Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Àz országgyűlés képviselőházának 216. az ország előtt: csak egy százalék legyen analfabéta, vagyis mindent el kell követnie az államhatalomnak annak a célnak elérése érdekében, hogy egy százalék analfabéta legyen az országban. Ha ezt a célt elérjük, akkor grói Klebelsberg Kuno álma meg fog valósulni, hite valóra fog válni, mert akkor elsőnek fogunk beérkezni abban a versenyben, amelyet Középeurópa államai és nemzetei között futunk. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Miért ragaszkodói az egy százalékhoz?) Mert Németországban, ahol körülbelül a legmagasabb ebből a, szempontból a színvonal, körülbelül egy százalék. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: De Finnországban egy százalék sincs!) Adja Isten, hogy mi is elérjük ezt a fokot. (Zaj. — Elnök csenget.) Ezzel kapcsolatban feltetlenül szükséges a tanítónevelés megreformálása is. A faluban a nép vezetőjévé a tanítót kell megtenni. Hogy azzá lehessenek, szükség van arra, hogy megélhetését biztosítsuk, hogy képezhesse magát, hogy családját gondtalanul eltarthassa és betöltehesse ezt a nagy missziót, amelyet egy tanítónak be kell töltenie. (Ügy van! Ügy van!) Arra akarok ezzel kapcsolatban rámutatni, hogy a nyugati és más kultúrállamokban nem a jegyző és a községi elöljáróság a nép vezetője, hanem ,a tanítók. A tanító van erre hivatva és ameddig a tanítóság nem kerül olyan helyzetbe, hogy állását gond nélkül ós emberi módon töltse be, addig nem beszélhetünk arról, hogy ezeket a nagy feladatokat meg tudja oldani. (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassék megengedni, hogy rátérjek néhány adminisztrációs kérdésre, amely igen nehézkessé teszi nálunk a kultúrpolitika gyors és pontos folytatását. Falvakban a legtöbb helyen, ahol a községnek is hozzá kell járulnia az iskola fenntartásához, sokszor attól függ a község részéről a kiutalás, hogy milyen viszonyban van a tanító a jegyzővel. Ha a tanító rossz viszonyban van a jegyzővel, akkor minden más községi feladatra jut előbb pénz és csak azután jut az iskolára. Ez tűrhetetlen és tarthatatlan állapot adminisztrációs szemponból, mert késlelteti a beszerzéseket, az idejében való kiutalásokat és valóságos rabjává teszi az igazgatót az állandó intervencióknak. Fontos volna, hogy a kultuszkormány állapodjék meg a belügyi kormányzattal; utalja ki egyszerre minden esetben idejében előre az igazgatóságnak a, szükséges összeget, amely neki a község részéről jár; akkor ezek az adminisztrációs anomáliák nem fognak fennállni. Előfordult olyan eset, hogy egy iskolának a tetejét levitte a, vihar. Háromszáz pengőre lett volna szükség, ennyiből rendbe lehetett volna hozni és a tanfelügyelőnek nem állott rendelkezésére egy fillér sem. Felterjesztették az ügyet a minisztériumba és amíg onnan lejött a pénz, addig beázott és lerothadt a tetőzet. Kétszer annyi kár származott ebből is, mire a bürokrácia elintézte az ügyet. Ezért arra kérem a kultuszkormányt, utaljon ki a tanfelügyelőknek úgy, amint régen a világháború előtt volt, bizonyos rendelkezési alapot, hogy az ilyen rendkívül fontos és szükséges reparálásokat a saját hatáskörükben elszámolás mellett elintézhessék. (Helyes'és.) A munkácsi állami iskola legutóbbi gondnoksági ülésén az igazgató felolvasta a kultuszminisztérium 126.269,1941. számú leiratát, amellyel fr 46 tanerővel működő magyar iskola részére 600 pengő félévi ellátmányt biztosított. Az illető iskola félévi szükséglete ezzel szemben a következő: iskolaszolgák fizetése 869 pengő, biztosítás 50 pengő, 280 métermázsa fa felvágása ülése iùli november 11-én, kedden. 5Î 700 pengő, világítás 250 pengő, vegyes kiadások 150 pengő, nyomtatványok Ü000 gyerek után 150 p&ngő, W. C. takarítása 200 pengő, apró javítások 15 pengő, kéményseprő 50 pengő. Szóval az eg-asz összeg 2569 pengő. Méltóztassanak megmondani, hogyan lehet 600 pengőből 2569 pengőt kifizetni és mit csináljon az az igazgató, amikor csak ekkora összeg áll rendelkezésére 2569 pengő helyett? Kérdem, nem iskola és az iskola nívójának rovására megy az ilyen intézkedés? Ehhez hasonló a szegény gyermekek iskolakönyvekkel és tanszerekkel való ellátásának kérdése. JN agyon szükséges volna, ha minden község és varos, amelynek területén isKOlak vannak, a szegény gyermekek ingyenes tankönyvvel való ellátására leivenne egy bizonyos Összeget a költségvetésébe, hogy ezzel segíthessünk azokon a szegény proletár gyeriueKeüen, akikneis szülei nem tudjak a tankönyveket beszerezni. Fel kell még hívnom a kultuszkormány figyelmét a hitoktatás lehetetlen állapotára. Nem szívesen hozok fel cseh példát, de ebben ez esetben utalnom kell arra, hogy körülbelül 40—50 százalékkal jobb volt a hitoktatás a volt Csehszlovákiában, amelynek nemzetközi szocialista kormánya volt, mint a mai keresztény Magyarországon. A hitoktatókat a csehek órabér-rendszer szerint fizették. Ahány órát leadott az illető hitoktató vagy lelkész, aszerint fizették meg a munkáját. Ma a püspökségek veszik fel a hitoktatók dí;ait és tudok olyan esetet, hogy egy lelkész egészévi hitoktatásáért 10 pengőt kapott. Ez olyan lehetetlen dolog, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha a hitoktatás a keresztény Magyarországon vagy legalábbis nálunk, azon a területen visszaesett. A múltban a görögkatolikus papok, akik a köztudomás szerint éppen úgy nősülhetnek, mint a református lelkészek, tagjai voltak a betegbiztosító intézeteknek. Jelenleg ezek a gyatrán fizetett lelkészek, akiknek nagy családjuk van, nem tagjai az Otbá.-nak, úgyhogy sem ők. sem családtagjaik nem részesülhetnek olcsó gyógykezelésben. Ezt is figyelmébe ajánlom a kultuszkormánynak, ha lehet, szíveskedjék ezen az anomálián segíteni. Ezeket voltam bátor megjegyezni az országos kuiturpoutiKavai kapcsolatiján. Most pedig méltóztassanak megengedni, liogy áttérjek Kárpátalja iskolaügyeire es néhány konkrét esetet hozzak lei a mi iskolaügyi adminisztrációnk életéből. (Halljuk! Halljuk!) Kárpátalján ma három Közigazgatási kirendeltség intézi a közigazgatást. Minden egyes kirendeltség meilett egy úgynevezett tanügyi eiöadó van, amely állás az anyaországi királyi tanfelügyelői állasnak felel meg. Ilyenek Ungváron Derencsényi, Munkácson Spenik, most már Geletey és Huszton dr. Kézdy tanügyi előadók. Ez a három közigazgatási kirendeltség vezeti a tanügyeket. A múlt héten a munkácsi kirendeltségnél változás állott be. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 56.095/1941. szám alatt a következő leiratot intézte Spenik tanfelügyelőhöz (olvassa): »...tanügyi előadót ezen megbízatása alól azonnali hatállyal felmentem, egyöe.i intézkedni fogok iskolához leendő kihelyezése iránt. Erről azzal a felhívással értesítem, hogy hivatalát leltár és jegyzőköuyv meli-itt haladéktalanul adja át Geletey Ervin állami üolgári iskolai igazgatónak, akit egyidejűleg megbíztam a hivatal további vezetésével. Budapest, 1941 október hó 22. Hóman s. k., kultuszminiszter.«