ázsiai veszélye ellen. (Ügy van! Úgy van!) A magyar orientáció hűséget is jelent. Hűséget és kitartást nagy szövetségeseink ós barátaink, a tengelyhatalmak oldalán, amikor ők és velük együtt mi is, egy igazságosabb világrendért, egy új Európáért szállunk küzdelembe. (Taps a jobboldalon.) D-e békét is jelent a magyar orientáció. Békét és megértést dunavölgyi szomszédainkkal. hogy a Kárpátok medencéjének minden népe megtalálja nyugalmát, megélhetését és békés fejlődését. (Ügy van! Ügy van! jobbfelőlj A magyar külpolitikai állásfoglalásban tehát változtatás nem lehet, mert ez már több mint politika, ez adottság, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) még pedig lelki és geopolitikai adottság. Mert a politika változhatik, de geográfiai helyzetünk, a nyugat felé gravitáló ezeréves lelki orientációnk és földrajzi hely zetünk egyaránt változtathatatlan. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Mi voltunk a hazaárulók!) A mi helyünk Németország és Olaszország mellett van, (Élénk helyeslés és taps.) épipúgy ma a háborúban, mint holnap a béketárgyalások, a döntések asztalánál. Egy ország és egy nemzet megítélésében semmi sem nagyobb biztosíték, mint a múlt. Magyarország nem akcidentális államalakult, hanem törte nelmi, földrajzi és kulturális szükségesség (Ügy van! Ügy van!) és hogy szövetségeseink ezt felismerték, ez egyik bizonyítéka annak, hogy az új Európa elrendezésére hivatottak. Népek bizonyos területeken mindig voltak és lesznek, az elhivatottságot azonban az ál lamalkotó képesség jelenti s a magyar állam eszmét — és ezt büszkén állapítom meg nemcsak mi éreztük át egy évezreden, hanem teljesen átérezték azok a nem magyar fam népek is, amelyekkel évszázadokon át közösei) e helyen testvéri egyetértésben szolgáltuk itt ezen nagy európai elhivatottságunkat, (ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A Trianon után megmaradt Magyarország úti feladatok előtt állt. A magyar élettért betöltő birodalom helyett nemzeti életlehetőséget kellett újra teremtenie. Ennek a hivatásának is teljesen megfelelt a nemzet mégpedig kettősen: mert nemcsak életképessé tette az életképtelennek szánt csonkot, hanem egy pillanatig sem tévesztette szeme elől nagy nemzeti ideáljait, nem csüggedt el, s éppen azért, mert nem csüggedt el, — sohasem is tudott ez a nemzet annyira reálpolitikus lenni, hogy elcsüggedhessen — ma ismét ott vagyunk, hogy az új, a megnagyobbodott Magyarországon új feladatokkal számolhatunk. (Taps jobbfelől és <a balközépen.) A magyar impérium kiterjedt, a magyar államalkotó eszme újra új nagy feladatok előtt áll; azok között a feladatok között, amelyekkel foglalkoznunk kell, én a nemzetiségi kérdés helyes megoldását tartom történelmi ülése 19A2 március 19-én

} csütörtökön. 91 vonalba bekapcsolva is egyik legnagyobb és 1 egf

ontosabb feladatunknak. Nemzetiségeink egyrésze visszatért és ezzel a magyar államalkotó gondolat nagy problémája virulenssé lett. Gyors egymásutánban jöttek vissza az elszakított magyarlakta és nem magyar honfitársaink által lakott területek, ezeknek teljes és harmonikus bekapcsolása nemzeti életünkbe a legfontosabb feladat. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől) Magyarországon ma minden tényezőnek ezzel a kérdéssel kell számolnia; számolni kell elsősorban magyar adottságainkkal, számolni kell külpolitikai helyzetünkkel, de számolni kell nem. magyarajkú honfitársaink és népeink megerősödött öntudatával, a húszéves különállás következményeivel és a ma forrongó világnézeti, társadalmi és gazdasági erőtényezők jelentőségével. (Helyeslés.) Németajkú honfitársaink helyzete nemzetközileg is külön rendezve, kodifikálva van. Mi ezt becsületesen betartjuk, őket pedig arra kérjük és ezt elvárjuk, hogy éppen így tartsák be sok százéves együttélésünk és mindig legjobb együttélésünk Íratlan szabályait» amelyek lehetővé tették, hogy minden súrlódás nélkül lehettek a magyar állami élet egyik legértékesebb tényeződévé. (Élénk helyeslés és taps.) Nemzetiségeink öntudatát elnyomni nem akarjuk, de a magyar állameszmébe való teljes belehelyezkedésüket feltétlenül elvárjuk. (Helyeslés és taps.) A kérdést csak úgy tudjuk megoldani, ha sok egyéb között a magyar lélekben ezekben a. tételekben egységes felfogás alakul ki. A nemzetiségi kérdés a maga primer megnyilatkozásaiban, mondhatnám, elsősorban, közigazgatási és kulturális kérdés. Az egyenlő elbánás, a népi sajátosságok figyelembevétele, a nyelvi kérdés, a nyelvi nehézségek leküzdése egyaránt igen fontos tényezők. Ugyanilyen fontos, bogy a nemzetiségek jogos kulturális igényeinek kielégítésén tovább munkálkodjunk. Á. jó és mindenkivel szemben egyformán eljáró közigazgatás az, amely leghamarabb jut el népünk minden rétegéhez, így nem magyarajkú honpolgár testvéreinkhez is. Már tárgyalásokat folytattam a belügyminiszlter úrral, (Rajniss Ferenc: Akkotr rendben van!) továbbá a kultuszminiszter úrral, akinek legelsősorban feladata, hogy szellemi és kulturális vonalon elnyúljon nemzetiségeinkhez. Biztosítani fogjuk, hogy ezekben a kérdésekben egy egységes irányítás, egységes irányzat, egységes irányelvek alapján felállított és vezetett magyar nemzeti politikánk legyen. Nem lennénk méltók nagy magyar államakotó tradicióinkhoz, — ez ebben az országban nem is történhetik meg — ha nem tudnók egységesen irányítani az állami élet és hatalom minden szervét és közegét, hogy egyforma lélekkel, egyforma akarattal foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel. (Ügy van! Ügy van!) Ez nevelés kérdése is, ami az eltelt húsz év alatt egészen a legújabb időkig ebben a formájában gyakorlatilag nem merült fel. Fiatalságunk nem élt és nem nevelődött eléggé ebben a gondolatkörben. De bízom a magyar leleteben, bízom abban, hogy az ezeréves magyar lélek minden téren társadalmi és más téren is érvényesíti ezeket az irányító és vezető szempontokat, amelyek nemzetiségeinknek lehetővé teszik és megkönnyítik azt, hogy egész lélekkel 21,