Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházáaiak 228. ném még a látszatát is annak, mintha a ha­gyományos magyar megértésnek nem lennék a barátja és híve. Ezt nem azért teszem, mert ma nagy szomszédainkkal baráti viszonyban vagyunk, teszem ezt belső meggyőződésből, mert ez volt mindenkor a magyarság legszebb ténykedése, hogy egyenlő, sokszor jobb bánás­módban részesítette a nemzetiségeket. Ennek azonban bizonyos határa van, a határ pedig az, hogy a nemzetiségek és azok vezetői értsék meg és legyenek tudatában annak, hogy itt új otthont, új hazát találtak, ahol megbecsülték őket és senki se igyekezzék éket verni a hon­szerző, nemzetfenntartó és vezető magyarság közé. Mélyen tisztelt Képviselőház! Készletekbe nem kívánok bocsátkozni éppen a jó ügy érde­kében. Hivatkozhatnék bácskai körutamra, az ott tapasztaltakra. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a mélyen t. kormánynak épp úgy tudomása van az ottani, nem helyes mederben folyó dolgokról, ami a magyarság ügyét illeti, mint nekem, tehát illetékes helyen, ha kell, külföldi bevatkozással is érvényt kell szerezni a jogegyenlőségnek, mert legalább azt megkö­veteljük, hogy nekünk magyaroknak a nem­zetiségekkel egyforma jogunk legyen. Mélyen t. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő urak ugyancsak t szóvátették egy régi témámat, a vasút és útépítés kérdését Erdélyben, a Felvidéken és itt az Alföldet sem hagynám ki. Nekem 25 éves harcom ós kö­vetelésem már, deputációztam, terveket készí­tettünk, szakembereket vontunk be a kiskörös— bajai vasút megépítésére. Hol azt mondták, hogy nincs pénz, tehát az állam nem építteti meg ezt a vasutat, hol pedig, amikor a magán­töke azt mondta, hogy hajlandó megépíteni, akkor meg más lett az álláspont, azt mondta az állam, hogy ezt stratégiailag olyan fontos vasútnak tartja, hogy magánkézbe nem enged­heti és ez így ment 25 éven át. Egyes közsé­gek, beleértve Baja városát is, a szükséges hozzájárulásnak a két-háromszorosát, sőt négy­szeresét is megajánlották. Érthetetlen módon azonban ez a nem is egészen 50 kilométeres vasútvonal, hogy a vasút Kecelnél beágazód­jék a kalocsai vasútvonalba, még a mai napig sem épült meg. Nagyon kérem a miniszter urat munkaalkalom teremtése szempontjából, r de fontos közgazdasági érdekből is ennek megépí­tésére, mert ez a nép ott teljesen magára van hagyatva: Most, hogy az autóbuszokat leállítot­ták, az egyetlen közlekedési eszköz lenne ez a kesifcenyvágányú vagy esetleg rendesnyomtávú vasút; katonai szempontból rendes vasútra lenne szükség, amely közelebb hozná az egész délvidéknek ezt a részét Budapesthez, az ország központjához és ezt a bortermő jobb sorsra ér­demes népet lényegesen segítené. Mélyen t. Ház! Az adóztatás kérdése egy olyan fontos kérdés, amelyet igazságosan és méltányosan kell megoldani ugyancsak a cealáóVvédelmi szempontok legerőteljesebb figye­lembevételével, mert nem mindegy az, hogy 2000 vagy 5000 pengős jövedelemből 1000 pengőt el­veszek, vagy egy 200.000 pengős jövedelemből elveszek 40.000 pengőt. Itt erőteljesebb progresz­szivitásra van szükség, mert csakis így tudjuk a kisegzisztenciákat talpraállítani, megerősí­teni. így vagyunk a földreformmal is. A föld­' reform kérdését e 1 odázni nem lehet. Nagyon ferde, az országra és- a nemzet egyetemere ká­ros felfogás lenne az, ha mi ezt a kérdést nem tartanok napirenden. Nekem mondotta boldog emlékezetű Teleki Pál, politikai pályámon a ülése 19ki december 1-én, hétfőn. 241 legnagyobb magyar, akit láttam, egy alkalom­mal Erdély visszaszerzése után, hogy egy új földreformtervezetet, törvényjavaslatot kell a Ház elé terjeszteni. A telepítés megy, hála Isten­nek megkezdődött, de nem olyan ütemben és nem olyan arányban folyik, mint ahogyan sze­retnők. Szükséges azonban ez különösen a fel­szabadult területeken, a Délvidéket, Észak-Ma­gyarországot és természetesen Erdélyt is bele­értve, metrt hiszen azt is a magyar vitézség sze­rezte vissza, azt sem ajándékba kaptuk. Ne gon­dolja ezt senki, mert ha a magyar honvédség nincs ott a határon és nincs elhatározva arra, hogy hajnalban támad, akkor talán ma nem itt lennénk, ahol vagyunk. Köszönhetjük eat nagy barátaink támogatása mellett a m. kir, honvéd ségnek és vezetőségének. Itt tehát a földreform kérdését feltétlenül meg kell oldani, mert az emberek önkénytelenül is összehasonlításokat és különbségeket tesznek ia között, hogy hogyan volt azelőtt és hogyan van ma. Egy percig sem ^tűrhetjük, hogy egyes nagybirtokosok úgy ül­jenek be régi birtokaikba, mintha az elmúlt húsz év alatt éppenséggel semmi sem történt voljia, mintha nekik tartogatták volna azt a földet, mintha nem magyar ivér folyt volna azért a földért, mintha nem magyar szenvedés hozta volna azt vissza. Elsősorban aaoknak kel I adni földet, akik a terület felszabadításában résztvettek. (Ügy van! Ügy van!) Elsősorban azok az özvegyek kapják, akiknek a férjük esett el és elsősorban azok a hadiárvéik, akik édes­apjukat vesztették el. De az nem igazság, hogy egyik-másik nagybirtokos csak belovagol a nagybirtokba és birtokba veszi azt, mintha köz­ben semmi sem történt ivolna. E» ellen vala­mennyiünknek óvást kell emelnünk. (Helyeslés. Baky László: Éles támadás a kormány elleni) Mélyen t. Képviselőház! Nagy óvatossággái kell eljárni a bukovinai székelyek telepítésé­vel kapcsolatban. Ezek a székelyek vallásos és sokgyermekes emberek. Éppen azért sokgyer­mekesek, mert vallásosak. En ugyanis a kettő között szoros összefüggést látok. (Bródy András: Van is!) Az istenfélelem és a vallásos ság egyik legelső eszköz az egyke és az egyse ellen. Ezeket a székelyeket a telepítés során nem szabad szétszórni, hanem mind egy t Ömbbe kell letelepíteni, hogy a rokon nemzetségek együtt maradjanak, mintafalukat alkossanak, hogy a többiek számára példát mutathassanak. Viszont ha szétszórjuk őket, akkor félő, hogy ezekről a szórványokról jótulajdonságaikat nem tudják úgy átvinni a többiekre, mint aho­gyan esetleg azok egyik-másik rossz, modern szokását fogják elsajátítani. Én arra kérem a mélyen t. kormányt, tartsa kötelességének a külföldi magyarok visszavárt­dorlásának a kérdését sürgősen megoldani. Jól tudom, hogy ma nem lehet őket hajón haza­hozni, de azt is tudom, hogy ezt az akciót a legmesszebbmenőén elő lehet készíteni, Ha volt annakidején magyar föld a külföldiek számára, ha volt magyar föld a beszivárgott galíciaiak számára, ha grófjaink és mágnásaink egyrészt 1 — tisztelet kivételeknek — zsidónak tudta bérbeadni a földjét, akkor jogosan megköve teljük, hogy mosta magyar fajta jusson az ősi földhöz, amelyet ősei vérrel szereztek? ő pedig verejtékével öntjjszött. T. Képviselőház! A másik kérdés, — már csak röviden beszélhetek — a hadinyereség' kérdése, "fön, aki 25 évvel ezelőtt is itt ültem a régi országgyűlés padsorában, teljes tárgyila­gossággal állapíthatom meg, hogy ma inkább 33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom