Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-231
Az országgyűlés képviselőházának 231. ülése 1941. évi december hó 4-én, csütörtökön. Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklett' íJati Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1942. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Máté Imre, Kunder Antal, Vita Sándor, Eitner Ákos, Hálás Károly, Rajniss Ferenc, Kuncze Géza. Gosztonyi Sándor és Csizmadia András. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Személyes kérdésben felszólalt gr. lîethlen György, Pál Gábor, Tusa Gábor. — Az'ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : br. Bánff'y Dániel, Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 18 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére JNagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Árvay Árpád jegyző urakat kérem fel. Áttérünk a napirendre, az 1942. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. (írom. 552. sz.) Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyzíí-: Máté Imre. Elnök: Máté Imre képviselő urat illeti a szó. Máté Imre: T. Ház! Tóth János t. képviselőtársam a gazdaember higgadtságával r a kisgazdák mindennapi életében szereppel bíró problémákat érintette. Az általa érintett kérdések jórésze olyan, amely a kormányzat részéről folyamatba tett munkálatok keretében már a megoldás útjára tereltetett. Az nem vitatható el, hogy a kisgazdatársadalomnak jogos panaszai vannak, de azt sem lehet kétségbe vonni, hogy a kormányzat a legjobb szándékkal és a rendelkezésre álló lehetőségek keretein belül törekszik az összes kérdések fokozatos megoldására. T. Ház! Alkotmányunk a törvényhozás számára tartotta fenn majdnem kizárólagosan a végrehajtó hatalommal szemben érvényesülő ellenőrzés jogát és a felhatalmazásnak évenkint ismétlődő megadását. A törvényhozó testületnek ez a jogköre alkotmánybiztosíték jellegével bír és kiterjed a kormány egész működésére és annak jövő alakulására. Amikor a kormány felhatalmazást kér a közjövedelmek beszedésére és a költségvetésnek megfelelő kiadások teljesítésére, lényegében a bizalom kérdését veti fel. A béke nyugodt éveiben a bizalom kérdése általában politikai megnyilvánulás. Másképpen áll azonban a helyzet háKÉPVUSELÖHÁZI NAPLÓ XII. ború idején, illetve amikor az ország sorsdöntő és kritikus időket él. Ilyenkor a nemzet érdeke azt követeli, hogy az országgyűlés ezzel a jogával igen óvatosan, a nemzet életérdekeit szem előtt tartva éljen. A politikai célkitűzések ilyenkor az elméleti elgondolások vilá. gába vonulnak vissza és teret engednek a realitások érvényesülésének. Ha tehát a végrehajtóhatalom ténykedésének bírálatára vonatkozó törvényhozói jogunkat a mai viszony-ok között gyakoroljuk, ezt csupán politikai szemléletektől mentesen, az egymásba fonódó nagy események vizsgálatával és az erre befolyást gyakorló erők szem előtt tartásával végezhetjük a magasabb érdekeknek megfelelően. A történelem előtti felelősség és az ország érdeke szabja meg tehát azt a keretet, amelyben az, államigazgatás menete és a kormányzat működése feletti bírálatunknak mozognia kell. Ha ezt túllépnénk, úgy könnyelműen veszélyeztetnők az ország érdekeit. A nemzetek közti kapcsolatok ma annyira érzékeny természetűek, hogy nemcsak a külpolitikai megnyilvánulásokra reagálnak, hanem az ország belső életébe*n feJmerülhető disszonancia is komoly befolyással lehet valamely ország megbecsülésére. Bizonyára nekünk magyaroknak is vannak ellenségeink, akik nem az országban folyó békés munka és az emberiség szolgálatára alkalmas konstruktív erő elismerésével, hanem meggondolatlan vagy felelőtlen politikai megnyilvánulások keresésével akarnak rólunk célzatos beállítást adni. Azt hiszem, felesleges kijelentenem, hogy én kizártnak tartom, hogy akadjon ebben a hazában politikus, aki ellenségeinknek akarna ilyen szolgálatot tenni. T. Ház! Ha az elmúlt esztendő eseményeit vizsgáljuk, azokat az Európa és országunk határainak védelmére és létünknek biztosítására irányuló fegyveres küzdelem, valamint a gazdasági vérkeringés zavartalanságának biztosítására irányuló megfeszített munka jellemzi. Minden más, ami ezen kívül esik, - • • 58 •
