Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-225
Az országgyűlés képviselőházának 225. tenetes nehézségekkel küzdő kisemberek, kis exisztenciák érdekei megvédessenek. Most egy nagyon szomorú dolgot vagyok kénytelen a Ház elé hozni. (Halljuk! Ha tjük! a szélsőbaloldalon.) A tejellátásnál, a sorbanállásnál — mint halottuk — a sokgyermekes családoknak előzési jogot kellene adni. Ez nagyon helyes. Budapest XIV. kerületében, a fehérúti kertvárosban lévő városi kislakások lakói mind többgyermekesek, mert csak azok kaphattak lakást, akiknek több gyermekük van. Ezek a Központi Általános Tejcsarnak Rt.-tól kapnak száz család részére tejet egy Intenics Jánosné nevű iűszeres üzletéből. Hozzám küldték a beadványt, amelyet 66 család írt alá összesen 282 gyerekkel. Ez a 66 család, — vagy amint ők írják, száz család — mert talán mindenki alá sem írta a beadványt — naponta 9—15 liter tejet kapott. Ennek a vállalatnak Qgy zsidó az igazgatója, Neumann, és ő a tejelosztó. Felhívatták teleionon ennek a kereskedőnek a nevében és a beszélgetés a következőképpen zajlott le: Felhívtam és valószínűleg ezzel a Neumann nevű za'dó igazgatóval beszéltem, ő intézi a tejelosztást. Szépen kértem, hogy küldjön még tejet, mert nagyon kevés, amire azt felelte, hogy nincs tej, már elfogyott, különben sem fogja neki senkisem eiőnni, hogy mennyi tejet küldjön. Erre azt mondtam» hogy 300 gyermeket kell tejjel cl látni, — szombati napon volt — hogyan lás sam el 35 liter tejből? Erre azt felelte, hogy ő nem fog alkalmazkodni ahhoz, hogy ott 300 gyermek van, minek van ott annyi gyermek! {Nagy tdj a Ház minden oldalán. — Ronkay Ferenc: Internálni kell!) Igazán nem tudok szavakat találni erre, hogy ez még ma is meg történhetik nálunk. Hivatkoztam arra, hogy a szomszédnál van tej, az bőségben kap tejet é« ott nincs is sok gyermek, amire azt felelte, hogy a jövőben még kevesebb tejet fog kü! deni. Ez olyan anomália, amit meg kell szün tetni. Nem akartam a Ház elé hozni ezt a kérdést, amíg először a vállalat igazgatóját Utassy Béla nyugalmazott m:niszleri tanácsost, fel nem kerestem írásban. Levelemro választ nem kaptam Öt nappal ezelőtt megsürgettem s akkor azt a választ kaptam, hogy: »Utassy vezérigazgató úr ő méltóságához intézett levele folyó hó 7-én kelt levelünkkel keresztezték egymást. A szóbanforgó kérdésben kimerítő választ akarunk adni.« A választ a mai uapig nem kaptam meg. Leszögezem, hogy a m- kir. posta olyan kiváló, hogy tel; jesen ki van zárva, hogy pont Neumann zsidó igazgató levele veszett volna el. Intervenciómra először felemelték a tejadagot néhány literrel, de ez az eset, amelyet elmondtam, megtörtént. Nem a kereskedő hivatta fel, hanem én hivattam fel egy abszolút komoly emberrel, hogy meggyőződjem róla, hogy tényleg mi a helyzet. Azt hiszem, pártkülönbség nélkül bármelyik képviselő úr magáévá tette volna ezt a kérdést, hogjy 300 magyar gyermek valamiképpen tejhez juthasson. Az elintézés az volt, amit a t. Háznak elmondtam. Ezek a konkrét esetek, amelyek bizonyítják azt, hogy nálunk az egész közellátás terén még igen sok és sürgős intézkedésre van szükség. !Nem akarom elismételni az összes iparcikkek áremelkedését, csak úgy kiragadok közülök egy párat, így például azt, hogy egy fehér munkásnadrág, amely azelőtt 6 pengőbe került, ma 26 pengőbe kerül. A csizma árát már hallottuk. Egy munkásing, amely azelőtt 3 pengőbe került, ma 10—12 pengőbe kerül. £f#V{SELöHÁZl NA?I,Û £11. ése 19hl november 26-án, szerdán. 40 Kérdem, hogyan tudja ezt megfizetni az a munkás, akinek a bére, a napszámja nem emelkedett? De nem tudja megfizetni u gazdatársadalom^ sem, mert hiszen a termelési árak emelkedése egyáltalában nem á IL arányban az iparcikkek árának emelkedésével, Nagyon jól tudom, hogy a miniszter úr igen nehéz helyzetben van és nem hiszem, hogy tudta volna, hogy ilyen állapotban veszi át a közellátást. Mint katona ismerem a működését és így nem illik, hogy égy rendfokozattal alacsonyabb mondjon bírálatot a feljebbvalójáról, annyit mondhatok, hogy teljes bizalommal és reménységgel vártam működését és nem is csalódtam benne. Meg vagyok róla győződve, hogy mindent el fog követni abban az irányban, hogy itt rendet teremtsen, ha ez egyáltalában lehetséges és ha szabad kezet kap arra, hogy tényleg rendet teremtsen. (Horváth Géza: Diktátori hatalmat a kezébe!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Baky László: Tessék diktátori hatalmat adni a közellátási miniszter kezébe, hogy a termeléstől a fogyasztásig minden az Ő irányítása és ellenőrzése alá tartozzék. Adják meg neki a lehetőséget arra, hogy a legkiválóbb szakembereket vehesse maga mellé a munkába és akkor tényleg felelőssé is lehet tenni azért amit produkál. Miután azonban ennek a lehetőségnek semmi előjelét nem látom, a kormányzattal szemben, bizalmatlan vagyok — ez azonban nem vonatkozik a miniszter úr személyére -~ és a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A házszabályok 14S. §-ának (2) pontja értelmében a vitát bezárom. A közellátásügyi miniszter úr kíván szólni Győrffy-Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk!) Halljuk!) Őszinte örömmel teszek eleget ama kötelességemnek, hogy a költségvetés tárgyalása során a t. Ház előtt bemutatkozzam. (Élénk éljenzés és taps.) Beszámolok hivatalbalépésem óta végzett kéthónapos munkámról és ismertetem feladataid mat és terveimet. Amikor a Kormányzó Űr O Főméltóságá> nak bizalma erre a helyre szólított, teljes mértékben átéreztem felelősségem súlyát és vállalt munkám nehézségeit. A reám váró feladatokat minden erőm latba vetésével, — ha kell — egészségem feláldozásával is meg akarom oldani. (Élénk éljenzés és taps ) Abból a tényből, hogy a legfelsőbb akarat a közellátásügyi miniszter felelősségteljes helyére éppen engem, katonát szemelt ki, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a mostani háborús idők közellátásának legfontosabb tényezője a katonás fegyelem és az önmegtagadás. Ezt a fegyelmet és önmegtagadást kívánom érvényesíteni a termelők, a kereskedők és fogyasztók táboiában, nemkülönben a közellátás irányításában is. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a szellem, ez Va fegyelem és az az Önmegtagadás mindenkitől áldozatot kíván, aki pedig ezt a szellemet akarja érvényesíteni, nem vállalkozik hálás szerepre. A második világháború, amelynek részesei vagyunk, felfokozott anyagfogyasztást jelent és a közellátásügyi miniszterre hárul az a nehéz szerep, hogy az igényekot a készletek helyes és igazságos szétosztásával kielégítse. T. Ház! Vállalt feladatom három részre tagolható. Először is meg kell állapítanom azokat a szükségleteket, amelyekről a termelő miniszterekkel egyetértésben gondoskodnom kell és ezzel együtt számba kell vennem az