Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

02 Az országgyűlés képviselőházának 225. T. Ház! Azt hiszem, világos, hogy a oen- I zára ezzel nem magyar érdeket véd, hanem — bár feltételezem, hogy nem szándékosan — az értelmetlen módon elfajult cenzúrával egyenesen védelmet nyújt az arra nem érdemes irányzatnak, a zsidóknak, vagy azok kapcsolatainak. (Maróthy Károly: Hol van a sajtófőnök, vagy az államtitkár úr? Sehol senkii Furcsa dolog!) Van még egy másik dolog is, amit nem tudom, mi okból húzott ki a cenzúra. A cikknek a címe az volt, hogy »A bukovinai magyarok új otthonukban«. Pontosan leírva a dolog számszerűleg, minden megjegyzés nélkül; megdicsérték benne Bonczos államtitkárt és a töbhieket, hogy milyen gyorsan elintézték az ügyet. De a végén vaui három sor és úgy látszik, ezért esett a cikk a cenzúra áldozatául. Ez a három sor így szól, hogy a bácskai 165.000 és a baranyai háromszögben 83.000, öszszesen 248.000 hold föld, kereken tehát egy negyedmillió t

föld várja, hogy nagy nemzeti hivatását teljesítse a Dráva és a Duna vonalán delem, a hatáir mentén. A 83.000 holdról meg sem írták, hogy kié, de közismert, hogy Albrecht főherceg birtoka. A többi csupa hivatalos közlés. Az egész cikket törölték. Hát t. Ház, ez sem magyar érdek, mert a Dráva vonalán magyaroknak kel a földet megkapniuk, egyedül magyaroknak, mert azok védik meg. (Taps a szélsőbaloldalon. — SzöIIősi Jenő: Nem fogják megkapni!) Azt hiszem, felesleges azt a küzdelmet bemutatni, amit mi nap-nap utàm folytatunk és csak a dlüh emészt bennünket, hogy küzdelmünk vége a papírkosár és a Fejlődés teljes mértékben elmarad. De rátérek még- egy pár szóval a cenzúrának egy másik dolgára, amit egyenesen meg sem lehet érteni és csak a butaság jelzővel lehet illetni; ugyanis olyan abszurd dolog, hogy ez csak butaságból történhetik mes. A múlt hét folyamán... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék parlamentáris kifejezéseket használni! (Maróthy Károly: Ostobaság!) Matolcsy Mátyás: Hát akkor ostobaság. Bocsánatot kérek, nem akartam én ezzel sérteni, de képviselőtársaim mindjárt meg fogják látni, hogy miről van szó. A múlt héten a parlament munkásságáról beszámolva, természetesen a párt lapjában közöltük vezető címmel, hogy Mokosay Dezső, Budinszky László, Matolcsy Mátyás és a többi képviselők vezérszónoki beszédeikben nem fogadták ej a költségvetést. Az egész címből csak az volt kihúzva, hogy »vezérszónoki«. Pedig faktum, hogy vezérszónoki beszédek voltak. Pont ezt az egy szót irtották ki. Ezt a kihúzást nyilván ostobaságnak kell minősítenem, mert ez a tényeknek a meghamisítása. Ha pedig egy kissé politikailag akarok gondolkozna arra kell gondolnom, hogy még azt a propagandát is féltik, hogy a felsorolt képviselők vezérszónoki minőségben támadták a kormányt és nem mint közönséges szónokok. Ez egészen furcsa dolog. De még egyetlen cikkre akarok kitérni, ez pedig Maróthy Károly képviselőtársamnak a mozgalomról és a sajtóról írt cikke, amelyben beszámol aról, hogy Mussolini egyszerre volt szocialista agitátor és az Avanti című lap szerkesztője, később pedig a Popolo d'Italia című napilapot teremti meg stb. Ki van irtva az egész, pedip," ez történelmi tény, nom lehet meghazudtolni, ez valóság, De azért, mert a cikk szocialista vezérről és forradalmi mozgalomról beszél, a cikket ki kell irülése 19 Ul november 26-án, szerdán. tani, nehogy enúek valami hullámverésé legyen a magyar társadalomban. Nem folytathatom tovább, rendkívül sok anyagunk van, do hogy a párt közleményeit nem engedik meg, kicenzúrázzák a minden különösebb politikai tartalom nélküli, kizárólagosan hivatalos közleményeket, hogy Buszkaynak egyetlen cikkét nem engedélyezik: ezek, •azt hiszem, világosan bemutatják a cenzúra tarthatatlanságát. Kérjük a miniszterelnök urat, hogy sürgősen intézkedjék, mert ez a cenzúra nem magyar ügyet szolgál. (Taps a h'Zélsőbaloddalonj Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr második interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Zeöld Imre Péter jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a Wimpffen-uradalómban a cselédség helyzete tarthatatlan? Hajlandó-e a miniszter úr haladéktalanul intézkedni, kivizsgáltatni a helyzetet és azonnal segítségére lenni a szerencsétlen helyzetben levő magyar munkásságnak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Ez évben immár másodszor vagyok kénytelen, a szó rendes értelmében kénytelen vagyok foglalkozni a Ház előtt a Wimpffen Ferenc ercsi uradalmában tapasztalt visszásságokkal. T. Ház! Nem szívesen teszem, hogy egy kérdéssel többször is jöjjek a Ház ele, de ha nem olyan okok kényszerítenének rá, mint amilyenek erre kényszerítenek, nem tenném. Kaptam a következő levelet (olvassa): »Képviselő úr sokat tett a Wimpffen Ferenc felsőbesnyői cselédei érdekében. Tüzelő nélkül állunk és kukoricát darálunk, mint a sertéseknek, azt etetjük kis gyermekeinkkel, mert Wimpffenék a konvenciót nem adják ki, mert nincs pénzük megvenni a búzát. Azt mondják, hogy meg van véve, pedig, de mások azt mondják, hogy nincsen pénzük. Azt akarják, hogy hagyjuk bent m. konvenciót. Kegyeskedjen segíteni azonnal rajtunk, menjen el a miniszterelnök úrhoz, mert még egy napig sem tudunk már várni. Fiaink a fronton az istentelenség ellen küzdenek és a hidegben mi pedig a gyermekeinkkel, ít járandóságunk csak papíron és úgy éhezünk és didergünk.« Egyszerű cselédemiberek írása ez. Legyen szabad felolvasnom 1941. február 5-én a Házban ezzel a kérdéssel kapcsolatiban ugyancsa'k czzel a szerencsétlen Wimpffen-üggycl kapcsolatban elmondott tényeket. Számtalan megkeresés után végre magam lementem és^ végigjár tam az uradalmat. Beszámoltam itt róla a Ház ban. Ebben a^ uradalomban természetesén a legszörnyűbb gazdálkodás folyik. (Olvassa): »Ahogyan a majoron keresztül haladtunk, láttam olyan 200 holdnál nagyobb kukorica táblát, amelyen a kukorica meg ma is töretlen« — februárban! — »és hé, fagy lépi be a termést. Ugyancsak kinnmaradt a cukorrépa Ós takar mányrépa is befagyva a földbe stb.« Nem fogom tovább folytatni, csak éppen azért mondottam el, hogy ilyen állapotok uralkodtak ezen a^ birtokon, ez év elején vagy a múlt év telén is. De t. Ház! még nei^ lenne semmi baj, ha csak most, ebben a rendkívüli időben történt volna ez, de felolvasom 1938. decemberéi>eu tartott interpellációmat. Akkor még Teleki lold-