Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-229

292 Àz országgyűlés kêpviselohÂzânak 229. ülése IHl december 2*án

} kedden. kelendő időben ezen a téren talán, magyar elintézés, de talán egy európai elintézés lesz az irányadó. Egy kérdésre vagyok bátor most felhívni a belügyminiszter úr figyelmét. Igen sokan vannak itt, különösen Budapesten, akik az utóbbi időben úgy »megérkeztek«. (Zaj, — Felkiáltások a szélsőbál oldalon: Visszajöttek!) Megérkeztek a világ minden tájáról, vagy a Riviéráról, vagy Parisból, vagy Lembergből és most itt élnek, holott húsz esztendeig nem is láttuk őket Magyai országon, Ma itt vannak, mert rájöttek arra, hogy ők tulajdonképpen magyar állampolgárok. Az, aki hú ÍZ esztendő alatt nem jött rá, hogy ő magyar állampolgár és amikor mi itt Trianon alatt nyögtünk, elment máshova, ahol jobban élt, miért jön éppen ma ide vissza, amikor felesleges embernek valójában ebben az országban helye nincs? Amikor arról gondolkodunk, hogyan tápláljuk, hogyan ruházzuk azokat az embeieket, akik itt voltak a nehéz esztendőkben, akkor jönnek ide be emberek, akik itt yó\ érzik magukat és azt mondják, hogy ők magyar állampolgárok. Most jönnek ide húsz esztendő után és eleszik más elől a kenyeret. Maradjanak ott, ahonnét jöttek! Majd ha vé^e lesz a háborúnak, szívesen látjuk őket. (Mozgás.) A történelmi osztály szerepét is szeretném tisztázni bizonyos kérdésekkel kapcsolatban. Itt nagyon sok támadás éri ezt az osztályt, éppen azért, mert (Halljuk! Halljuk!) itt strómannok, Aladárok és más hasonlók vannak. (Mtskó Zoltán: Aristotelesek! Bölcsek, mert bemennek az igazgatóságba! — Derültség.) Azt hiszem, mindenki ismeri az én álláspontomat. Magam is azok közé tartozom, akik a^t mondják, hogy ilyen strómannságokat nem lehet és nem szabad pártfogolni. A történelmi osztálynak is vannak kitűnő tagjai, akik évek hosszú során át azon a pályán, amelyen dolgoztak, megálltak a helyüket. Számosat tudnék felsorolni, akik igazán dolgoztak. (Rajniss Ferenc: Helyes! Éljenek! Nincs ellenük semmi kifogásunk!). Én sajnálom a leginkább, hogy azok, akik a legszorgalmasabban és a legidtartóhban dolgoztak és valójában pályájukon szakemberek lettek, kénytelenek voltak sokszor visszacsúszni azért, mert olyanok, akik egyszerűen az égből aláestek ejtőernyővel, a jó helyeket előttük elfoglalták. (Rapcsányi László: Még a kormány is kitolja az ilyeneket!) Tudom, hogy ebben a kérdésben a közellátási miniszter úrnak sok tennivalója lesz és én igazán nem irigylem a közellátási miniszter urat azért az örökségért, (Derültség. — Mokcsay Dezső: Csak Laky sajnálja, más nem! — Derültség.) amelyet kénytelen volt átvenni, de mindenesetre bátor vagyok felhívni a figyelmet a kijelölt textilnagykereskedők névsorára, amelyet tudtommal Weiss István államtitkár úr adott ki. (Halljuk!! Halljuk!) Itt csak kapásból felnyitom s mindjárt itt látom Pechmann és Fischer, Beer és Flusser, Biró, Breitner és Hirtenstein, Büchler, Deutsch, Fleischmann Oszkár és Kácz testvérek neveit stb. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó magyarok! ősmagyarok!) Még egy csomót olvashatnék fel ilyent. (Meskó Zoltán: A satöbbi a magyar benne!) Bocsánatot kérek, hogy ilyen neveket is felolvasok, de azt hiszem, ezeket a kérdéseket egy tollvonással el lehet intézni. (Ügy van! Vgy van! — Rapcsányi László: De nincs meg a toll!) Egy minisztert sem köt az elődje. Ezeket & kérdéseket nem. kelj itt soká vizsgálni: egy tollvonással el lehet intézni. Merem állítani, bogy nagyon sok keresztény szakember van már, aki ezt a kérdést azonnal likvidálni tudja. (Br, Yay Miklós: A Baross Szövetség elintézi! — Folytonos zaj.) Egyáltalán bátor vagyok azt kérdezni, hogyan és mint épül fel az egész közellátási minisztérium struktúrája. (isieskó Zoltán: Bele kellett volna szólni ezeknek a kereskedőknek kijelölésébe! — Ilovszky János: Tiltakoztunk ellene! —• Elnök csenget. — Br. Vay Miklós: Mi egy nagyüzem vagyunk! — Pándi Antal: Nem hallgatnak ráf) A közellátási miniszter úr egy igen kis minisztériumot vett át és most a dolgok torlódásával az esyik minisztériumból a másik után szippantják el az embereket. Nem tudom, helyes út-e ez, mert végre a minisztériumokban sincsenek ma anynyian és ha az egyes minisztériumokból ezeket az embereket egyenként elviszik, mi lesz akkor például, ha ez a közellátási minisztérium megszűnik 1 Mi lesz akkor megint azzal az 1503—2000 tisztviselővel? Hová fogják őket tenni? Már most kell gondolni arra, hogy^ ne kerüljenek^ olyan szituációba, mint annakidí*jén a népjóléti minisztérium megszűnésével, ahol szintén egyszerre 1*00 tisztviselővel nem tudtunk mit csinálni. A közélelmezési minUztéi ium ma működik, azonban nem tudom, nem lett voTna-e jobb az egész minisztérium helyett egy felső gazdasági tanácsot szervezni, (Kunder Antal: Már van! Már van gazdasági tanács! — Rajniss Ferenc: Chorin az elncke? *— Kunder Antal: Az alelnöke!) a gazdasági minisztéiiumokat ennek rendelni alá és így a kérdéseket megoldani? Azt hiszem, sokkal jobb lett volna minél kevesebb minisztériummal és minél több szakemberrel a kérdéseket megoldani, mert így a minisztériumok közt. sajnos, igen sok kompetencia-veszekedés folyik. (Kunder Antal: Megvan ez a tanács, csak nem hívják össze! — Br. Vay Miklós: Pihentetik a tanácsot!) T. Ház! Még egy páv kérdésre vagyok bátor felhívni a t. Ház figyelmét. Ez inkább megyei kérdés, de bátor vagyok megemlíteni. (Br. Vay Miklós: Idetartozik!) A családvédelmi alapba, amely most megyénként kezeltetik, nagyon helyes lenne — amint előttem szólott képviselőtársam is említette — szintén szakembereket bekapcsolni. (Ügy van! Ügy van! jobbfrlől) Somogy vármegyében például a múltkoriban meglepetéssel láttam, hogy E»Z alispáni hivatal bakkecskének kees elhelyezést. (Élénk derültség.) Keresi, hogy melyik gazdánál helyezhetnék el. Azt hiszem, ez csak a szakértelem hiánya lehet, (Rajniss Ferenci Bakkecskék előnyben!) hiszen mindenki tiltakozott ellene, nem akarta senki. Már pedig a családvédelmi alapnak az a célja, hogyha-ezen a réven adunk valakinek valamit, az olyan legyen, hogy az illető használhassa is. (Meskó Zoltán: A bakkecskét nem igen lehet használni! — Derültség. — Br. Vay Miklós: De jó az, jó tejet ad! — Rajniss Ferenc: Az alispán önkényesen osztogatja a bakkecskéket! Ez a baj! — Derültség. — Incze Antal: A többieket magának tartja!) Elnök: Kérem, méltóztassanak ezt a témát lezárni. (Derültség. — Kunder Antal: Űj témát, Dózsi! — Meskó Zoltán: Üj kecskét!) Gr, Festetics Domonkos: Azt hiszem, az egész kérdés intézésébe a szakembereket kellene bekapcsolni, mert hiszen a családvédelmi alap munkájának eredménye nemcsak a házak ^kiosztásán, múlik, hanem fontos itt a tehenek,, a juhok kiosztása is.. Ezek azonban nem jogásZQ;