Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-230

362 Áz országgyűlés képviselőhazának 230. ha jól emlékszem, Márton Erzsébet néven mint (Maróthy Károly: Szebb neve van!) ki

: jelölt Hombár-bizományos, ő végzi a körzeti őrlést. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szép nősülés! Nagyszerű!) Nino semmi baj. Ugyanebben a községben egy Erdős József nevű tisztességes embert egyszerű bemondás alapján elvittek és internáltak. Csak egy hónapig volt ott, ~ három gyermek ós egy beteg asszony sínylődött ezalatt odahaza. Nem mondta meg a belügyminiszter úr ay-* sem, hogy Földi Jenőt... (vitéz Lipcsey Márton: Majd megmondja! — Pándi Antal: Szép vigasztalás! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Budinszky László: ...miért tartotta internálva és tartja ma is internálva, amikor en nek az embernek a világon csak egy bűne van, hogy a kommunizmus ellen küzdött és a kommunistákat a hatóságoknál bejelentette. Egyszerre vittek el a paritás kedvéért — hogy ez mégis meglegyen — öt zsidót és négy nem zetiszocialistát , Zagyvapálfalváról. (Gúnyot, derültség a szélsőbaloldalon.) Stern, aki suttogó propagandát folytatott és Német, mind a ketten zsidók, hat hétig voltak az internálótáborban. A Tauffer

, aki az angol híreket közvetítette, a Kohn-Kertész, már mind odahaza vannak. (Matolcsy Mátyás: Megdicsérték őket! —' Maróthy Károly: Szpíkerek voltak ezek?) Ezek az angol leadóállomást közvetítették, van, amelyik titokban, van, amelyik egészen nyíltan. Volt ott Zagyvapálf alván, az üveggyárban egy öngyilkosság, amelyet nem tudok elmondani. (Matolcsy Mátyás: Jó lenne!) A Secret Servie* kezébe került egy szerencsétlen magyar ember: nem volt más választása, öngyilkos lett. Elnök: Kérem képviselő úr, sajnálom, nem értettem egészen jól, hogyan méltóztatott mondani. Budinszky László: A Secret Service, az angol titkos szolgálat kezébe került és öngyilkos lett. (vitéz Lipcsey Márton: Magyarosan mondta!) Igen. Földi Jenő, akinek feleségre tüdő vészes és súlyos betegen otthon sínylődik kis gyermekével, még ma is az internálótáborban van, de kommunisták és angol barátok hazamentek. Nagyon szomorú dolog ez, mert ezek mind munkásemberek, akik hétről-hétre élnek abból a nyomorult kis pénzből, amelyet keservesen keresnek. Harminc-negyven pengőket keresnek hetenkint, nagy családjuk van. Nem lehet ebből a pénzből megélni. Nem csoda, ha zúgolódnak. Ebből nem lehet egy embernek családostul rendesen megélni. Ezt az embert is annak ellenére, hogy ilyen nyomorult helyzetben volt és a kommunizmus ellen nyíltan küzdött, ma is a kistarcsai internálótáborban tartják. Kérdem a belügyminiszter urat, nem különös-e, hogy az öt zsidó hazament és még mindig két nemzetiszocialista van ezek közül az internáló táborban? Nem látszik-e világosan a tendencia? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Zsidóvédelem.) Mindennap kapnak idézéseket nemzetiszocialisták kihágás miatt, mert összegyűltek; a jövő hétre az etesiek a szécsényi főszolgabíróhoz. Azt mondják, titkos gyűlést tartottak. (Matolcsy Mátyás: Mert élnek! — Maróthy Károly: lievégőt szívnak!) Ez világos és tiszta dolog. Lehet látni a tendenciát. Mayer Erik, a kiutasított emigrált zsidó, újra itt van az ország-ban. (Matolcsy Mátyás: Diadalkapuval fogadták!) Arra sem felelt a belügyminiszter úr, hogy Barna Gábor rendőrtanácsos úr nem saját autóján, — tévesen van a naplóban, helyreigaülése 194-1 december 3-oin, szerdán. zitom — hanem egy másik autón Weisz Oszkárt miért kísérte le és miért mondotta, hogy ez egy derék zsidó. (Matolcsy Mátyás: Erire kell válaszolni!) Ezekre nem válaszolt a belügyminiszter úr! (Matolcsy Mátyás: Jön egy nagy duma, hogy forradalmasítunk!) A'/t sem mondotta meg, hogy az a másik szerencsétlen magyar Füredi, aki a bodajki Grünfeld nevű mindenható földesúrtól követelni próbálta a járandóságát, miért van még ^ma is internáló táborban. Ezekre mind nem történt válasz. (Maróthy Károly: Helyezkedjünk az új Euró>pába!) Nem az a lényeges, hogy két levelemre nem válaszolt a belügyminiszter úr és. hogy állítólag hivatott engem. Ez nem érdekes. Lehet, hogy hivatott, lehet, hogy nem, ez más kérdés. Azt mondotta azonban a miniszter űr, hogy nem mondottam konkrétumokat. En azt mondottam és írtam is kétszer is, hogy zsidó ügyvédek száz pengekért viszik ki Kistarcsáról az embereket. (Matolcsy Mátyás: Tessék kivizsgálni!) A következőt írtam levelemben október 3-án (olvassa): »A negyven között egy keresztény volt, Galamb András nevezetű, aki azért száz pengőt adott, egy bizonyos Vancsura Pál nevezetű kimaradt a listából más két keresztény emberrel e?yütt, mert a zsidók száz penaőn felül jóval többet fizettek az illető ügyvéd úrnak, hogy a transzportba bejuthassanak.« T. Ház! En nem mondhatom azt, hogy az illető ügyvéd kivel osztozik, én nem gyanúsíthatok, sőt nem is állíthatok, mert én hem va gyök detektív és nem tartozik a hatáskörömbe, én nem mehetek oda kutatni, de a belügyminiszter úrnak október 3-i levelem alapjai' igenis lett volna ideje és módja nagyon köny nyen, játszva megállapítani a tetteseket (Ügy van! Ügy van! a sz&lsőbaloldalon.) és aki bűnös, azt tekintet r nélkül arra, hogy kicsoda, micsoda, felelősségre vonni, nem pedig azt mondani, hogy nevezzem meg a konkrétumokat. Nem, kérem! Olyan ember nincs, aki a pénzosztogatáshoi! tanukat hív vagy odahívja az országgyűlési képviselőt. Ilyen nincs. (Maróthy Károly: Ritkán szokták!) T. Ház! Legyen szabad azonban, hivatkoznom arra, hogy ez az egész internálási eljárás egész-sn a választásoktól kezdődőleg mennyire nélkülöz minden erkölcsi alapot. Egy Róna István nevű nyírpazonyi gazdálkodó 1939 márciusától 1940 júniusáig azért volt internálótáborban, mert Nyírpazonyban egy zsidó községi bírót * akartak megválasztani (Maróthv Károly; Bírót?) és ez ellen agitált, (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások jobb felől. — Egy hang a jobboldalon: Ez nem igazf — Gergelyffy András: E^ már csakugyan baj! — vitéz Lipcsey Márton: Ez már csak kacsai — Matolcsy Mátyás: Mit integet? Mit tudja maga? — Zaj.) Elnök: C&endet kérek, képviselő urak, minden oldalon. (Matolcsy Mátyás: Nevetséges dolog!) Budinszky László: T. Ház! Nekünk nem áll módunkban, ezeket megállapítani, mert például, az én járásomban 1938-ban kineveztek szolgabírónak egy Magyar nevű embert, aki körözött ember volt és hét hónap börtönre volt már elítélve. (Matolcsy Mátyás: Előfordulnak ilyen tévedések!) Előfordulnak ilyen tévedések, nem mondom. (Zaj a szélsőbaloldaIon. — Matolcsy Mátyás: Barcsay is itt van!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Budinszky László: Mondom, ez a Magyar