Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

Az országgyűlés képviselőházának 227. vetkezeti forma például arra is alkalmas, hogy súlyos gazdasági terheik enyhítésére adóked­vezményeket vehessenek igénybe. (Bajcsy­Zsilinszky Endre: Igazi szövetkezetek csak a Felvidéken, meg Erdélyben vannak!) Az egy­kezek, mint szövetkezetek, természetesen nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok, mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy egész ügy­vitelük, számadásaik, fizetéseik, a jutalékok és egész tevékenységük mind a nyilvánosság ki­zárásával történik. (Palló Imre: Mint az Álta­lános Szövetkezet. Ezt jól elintézte a szociál­demokrácia! — Kéthly Anna: Nem ért hozzá, ne beszéljen!) Elnök: Csendet kérek. Vásáry István: T. Ház! Egyet azonban meg kell állapítanom, azt tudniillik, hogy a sokat emlegetett és bizonyos vonatkozásban helyesnek elismerendő közösségi szellemet ezek az egykezek tökéletesen megvalósították^ a közösségi szellemből folyólag a termelőé a munka és az egykézé a haszon. (Ügy van! Ügy van!) Mélyen t. Ház! Ezt az állapotot nem lehet fenntartani. Méltóztassanak elhinni: hihetet­len veszedelmeket jelent ennek az állapotnak eitürése. Vagyok bátor indítványt is tenni ezirányban: méltóztassék egy 15 tagú pártközi bizottságot az egykezek mindenféle tevékeny­ségének, hatáskörének és működésének felül­vizsgálására, mert az, hogy a gazdasági élet­ben ilyen donáeiókat osztogathassanak, nem mehet az ország veszedelmére. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Újfajta hitbizományok!) Aki pedig nem azono­sítja magát ezekkel a szervezetekkel és ezek­nek a a túloldalon is nem egyszer kifogásolt működésével, az ennek az indítványnak nem lehet ellenzője. T. Ház! Azzal is foglalkoznom kell rövi­den, hogy amikor a nemzet ilyen mértékű ál­dozatokat visel, vájjon milyen arányban osz­lanak el azok. Ha meg méltóztatnak nézni a t. kormány által közreadott 1939. évi adóstatisz­tikát, abból megállapítható az, hogy a társu­lati ,a<dó alá eső vállalatok saját tőkéje 2021 millió pengő. Végeredményben a betéteken kívül ez a mobil vagyon összege Magyaror­szágon. Ennek a 2021 millió pengő vagyonnak nyereségeként az adómérleg szerint — vaja; mivel nagyobb, mint ,a. nyilvános számadási kötelezettségből folyólag közzétett üzleti mér­leg eredménye — 137 millió pengő szerepel, a társulati adók összege 18 millió, a rendkívüli pótlékok összege 24 millió, a tizedekkel együtt körülbelül 27 millió az összes adóteher. Meg­kell említenem azt, ami engem különösen meg­lepett, hogy egy másik, szintén hivatalosnak tekinthető közlés szerint, ,a magyar statiszti­kai zsebkönyvben közzéadott adatok szerint a ^részvénytársaságoknak, a hitelintézeteknek, tehát a társulati adóköteleseknek saját va­gyonértéke 3286 millió pengő, tehát 60%-os kü­lönbség van ,a két hivatalos kimutatás között. Az ő javukra ezt a 3286 millió pengőt veszem, tehát felteszem, hogy nem 2000 millió után fize­tik a 27 millió pengő adót. Ugyanakkor azon­ban a magyar mezőgazdaság és erdőgazdaság vagyonértéke és a velük kapcsolatos üzemi tőkében fekvő vagyonérték 3439 millió pengő, tehát alig valamivel több, mint a mobilvagyon összege, az általuk fizetett adó összege viszont 66 millió pengő, szemben az előbb említett 27 millióval. Vagy itt van a magyar házvagyon, amelynek értéke 3326 millió, tehát megint kö­rülbelül ugyanaz az összeg és a házbirtok által viselt adók Összege 97 millió pengő. ülése 19 hl november 28-án, pénteken. 189 Igazán nem lehet azt mondani, hogy a kor­mány adópolitikája arányos, egyenlő és igaz­ságos teherviselést eredményez. Elhiszem és megállapítom, hogy 1939. óta a kormány ter­vezett olyan javaslatot, amely a mobil tőkék fokozottabb mértékű megadóztatását eredmé­nyezi, de merem mondani, mielőtt az adatokat ismerném, nagyon távol van még attól, hogy olyan mértékben vegyen részt a mobil tőke a terhek viselésében, mint amilyen mértékben a mezőgazdaság és a 'házbirtok részt vesz. Arra is rá kel mutatnom, hogy ennek a mobil tőkének egy része a tőkevagy on. Tőke­vagyonként szerepel az országban lévő válla­latok részvényértékének összege és a betétek összege. Méltóztatnak hallani, hogy a válla­latok saját vagyonának értéke 3 milliárd pengő s tudjuk, hogy a betétek összege más­fél milliárdon felül van, tehát körülbelül 4 és fél milliárd pengő mobil vagyon van. Mégis a vagyonadónál tőkevagyonként csak 954 mil­lió pengő adója szerepel. Ez nyilván azt mu­tatja, hogy a mobil vagyonnak mód és lehe­tőség van arra, hogy a törvények hiányossá­gai és nem megfelelő szövegezése következté­ben így kibújjék a közteher viselése alól. Mélyen t. Hiáiz! Rá kell mutatnom arra is, hogy vannak, akik az utóbbi évek nehéz kö­rülményeit, amelyeket az ország lakossága erez életnívója csökkenésében, ügyesen ki tud­ják használni arra, hogy igen nagy vagyo­nokra tehessenek szert. Rendelkezésére áll mindenkinek egy bizonyos kimutatás arról, hogy milyen vagyonokat vallottak be, milyen, összegekkel 1935-ben vagyonadó alá és 1940-ben. Átnéztem ezeket a kimutatásokat. Csak 66 egyént szedtem ki belőle akinek 1940-ben egy­millió pengőn, felüli vagyona volt, aki már 1935-ben is meg volt róva vagyonadóval. Ennek a 66 személynek vagyonadóval megrótt va­gyona ia35-ben 100,750.000 pengő volt, öt év múlva, 1940-ben pedig 212 millió pengő. (Tóth József: Borzasztó!) Felmerült itt már az a kérdés, — nem emlékszem rá, hogy a pénzügyi bizottságban-e, vagy a 42-es országos bizott­ságban — hogy azokat a vagyonokat, amelyek ezeknek a nehéz időknek konjunkturális hely­zete kihasználásaként állottak elő, adóztatás­sal, fokozottabb mértékben kell igénybe venni közcélokra, mert nem lehetséges az, hogy az általános nyomorúságot és elszegényedést ke­vesek ilyen nagy vagyonoknak összehalmozá­sára használhassák fel. (Ügy van! a szélsőbal­oldalon.) A pénzügyminiszter úr akkor azt mondta, megpróbálták ezt Németországban és rájöttek arra, hogy ezeknek a nagyvagyonok­nak adóztatásra igénybevétele olyan nagy ad­minisztrációs költséggel jár, hogy az eredmé­nyesnek nem tekinthető. (Derültséa és zaj a, szélsőbaloldalon.) Kérdem, micsoda admi­nisztráció kellene ahhoz, hogy ennek a 66 egyének öt év alatt száz percentet meghaladó vagyongyarapodásából legalább 50 százalék igény bevétetett volna a köz céljára és mellőz­tetett volna az az 50 millió pengő, amely leg­újabban a forgalmiadók emelésével előállott teherszaporodásként jelentkezik az ország va­gyontalan munkásrétegének terhére? T. Ház! Kérem beszédidőm negyedórai meghosszabbítását. Elnök: Méltóztatnak a kért 15 perc meg­hosszabbítást megadni? (Felkiáltások: Meg­adjuk!) A Ház a meghosszabbítéist megadja. Vásáry István: Megint számadatokkal kell rámutatnom arra is, amit több ízben kifogá­soltam már évek hosszú során, akkor is, 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom