Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-225
A€:'9*$$ó,g@yMe$ képviselőházának- $ß5. morúságon a közellátásügyi miniszter úr nem tud ^változtatni. Tudom én azt, hogy békebeli szintre nem tudjuk emelni élelmezési és ruházkodási ellátásuúkat, de jó akarattal, hozzáértéssel és megfelelő eréllyel, okos gazdálkodással sokat leliet segíteni a létező bajokon. Egyedül à kormány iránti bizalmatlanságom .az oka annak, bógy a költségvetést nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Ilpvszky János! Elnök: Ilovszky János képviselő urat illeti a szó. ' Ilovszky .János: Igen i Ház ! (Halljuk!) Amikor a miniszter úr elfoglalta hivatalát, rádióbeszédet mondott, amelyben felhívta Magyarország lakosságát erélyesen, katonamódra arra, hogy á közellátás szempontjából mindenki legyen a segítségére. Történetesen aznap este volt a Baross Szövetségben az országos elnöki tanácsülés, amelyet minden három hónapban tartunk. A rádióelőadás elhangzása után az ország 117 keresztény kereskedő és iparos szervezetének vezetői ültek együtt és én akkor — mint ahogy másnap a sajtóban meg is jelent -— felszólítottam az ország keresztény kereskedőit és iparosait, hogy mindenki álljon a közélelmezési miniszter úr mögé. , Ma, amikor világégés van, amikor az országok kialakulását es jövendőbeli sorsát meglehetős mértékben befolyásolja az, hogy a belső vizsonyokat, a belső érőket mikép tudjuk fenntartani, akkor mindannyiunknak abban a nemzeti lelkiségben kell összeforrnunk, amelyet ma itt ellenzéki oldalról kérdés formájában említett az egyik ellenzéki képviselő úr. Az ellenzéki képviselő úr, névszerint Tauffer Gábor képviselő úr, felvetette azt a kérdést, hogy kialakult-e Magyarországon az a lelkiség, amelyre szükség volna, és egyúttal azt mondotta, hogy a német rendszert tanulmányozni kell és mindazokat, akik a minisztériumokban vagy akár más hivatalokban is hivatásuknak nem tudnak megfelelni, el kell bocsátani; különben az elbocsátás szót a t. képviselő úr többízben is használta. Igen t. Ház! Nekünk, gazdasági szakembereknek, — mint ahogy legutóbbi beszédemben is elmondottam — módfelett meg kell gondolnunk minden szót, amelyet kiejtünk a szánkon, módfelett meg kell gondolnunk azért, mert nagyon könnyű kritizálni, de borzasztó nehéz valamit végrehajtani. (Baky László: Különösen egy rosszat rendbehozni! — Elnök csenget.) Őszintén megmondom, hogy a mi-, niszter úr székét budapesti kifejezessél élve,; nem tartom leányálomnak: ez ma a legnehe-j zebb feladat; nemcsak ránézve, hanem egész; hivatalára és a minisztérium alá tartozó öszszes hivatalokra nézve is szörnyű nehéz feladat ; a közellátási problémák megoldása. Bizonyos hiba is történt azonban, igen t. miniszter úr: nyíltan, őszintén megmondom ezt a katonaembernek, aki rendet akar ebben az országban ós a közellátást biztosítani akarja. Nyil-; tán megmondom ezt és alá is támasztom azzal ab;levéllel, amelyet az egyik vi dél:? szerveze-, téni'írt ; csak. egy-két passzust olvasok felébből. (Halljuk!) \ A levélben többek között az van, hogy (olvassa): »Az utóbbi időben a kereskedelem-: ellenes hangulat a keresztény kereskedők exisz! tenciáját veszélyezteti és önérzetüket mélyen sérti«. Ezt íria továbbá a levélíró (olvassa): Ragjaink tökéletesen átérzik a mostani idők 'W&ülte kivételesen nehés helyzetet, ami miatt illése i 9 H november 26-án, szerdán. 37 a hatóságok kénytelenek mindent elkövetni az árdrágítók, az árurejtegetők, az árupazarlók ellen és maguk is helyeslik a haaaiiatlan eljárások kegyetlen szigorral való megbüntetését, de a maguk nevében teljes tisztelettel és határozottan óvást emelnek minden olyan beállítás elleni amely a háborús idők furcsa adottságait az ő évtizedeken át szerzett, kiérdemelt és. megőrzött becsületük, tekintélyük rovására írja«. Egy másik passzusban ezt írja a levélíró (olvassa): »A kereskedőknek annyi gondot okoz az árubeszerzés, olyan sokat dolgoznak, áldoznak, a. meg ném értő és elégedetlenkedő vásárlóktól elég sokat tűrnek is és etzt a közös sorsot olyan hazafiasán, kötelességtudó an és ! fegyelmezetten viselik, ami semmi esetre sem I érdemli ki a divatossá lett pellengérre állítást, i valamint az ellenük irányuló bizalmatlansági keltést. Ha a keresztény kereskedők ellen újságokban és hivatalos helyeken nem szüntetik meg a felelőtlen, a helyzetet nem ismerő, ; de kellemetlen színezetű köztájékoztatást, tönkreteszik a társadalomnak azt az egyik legtekintélyesebb rétegét, amely eddig kiérdemelte a kormány és minden keresztény magyar embernek azt a szándékát, hogy őket meg kell erősíteni, a gazdasági élet kereskedelmi részét az ő kezükbe kell átállítani.« (Űgy-van!) Az imént Baky László képviselőtársam közbeszólt és félremagyarázta bevezető szavaimat. Itt térek arra ki, amire a kereskedelmi tárca során is kitértem, hogy bármennyi jó, kitűnő tisztviselője legyen is ennek az prszágj nak, hacsak egy-két tisztviselő, aki magasabb pozícióban van vagy irányít valahol, hibázik, az több kárt csinálhat a közszellem kialakulása terén, mint amennyi jót a többi az ország érdekében tesz. (Baky László: így van!) Megmondom ezért itt a közellátási minisztérium költségvetésének tárgyalásánál, hogy végteleti könnyelműségnek, meggondolatlanságnak tattom, hogy az Urnák 1941. esztendejében, amikor a házelnök úr kitűzette a keresztet ide, ebbe a terembe, akadt valaki, aki zsidókat jelölt ki textilkereskedelemre. (Űgy van! Ügy van!) Ezt nem tartom helyesnek, hanem hibásnak tartom, és ezt most is megmondom, nyíltan és őszintén, éppen olyan nyíltan és őszintén, mint ahogy a miniszter úr és az államtitkár úr is szíves volt több ízben kijelenteni. I hogy a keresztény kereskedelmet támogatni fogják és a keresztény kereskedelmet kívánják foglalkoztatni. (Helyeslés.) Csak arra utaioii, | hogy tudtommal eddig egyetlen Barjoss-szövet[ ségi tagot sem ítéltek el árdrágításéit. Miért? [ Azért, mert a miniszter úr első szavaiban kij jelentette, hogy a keresztény kereskedelmet j akarja támogatni. Ezért azt mondom a minisz! ter úrnak, a katonának, hogy ha megértjük | egymást és a keresztény kereskedelem tekintei lyét mindannyian fenntartjuk, — aminthogy j ebben a Háziban mindannyian, akik itt ülünk, ke| resztény gazdasági életet akarunk — akkor mi í szolgálatkészen ott állunk a miniszter úr támogatására, hogy elősegítsük nehéz munkáját, amely — tudom, érzem — nem rózsás és nincs is ember ebben az országban, aki ezt.a.• pozíciót irigyelné. (Ügy van! Űgy van! jobbfetőt.)' Igen t. Ház! Ennek az országnak ma külpolitikai és gazdasági vonalon is ki kell ! állania a tisztességpróbát. Ebben az egy mon! datban benne van a jövő előkészítése: ha ki! álljuk a tisztességpróbát mindenütt, minden ' vonalon, akkor a nemzet jövőjének nagy szolgálatot teszünk. (Ügy van!)
