Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Az országgyűlés képviselőházának tíö. \ nak a felkutatására országszerte folyik a munka, mert az első felvételnél nem tudtuk a számot teljesen pontosan megállapítani. A nemzetiségi kérdés kapcsán szoktunk a felekezetekről is szólani. Én a felekezeti kérdéssel, amelyet itt Donáth barátom érintett, nem kívánok foglalkozni. Én csak azt szeretném, hogy a magyar keresztény felekezetek hívei éppoly bekben, egyetértésben és szeretetben éljenek és dolgozzanak a nagy nemzeti célokért, ahogyan az erdélyi magyar keresztény felekezetek tették a múltban 22 éven át. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Az erdélyieket is kérem, hogy ezen az úton járjanak továbbra is és ne tanuljanak rosszat másoktól. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Nem új, de mégis mindig megújuló probléma a magyar népkultúra emelésének kérdése. Nehogy félreértés essék az egyik felszólalásban történt megjegyzés folytán, mintha a nyolcosztályos népiskola bevezetése terén valami hátramaradás lenne, tisztelettel bejelentem, hogy 8956 népiskola közül 6123-ban, vagyis az iskolák 60°/o-ában áttértünk a nyolcosztályos népiskolai oktatásra. Ez iskolákban 7394 tanító tanít 125.000 VII. és 55.000 VIII. osztályú népiskolai tanulót. Ez voltaképpen több mint 60%, mert hiszen vannak iskolák, ahol ezután sem lesz VIÍ. és VIII. osztályú oktatás, mert ugyanabban a községben, például Budapesten, bizouyos iskolákban van csak VII. és VIII. osztály, mert a többiek idős tanulói a középfokú iskolákba mennek. Azt lehet tehát mondanunk, hogy általában a népiskolai tanaioknak 75—80%-a részesül vagy nyolcosztályos népiskolai vagy középfokú iskolai oktatásban. Természetesen, ahogyan Szabó Zoltán és Meskó Zoltán képviselőtársaim említették, itt az oktatás mellett az erkölcsi nevelés szempontjaira is nagy súlyt kívánunk helyezni és ez a szempont általában az iskolapolitikának egyik vezérlő gondolata. Rapcsányi t. képviselőtársam az osztatlan iskolák ellen szólt. Ahol tudunk felállítani több osztályt, tagolt iskolát, ott szívesen felállítunk. De a lehetőségeknek is vannak határai. Egy olyan faluban, ahol 20—30 gyerek van, képtelenek vagyunk egy tanítónál többet alkalmazni és viszont azt látom, hogy az osztatlan iskolákban tanító tanítók közt igen «ok kiváló szakember van, aki sokkal szebb, jobb és alaposabb eredményt ért el, mint a nagyvárosi iskolában külön osztályokban tanító, de a hivatást kevésbbé érző tanító. (Ügy van! Ügy van!) A képviselő urak méltóztattak felvetni a zsidók támogatásának kérdését. (Halljuk! Halljuk!) A költségvetésben valóbaji szerepel egy tétel, három esztendő óta egy összegben, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Utoljára! — Zaj. — Elnök csenget.) de ez nem a magyar törvények értelmében vett »zsidók« támogatására, van felvéve, hanem az »izraelita vallásfelekezet« támogatására. (Zaj és derültség a szélsoboldalon. — Elnök csenget. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mindegy! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ilómau Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Minthogy ez a felekezet mint bevett vallásfelekezet szerepel Magyarországon, a tétel nem szűnt meg. (Zaj és ellenmondások a :<zélsőbaloldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Egyszakaszos törvény elintézi! — Meskó Zoltán: Igazán be lehet szüntetni, nem kerül pénzbe, mindenki örül neki! Miért nem csinálják?) llése iùiî november il-<én

f kedden. 75 Egy képviselőtársam a zsidó orvosok szakorvosképzéséről és az egyetemen v,aló szelepéről beszélt. Ezt a kérdést meg fogom vizsgálni. Nem helyes, hogy ,az egyetemre bejárnak orvosok. (Matoicsy Tamás: Adam proiesszornái 14 van!) Aki nem egyetemi tanársegéd, az ne járjon az egyetemre. A zsidó orvosok menjenek a Zsiüókórházba. (Meskó Zoltán: Ha nem követik a tanácsát, akkor mit csinál? — Zaj. — Elnök csenget!) Erre megvan a rendelet és el fogjuk a kérdést intézni. Tömböly előadó úr szóvátette az egyetemi numerus clausus kérdését. Való igaz, hogy az ,a 3'2%i zsidó, aki jelenleg az egyetemen szerepel, csak azért szerepel ott, mert egyfelől a / matematika-természettudományi szakokon és a bölcsészeti karoknak természettudományi tanfolyamán kissé nagyobb számiban vannak, mint a többieken. Kolozsvárott kénytelen voltam úgy intézkedni, hogy akik már a harmadik évüket elvégezték, azok befejezhetik a tanulmányaikat, de az alsóbb évekre nem I veszünk fel újabb zsidó hallgatókat. Ha ezt a számot levonjuk, akkor az átlagos szám körülbelül 1'5%-ra tehető és ez a következő esztendőben még fokozott mértékben fog csökkenni. Az új feladatok során kell megemlékeznem arról, hogy különös gonddal foglalkozunk a továbbképzés és átképzés kérdésével. Egyfelől szükséges, hogy azok a tanerők, akik a megszállott területekről tértek vissza az- országhoz, átképzésben részesüljenek a magyar nemzetismeret és a magyar nemzeti művelődéspolitika szemléletében, másfelől pedig szükséges, hogy általában a tanárok és tanítok időnkint továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt az újabb pedagógiai és szakismereti . irányelvek megismerése végett. E végből egy nagyobb összeget vettünk fel a költségvetésbe az ilyen tanfolyamokra és a Rajniss képviselő úr által szintén említett vezérkönyvek kiadására. Ez az összeg egymillió pengő körül van, és az idén már megkezdtük igen nagy mértékben ezeket a tanfolyamokat. Ilyenformán az idén 4618 népiskolai tanító, 1183 közép- és középfokú iskolai tanár és körülbelül 400 nemzetiségi nyelven tanító tanerő részesült továbbképzésben, illetőleg átképzésben. 'Ez 6200 tanerő, az, egész állami létszámnak körülbelül a negyedrésze, s ez évről-évre tovább fog menni. E mellett a nemzetiségi tanítók közül a ruszinok és románok kaptak 580-an ösztöndíjat, illetve ellátást családoknál, magyar nyelvi ismereteik kiegészítése céljából. Vezérkönyvek sorozatát adjuk ki a népiskolai és középiskolai tanerők számára 32 kötetben; a Nemzetnevelők Könyvtára keretében megoldáshoz jut az a probléma is, amelyről itt a képviselő urak beszéltek, hogy a nemzetismeretről, a nemzeti feladatokról összefoglaló tájékoztatót kapjanak egy-egy kötet keretében. Körülbelül január folyamán e kötetek nagy része már meg fog jelenni. A tárca egyik legfőbb célja a visszacsatolt területek unífikáeiója, a szervezés, az iskolahálózat kiépítése s itt e téren nem takarékoskodtunk és nem takarékoskodunk a pénzzel. Azon áz összegen felül, amely aránylagosan megilletné az illető területeket, a költségvetésben bizonyos többletekről is gondoskodtunk, így például az iskolák új felszerelésére és tatarozására egymillió pengős összeg, tankönyvellátásra 500.000 pengős összeg szerepel a költségvetésben. Az erdélyi könyvtárak ellátását társadalmi úton, a könyvkiadók, egyesületek és magánosok útján szerveztem meg s közel 200.000 kötetet juttattam ajándékképpen