Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-234
Az országgyűlés képviselőházának 234, álló helyzet és a viszonyok következményeit, ezért iöttem ilyen javaslattal Hogy már most rátérjek az ellenzéki íelszólalások érveléseire, a képviselő urak, különösen a szélsőbaloldalon ülők bizonyos alkotmányjogi aggályokat is hangoztattak mwl a törvényjavaslattal szemben. Nagyon örülök, hogy az ő részükről folytonosan az alkotmányvédelmet tapasztalom, mert hiszen ezl az a'láspontot mindenesetre szükséges a jövőre nézve le is rögzítenem, de azt hiszem, itt alkotmányjogi aggályokról beszélni nem lehet mert alkotmányosan egy kérdést éppen akkor intézhetek el, ha idehozom a törvényhozás elé és a törvényhozás határoz ebben a kérdésben, (Ügy van! jcbbfelől.) Ha a törvényhozás úgy fog határozni, hogy elfogadja javaslatomat, ez lege artis alkotmányosan el van intézve és ez ellen alkotmányjogi aggályt táplálni igazán nem lehet. (Úgy van! jobbfelől — Mozc/ás a szélsőbaloldalon,) Ugyanarról az oldalról — és ezt is csak örömmel kell konstatálnom — ennek a törvényjavaslatnak bírálatával kapcsolatban Maróthy képviselő úr nyilvánvalóan mint a nyilaskeresztes pártnak szószólója, tehát pártja nevében beszélve, védelmére kelt — hogy miért tartotta szükségesnek, nem tudom — a vármegyei intézménynek és az autonómiának. (Maróthy Károly: Mert ez a meggyőződésünk, miniszter úr!) Nem tudom, miért volt rá szükség, mert én voltara az, aki soha életemben nem támadtam a vármegye intézményét, sem az autonómiát. (Maróthy Károly: Ezt nem is mondtam!) De ezt a megnyilatkozást is le akarom szögezni a jövőre nézve, mert lehet, hogy jönnek idők, amikor majd erre a nyilatkozatra hivatkozni szükséges lesz. (Maróthy Károly: Helyes! Jó! Minél előbb jöjjön az az idő!) Nagy László képviselő úr beszédével igazán nem szükséges a törvényjavaslat kapcsán foglalkoznom, mert ez a beszéd abszolúte semmit sem tartalmazott a törvényjavaslatra vonatkozólag. (Nagy László: Akkor nem olvasta el a miniszter úr! — Zaj a szélsőbaloldalonJ Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ö kritizálta f azt a politikai rendszert, amely a mai fővárosi törvényhatósági bizottságban van. Én nem tudok ebben a kérdésben vele vitába bocsátkozni, mert ő ezt a rendszert sokkal jobban ismeri, mint én. Én kívülről néztem, ő pedig politikai exisztenciáját ennek a rendszernek köszönhette, (Nagy László! Ennek a rendszernek? A Keresztény Községi Pártnak! Nem is tagadtam soha! — Elnök csenget.) ennek a rendszernek lelkes kiszolgálója és munkása volt mindaddig, amíg politikai ambícióit ki tudta elégíteni. (Fel kiáltások a szélsőbaloldalon: Wolff Károlynak! — Nagy László: Büszke is vagyok rá!) Én tehát — mondom — ebben a kérdésben vele vitába bocsátkozni nem kívánok. (Helyeslés jobbfelől.) Nem is tartom szükségesnek, hogy a törvényjavaslat védelmében többet mondjak és hogy többet érveljek azokkal az argumentumokkal ( szemben, amelyeket az ellenzék felhozott és amelyek az én érzésem és meggyőződésem szerint minden oblektív ember előtt vitathatatlanná teszik azt, hogy igazam van azoknak az okoknak felsorolásában, amelyekkel ennek a törvényjavaslatnak benyújtását indokoltam, (Maróthy Károly: Mikor nincs igaza egy miniszternek 1 ?! —• Zaj a szélsőbaloldalon.) ülése 19'4-X december 12-én, péntek-en. 513 Még csak a határozati javaslatokra akarok rátérni. Előre megmondom, hogy azoknak elutasítását kérem. Maróthy képviselő úr egy határozati javaslatot nyújtott be, amelyben arra kéri utasítani a kormányt, hogy a törvényhozás mindkét házának zsidótlanítására vonatkozólag nyújtsan be törvényjavaslatot. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Logikus! Ha a városházáról kiküldjük őket!) En minden további indokolás nélkül kérem ennek a határozati javaslatnak elutasítását. Ha a kormány szükségesnek és indokoltnak tartja egy ilyen javaslat idehozatalát, akkor majd fog vele élni, de ez pillnatnyilag nem forog fenn. (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: A városházáról kiküldik, ide meg bejöhetnek!) Elnök: Matolcsy képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A másik határozati javaslat Mosönyi Kálmán képviselő úré, aki olyan határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány utasíttassék, hogy a reformjavaslatokat 1942 első negyedében terjessze t a Ház elé, gondoskodjék azoknak sürgős letárgyalásáról és arról, hogy az elhalasztott választások 1942 első felében megtartassanak. (Maróthy Károly: Aha!) Errevonatkozólag az előbb már nyilatkoztam? na rajtam múlik, én a jövő év elején be fogom terjeszteni ezeket a javaslatokat, (Zaj a szélsőbaloldalon.) és mihelyt azok letárgyaltainak és a viszonyok megfelelőek lesznek, természetes dolog, hogy az újjáalakulás is meg fog történni. De ne méltóztassék erre engem utasítani és kötelezni, mert nem rajtam áll, hanem a viszonyokon múlik, hogy ezek a javaslatok mikor fognak törvényerőre emelkedni.. Most még csak egy kérdést tartok kötelességemnek érinteni, és ez vonatkozik arra az előadói indítványra, amelyet az előadó úr már előadói beszédében érintett és amelyet Ő a bizottsági tárgyalás során fog a házszabályok értelmében előterjeszteni. Nem akarom, hogy az alkotományellenesség vádja érhessen, ezért szükségesnek tartom itt hangsúlyozni, hogy ez az indítvány nem függ össze szorosan a törvényjavaslat tárgyával, de én az egyszerűség kedvéért mégis kérem, hogy ezt méltóztassék elfogadni. Az indítvány tartalma az, hogy 1946 décembre 3l-ig az állami rendszerű IX. fizetési osztályba, Budapest székesfővárosnál pedig az ennek megfelelő fizetési osztályba sorozott közigazgatási fogalmazási állásokra lehessen alkalmazni azt is, akinek a fennálló jogszabályokban meghatározott elméleti képesítése meg van ugyan, de a gyakorlati közigazgatási vizsgát még nem tette le. (Maróthy Károly: Semmi köze ehhez a javaslathoz!) Nincsen semmi köze hozzá, magam is elismerem, de kérem ennek elfogadását a javaslat keretében, (Helyeslés. — Nagy László: Nagyon helyes!) azért, nehogy emiatt a kis kérdés miatt külön törvényjavaslattal kelljen idejönnöm. (Helyeslés.) Az ilyen tisztviselő tehát, akit most a IX. fizetési osztályba engedünk megválasztani, ha nem teszi le a közigazgatási vizsgát, nem léphet többé elő. Hogy ennek az indítványnak mi az oka, azt hiszem, nem kell bővebben magyaráznom. (Úgy van! Ügy van!) Ma olyan nehéz tisztviselőt kapni, hogy ezt a könnyítést meg kell engednem, be kell eresztenem őket egy olyan
