Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-225
Az országgyűlés képviselőházának 225. ülése 19hl november 26-án, szerdán. 11 ha mar nem tudják kielégíteni a közönséget, akkor legalább ne gorombasággal. Jianem kellő emberséges elbánással fizessenek. (Helyeslés. — Horváth Géza: Mit szól hozzá a belügyminiszter?) Legyen szabad ezzel kapcsolatban egy levelet felolvasnom. A helyet nem fogom megmondani, mert nem célom a személyeskedés, nem célom, hogy egyes embereket pellengérre állítsak, inkább az a célom, hogy a miniszter úr közvetlenül átérezze ennek a kérdésnek a súlyát. Ebben a levélben egy felvidéki ember elmondja, hogy sem liszthez, sem zsírhoz nem jutnak hozzá, elpanaszolja, hogy rozskenyeret eeznek puliszka »helyett, pedig ahhoz vannak szokva (jt*iukovich József: Csak legyen belőle elég!), azután elmondja, hogy elmentek a szolgabíróhoz panaszra, mert nem engedett behozni sem málét, sem krumplit, pedig az náluk nem termett, az idén, ami volt, megetették a disznókkal, a tyúkok pedig mind rregdöglöttek, mert csak fűvel etették őket. Mo-t jön a lényeg. »A szolgabíró úrhoz nem lehet 1 emenni, mert ő kikerget bennünket, egy embert össze is pofozott, mert hozzá ment panaszra. Nekünk nagy szükségünk volna maIára és puliszkára.t Ez egy egyszerűhangá levél, amelyben az illető elpanaszolja a baját: hogy bemegy a szolgabírói hivatalba s ott a helyett, hogy a létező korlátokon belül, amennyire lehet, idényeit kielégítenék, még gorombasággokk" 1 f ; zetik ki. (Zaj és mozgás a jobboldalon. — Elnök csenget.) Szükség volna itt egy társadalmi szervre, vagy ha nem erre. akkor a miniszter úrnak kellene felállítania valamilyen hatósági szervet, melyet népvedőirodának lehetne elnevezni. Legyen egy hely, igen t. minister úr, ahova a s?e.2ény ember elmehes; en panaszra az érzéketlen bürokráciával szemben. (Rassay Károly: Tegyék szabaddá a sajtót, majd ott megjelennek a panaszok!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Tauffer Gábor: Németországban a párt az, ahova az emberek sérelmeiket elviszik, ahol orvoslást keresnek és Hztosan találnak is. Olaszországban a fasciókhoz mennek el az emberek, ott panaszolják el baiukafc. Nálunk, Magyarországon azonban a bürokráció basáskodásával szemben nincs semmiféle fórum, amelyhez fordulni lehetne és orvoslást lehetne találni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: C? endet kérek, képviselő urak. Tauffer Gábor: Amint említettem, nálunk a társadalom megszervezése hiányzik^ Kérem a miniszter urat, méltóztassék valami alkalmas módot találni arra, hogy ilyen népvédőirodák tényleg létedül ; enek; talán a vármegye szervezetén belül lehetne ilyeneket felállítani, vagy " városokban a polgármesterek állíthatnának fel külön ilyen irodákat, ahol az emberek megtalálnák a védelmet a bürokrácia okozta sérelmekkel szemben. Legyen szabad még a zsírellátással, illetőleg a jegyrendszerrel kapcsolatban valamit előadnom. A bizottsági tárgyaláson, nem tudom, kinek a részéről, hangzott el az a kijelentés, hogy a jegy tulajdonképpen aranyvaluta. Mi nagyon megörvendtünk annak, hogy tényleg aranyvalutát találtunk a jegvben, mégis úgy látszik, hogy ez az aranvvaluta nem készfizető aranyvaluta, mert ha talán valahol meg is van a fedezete, azt nem lehet beváltani a jeggyel. Eljött például egy kispesti ember és elhozta hozzám a be nem váltott zsírjegyeit. Pestkörnyékének a zsírellátása egészen a nullára redu kálódott. Kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék nagyobb raj ónokat megállapítani ... (Zaj a balközépen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. No méltóztassanak párhuzamos beszélgetéseket folytatni. Tauffer Gábor: Mivel a székesfőváros a közélelmezés terén elég sikerrel jár el és Budapest környékét is elég sokszor ki tudja elégi teni, Budapest közélelmezésének terhére az egészet egy közélelmezési területté kellene átalakítani és tekintettel arra, hogy a pestkörnyéki lakosok is Budapestre járnak dolgozni, a környék ellátását össze kellene kapcsolni Budapest ellátásával. Miután időm már lejárt, befejezem beszédemet azzal, hogy a mi pártunk szívesen és örömest áll a miniszter úr rendelkezésére abban a tekintetben, hogy a bajokat és panaszokat itt a Házban elmondja és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogv a közellátás bajai orvosoltassanak. Meg kell állapítanom azonban, hogy a 'cÖze'Játás^ üdvének további romlása az ország romlását jelentené s ezért a felelősséget annak a kormányzatnak és annak a kormánypártnak kell viselnie, amely már eddig is bebizonyította, hogy két év alatt a közellátást Magyarországon csődbe juttatta. Nem fogadom el a költségvetést. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Gróf Festetics Domonkos! Elnök: Gróf Festetics képviselő urat illeti a szó. Gr. Festetics Domonkos: T. Ház! Előttem felszólalt igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a közellátás kérdése a legfontosabb, legkardinálisabb feladat ebben az országban Ebben egy plattformon vagyunk. Azt is mondotta, hogy ^közellátási kérdések megoldásának elősegítésére igen sokszor, állandóan fogiák előhozni itt a közellátási kérdéseket és állandóan fognak interpellálni ezekről a kérdésekről. Ebben nem vagyok vele egy véleményen, mert azt mondom, hogy a beszédek (Rajniss Ferenc: Kora lejárt!) kora lejárt, mindenki dolgozzék, lehetőleg több t dolgozzunk, kevesebbet beszéljünk, mert azt hiszem, ezzel szolgáljuk legjobban a közellátást. (Közbeszólás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, Tauffer képviselő úr az imént fejezte be a beszédjét, ne méltóztassék közbeszólni! ( Tauffer Gábor: Nem szóltam egy szót sem!) Visszavonom a figyelmeztetést és az annak szól, aki közbeszólt. {Sütő Gyula közbeszól.) Sütő képviselő úr, maradjon csendben ! Gr. Festetics Domonkos: Belekapcsolódom egy igen kedves barátom, Németh Andor fejtegetéseibe, akivel körülbelül egy szemszögből nézzük a közellátási kérdéseket. Azt hiszem, ez a kérdés nem pártkérdés. Minden^ magyarnak egyformán sürgős és égető kérdése ez, ehhez a kérdéshez minden embernek a legjobbat kell hozzáadnia, minden embernek azon kell tűnődnie, hogy ezt a kérdést hogyan lehet a legjobban megoldani. (Ügy van! a jobboldalon. ). T. Ház ! A közellátási minisztérium immár vgy esztendeje működik, s ezután az egy esztendő után végre örömmel állapítom meg . nagyon sok gazdatársammal együtt, hogy végre bizonyos megnyugvás vett rajtunk erőt. íBöres János: Na, szeretném látni azokat!) Bizonyos megnyugvással látjuk azokat a. lépéseket, amelyeket a miniszter úr végre meg 2*
