Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

1>§ Az^szággyülés\ képviselőházának 225. kormánybiztosnak és amennyiben á panaszok , helyileg nem volnának orvosolhatók, a föld- \ miyeiésügyi miniszter úrral egyetértésben in­tézkedni fosok. : Jlassay Károly képviselő úr általános gaz­daságpolitikai jellegű megjegyzéseket tett a közellátási miniszter irányító szerepéről. Ezek­kel vitt nincs módomban foglalkozni, miután azok az összkormány működését illették, csak arról biztosíthatom, hogy a többi gazdasági miniszter úrral együtt mindenben azon va­gyunk, hogy működésünket a köz érdekében koordináljuk. Természetesen nem vindikálha­tom magamnak az egész gazdasági élet i rá ­nyitását azon a címen, hogy a gazdasági élet­nek minden megnyilvánulása érdekli a közel­látást; de megvannak a lehetőségek arra. hogy a többi tárcának a közellátást is érintő intéz­kedéseihez hozzászólhassak és náluk a közellá­tás érdekét szolgáló kezdeményezéseket és megjegyzéseket megtehessem. Ugyanez a mee:­iégyzés szól Kun der Antal képviselő úrnak is. Rassáy képviselő úr a továbbiakban a fa­talpú cipők kérdésének tanulmányozását sür­gette. Biztosíthatom, hogy ez már megtörtént. Körülbelül 600-féle fa- és egyéb műtalp-talál­mányt kellett megvizsgálni, mert nem enged­hettem meg, hogy célszerűtlen és használatlan találmányokkal árasszák el a publikumot. Ez a munka most már befejeződött és az engedélye­zett típusok Között merev fatalpú cipők is ha­marosan piacra fognak kerülni. • Maróthy Károly képviselő úrnak az aru­h almozok elleni razziákra vonatkozó sürgeté­sére közlöm, hogy ilyen razziák állandóan folyamatban vannak. A budapesti tej- és vaj­jegyek bevezetésére vonatkozó kívánságát megfontolás tárgyává teszem és ha másképp . nem sikerül az elosztást biztosítanom, nem Í fogok ettől sem visszariadni Ember Géza képviselő úrnak arra az észrevételére, amely a gabonafeleslegek utaz­tatását illeti, s amtire egyébként Németh An­dor képviselő úr is utalt, közölheteim; magam is jól tudom, hogy ebben a tekintetben bizo­nyos fokig a végső egyensúlyhelyzettel ellen­tétes diszpozíciók is történtek. De figyelemne kell Venni, hogy az ideális, tervszerű disz­ponálást az idén sok minden megzavarta. így a gabonahiány az év elején, ami miatt onnan kellett elhozni gabonát, ahol legkorábban aratható és csépelhető volt. A másik ok, hogy a malmok Őrlési kapacitása nem oszlik ; e] egyenletesen az ország területén. Az őrlési kontingensekét pedig természetesen a: malmok kapacitásának arányában kellett felosztani Így egyes passzív területekre az ellátmányt részben liszt alakjaiban kellett elküldeni. A lisztfejadaggal kapcsolatban rektif ikál­nöm kell egyes elhangzott megállapításokat. •: Az' adag kalkulációjának alap ja. az, hogy min den ellátatlannak havonta 7 kg van számítva, à testi munkásoknak 9 kg ; a nehéz testi mun­kásoknak pedig — ideértve a bányászokat é» a hadiüzemben dolgozókat —'• 13 kg. Mind­egyikben 2 kg a nullás, a többi kenyérliszt. Itt válaszolok Porubszky képviselő úrnak is, aki gabonából az átlag 200 kg-os agrárfej­adagot keVeselte. Ez a fejadag ugyan adott esetben 250 kg-ig emelkedhetik, de így is el­ismerem, hogy kevesebb, mint egyes vidéke­ken az eddigi fogyasztás. Figyelembe kell azonban, venni, hogy ^az, ez adag a városi la­kosság' fejadagjának %v is több. mint két­szerese.' "'" '""'" ' iítese 1H1 november 26'án, szerdán. '••­Az erdélyi megyék román lakosságának tengeriliszt-ellátása most már, hogy tengeri készleteink vannak, egyre zavartalanabb lesz. Az Ember Géza, Németh Andor és Szeder Fe­renc képviselő urak által felvetett takarmány^ kérdésekkel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell f leszögeznem, hogy a takarmányelosztás kérdése jóval nehezebb, mint a kenyérgabonáé, mert míg a Itenyérmagvak végső vásárlói a malmok, amelyeknek száma aránylag kevés, addig a takarmányok többszázezer tételben kerülnek forgalomba, amit lehetetlen volna központilag adminisztrálni. Ezért kell itt a vásárlási engedélyek rendszerét fenntartani. Ami a korpaellátását illeti — ezt a kérdést Tauffer Gábor képviselő úr is érintette —- az eddigi magas kiőrlési arány miatt áll keve­sebb mennyiség rendelkezésre. Azt azonban, hogy a kiutalások késedelmesen történnek, meg kell cáfolnom, mert ellenkezőleg, jelentős mennyiségű olyan korpa is ki van már utalva, amit meg csak ezután fognak kiőrölni. Pintér Béla képviselő úr a sörgyártás megszorítását kívánta, mert szerinte a sör­gyártás vonta el az árpát a takarmányozás­tol. Közölhetem, hogy idén a sö~-várak fel­dolgozási kontingense a tavalyinak csak a fele. •..•-._: Tauffer Gábor képviselő úr említést tett a KBappatnhiányról. Megállapítottam, hogy bű­nös kezek tartják vissza a szappankészletek egyreszet. Méltóztassék elképzelni azonban, hogy Magyarországon 31.000 kereskedő foglal­kozik szappanárusítással. Ezek közül sokan egyszerre nagy- és kiskereskedik. Ezeknél a kezeknél — a dolog természetéből következik -háborús időben jelentős szappankészletek rekedtek meg, részben, mert egyes nagykeres­kedők is igyekeznek kicsinyben árusítani. En­nek az állapotnak gyökeresen véget kívánok vetni, azonban egy kis időt és megértést ke­rekemért némi időre nekem is szükségem van ahhoz, hogy az elrontott dolgot helyrehozzam. Porubszky Géza képviselő úr a közellátás nehézségeit részben a túlzott kivitellel ma­gyarázta. Rá kell itt mutatnom, hogy a mező­gazdasági áruk, de különösen a gabona kivi­telét nem naptári évek, hanem gazdasági évek szerint kell vizsgálni. Ha tehát az 1939—40. és 1940—41. gazdasági évek-adatait összehasonlít­juk, akkor azt látjuk, hogy az utóbbi gazda­sági évben a sertéskivitel az előző évinek egyharmadát sem érte el, a biízakivitel az időző évinek egytized része, a lisztkivitel p£­dig az előző évinek még egytized részénél is kevesebb volt. Így tehát az említett 200.000 darabot méghaladó sertéskivitel túlnyomó­részt 1940 első felében szállíttatott külföldre, míg az év utolsó hónapjaiban havonként alig 4—5000 sertést exportált az ország. Reibl Mihály képviselő úrnak .arra a fel- ­szólalasára, mely szerint mezőgazdasági mun­kások nem képesek munkát végezni azért, inert hiányzik az az egyszerű ruhanemű, amely őket a tél hidege elől megvédi, vála­szolhatom, hogy éppen ennek teljes^ ismereté­ben kezdeményeztem egy olyan, népruházáti akciót, amelynek részletei rövidesen köztudo­másúak lesznek. Ennek keretében különös figyelemmel kívánok gondoskodni arról, hoirv az olcsó ruházati anyagok olcsón és protekció­mentesen jussanak el a szegénysorsú iparos és munkáscsaládokhoz. (Helyeslés.) Gróf Festetics Domonkos képviselő ; úr szintén foglalkozott a sertéshízlalás kérdései­vel, amelynek részére már az eddigiekben ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom