Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-236
576 Az országgyűlés képviselőházának 236. intézetet felállítani, amely szintén szaporítani • fogja az ágyak számát. (Egy hang a középen; Nagyon szükséges!) Jelenleg az évente születő körülbelül 250,000 magyar gyermek közül 50.256-nak a születése biztosítható a kultuszminiszter hatósága alatt álló klinikákon és bábaképző intézetekben, ha tíznapi átlagot veszek egy szülés lebonyolítására. Én azt hiszem, hogy a kultuszkormány — ez a nagy szám bizonyítja — igazán mindent elikövetett, hogy azon t a helyzeten, amely a múltban fennállott, javítson. Meg vagyok győződve róla, hogy a belügyminiszter úr is hasonló szeretettel gondozza a kérdést és úgy tudom, az állami kórházakban, amelyeknek végre* is elsőrendű feladatuk a szülések ellátása, ugyancsak meg fognak, vagy már meg is történtek azok az intézkedések, amelyek az emelést lehetségessé teszik. Van azonban egy különös tapasztalatunk, az t. i, hogy ezek az úgynevezett utcai szülések néha nem egészen normális körülmények között jönnek létre. Mert arra is volt eset — ismétlem, nem általánosítok, de tudok egynehány ilyen esetről — hogy a szülőmő kiment az utcára, hogy ingyenesen beszállítsák a, klinikára. Erre is volt eset, tehát egy kis óvatossággal kérem az adatokat kezelni: hiszen méltóztatnak látni, elég sok szülőágy áll jelenleg rendelkezésre. A biztosítóintézetek kérdésével nem kívánok foglalkozni. Szükséges volna még számosabb szülőotthonoknak, különösen ' szülőszobáknak a vidéken való létesítése és különösen nagy szükség volna erre — itt személyes tapasztalatokból beszélek — aa újonnan visszaszerzett erdélyi területen, a Székelyföldön, ahol bizony napi járóföldre nincsenek ilyen szülőotthonok. Hiszen éppen az előbb az egyik képviselő úr is említette, hogy a Székelyföldön a legnagyobb nehézségek vannak e tekintetben. A magam részéről a választ megadtam, a belügyminiszter úrral pedig közölni fogom a képviselő úr óhajait. • ,, /ri Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés.) , , Elnök: Kérdem a t. Házat, meltoztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. 4 , . ,„ , Következik Pándi Antal képviselő ur interpellációja a földművelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urát. szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Megay László jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úr; hoz a novákpusztai Mauthner mezőgazdasági gyárak üzemszünetelése tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a fent nevezett mezőgazdasági üzemben kilencféle gyári tizem szünetel, miáltal a magyar mezőgazdasági termelés kárt szenved, a környező falvak munkásai pedig kenyér nélkül maradtak? , Ha tudomása vani erről, tisztelettel kérdem, mit hajlandó ez ügyben tenni, hogy ezek az anomáliák megszűnjenek.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. _,„••/:-, „ , „, i Pándi Antal: Mélyen t. Haz! Győrtől harminc kilométerre, Magyaróvártól 15 kilométerre a Mosoni-Dunaág mellékén fekszik egy mintagazdaság. Területe 2250 katasztrális hold; ülése 19Ul december 17-én, szerdán. saját Dunahíddal, saját iparvágánnyal rendelkezik. Ezen a mintauradalmon a következő mezőgazdasági gyárak állanak: van ott burgonyakeményítőgyár, van dextringyár, van búzakeményítőgyár, csirízgyár, tengerikeményítőgyár, olajgyár, van keményítő-cukorgyár, szörpgyár és szeszgyár. (Tetszés jobbfelől.) Valóban örülnünk kellene, hogy mezőgazdasági üzemeink között ilyen gyönyörű kis mezőgazdasági gyárközpontok létesültek, bár nem hiszem, hogy országszerte sok ilyen nagyszerűen felszerelt uradalmat találhatnánk; pedig kívánságunk az lenne, hogy minél több ilyen gyár létesüljön és örömünknek kellene kifejezést adnunk afelett, hogy nálunk a mezőgazdasági termelést a mezőgazdasági ipar így továbbépítve, a gazdáknak rentábilisabbá teszi fáradságukat. A cél ugyanis az. hogy necsak nyersterményeket állítsunk elő és szállítsunk külföldre, hanem nyersterményeinket dolgozzuk fel egész- vagy félgyártmányokká es lery szállítsuk a külföldi piacokra. ügy látszik, ez a kis gazdaság ezt az elgondolást magáévá téve. meg is akarta valósítani, jöttek azonban az úi eurónál eszmék és íöt+ ez az új világháború, amelyben bizony némi világszemléleti felfogás ezeket az elgondolásokat keresztülhúzta, megmásította: emiatt, sajnos, ezt az ügyet a parlament elé kellett hoznom, m#rt ezt a mintabii'tokot nem eery ősi maavar nemesi család tartja kezében, hanern e p-v Mauthner Henrik névre hallgató zsidó, aki jelenleg- is palesztinai lakos. Mélyen t. Ház! Ez a Mauthner nyáron át itt lakott uradalmában; hiszen a Duna partján olyan palotája van, amilyet keveset látok magyar nemesi családok birtokában. Ez a Mauthner, amikor a tél bekövetkezett, hogy asztmája miatt ne kelljen itt szenvednie, kellemesebb égtájak felé vándorolt, mindig Palesztinába ment. Most ott rekedt, mert nem tudott visszajönni a nvár folyamán. (Börcs János: Nines semmi baja!) Van neki egy túlságosan zseniális fia, aki semmihez sem ért; az kezeli most ezt az uradalmat. Ennek a Mauthner Zsiga gyereknek az volt az intenciója, hogy amennyire csak lehet, megakadályozza, hogy a gyárban produkció, szóval termelő élet legyen, (vitéz Lipcser Márton: Szóval szabotál!) Hiába panaszkodott ez ellen a gyártelep vezetője, vitéz Kövesdi István volt jegyző, akit az értelmiségi munkanélküliség kormánybiztosának 'beleegyezésével neveztek ki gyárvezetőnek. Hiába instanciázott hiába küldött kérvényeket és jelentéseket, hogy tegyenek erélyes intézkedéseket, mindig kevesebb és kevesebb lett a produkció és már a földet sem trágyázzák. A birtok állatállománya is csökkent, úgyhogy ahol azelőtt százakra menő tejelő tehén volt, most már csak 36 öreg tehén van: (Egy hang a szélsőbaloldalon: És Budapesten nincs tej!) A birtokon, amelynek 5—600 darabból álló juhállománya szokott lenni, most egyetlen juh nincs beállítva. (Mozgás.) Ezekre a feljelentésekre a gyár telepvezető je még ma sem kapott érdemleges választ. Igaz, hogy ez a 2250 katasztrális holdas birtok kisajátítás alatt áll, azonban mindnyájan tudjuk azt, hogy a kisajátítási eljárást fellebbezés követig amely a jó Isten tudja, hány esztendőre elhúzza az ügy elintézését. (Palló Imre: Megmentik a zsidókat!) Éppen itt akarom megemlíteni azt a kirívó helyzetet, hogy
