Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-224

Az országgyűlés képviselőházának 22U. szint esetén tudja a munkásoknak kifizetni. Az agrártársadalom nem önző és nem elfogult a maga termelési ágával szemben (Egy hang a jobboldalon: Dehogynem!)^ nem is kér égig­érő árakat, csupán igazságos arányt az árak és a termények között. Ha ez bekövetkeznék, ha vásárolni tudna úgy, amint vásárolni tu­dott normális időben a maga mezőgazdasági termékeiért, ha adót tudna fizetni úgy. mint normális időkben, nem volna semmi kifogása az ármaximálás ellen. A jövőre vonatkozóan egyetlen-egy kérdést legyen szabad megemlítenem. Felhívom a mi­niszter úr figyelmét arra, hogy a tavaszi vető­magmennyiségről — mégpedig nagyobb meny­nyiségben, mint a múlt esztendőben — jóelőre méltóztassék gondoskodni, mert őszi vetéseink mai állását nézve, tavaszi vetőmagra nagy­mértékben szüksége lesz a gazdaközönségnek. T. Képviselőház! Ez a tárca a honvédelmi tárca mellett a legfontosabb tárca. {Ügy van! Úgy van!) Legfontosabb tárcánk azért, mert magának a hadseregnek a táplálása is ezen alapul. De ezen nyugszik az ország közhangu­latának jelentékeny része is. Megismétlem: nem adok semmit azokra, akik a háború okozta kényszerű igényesökkentés miatt panaszkod­nak, de igazságot kérek ennél a tárcánál (Helyeslés a baloldalon.) és olyan politikát, amely a termelést nem akadályozza, hanem elősegíti és a termelés számár a megfelelő lel­kületet teremt. Ezt ebben a politikában ma nem láthatom, s ezért a tárca költségvetését nem fogadom el. (Helyeslés és taps a balolda­lon. — A szónokot üdvöslik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Mocsáry Ödön jegyző: Gróf Esterházy Mó­ric! Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Engedelmet kérek azért, hogy mielőtt felszólalásom tulaj­donképpeni tárgyára rátérnék, pár szóval meg­köszönöm az igen t. kormánynak azt a, meg; értő gondoskodását, amelyben az Önállósítási Alapot részesítette. Én úgy fogom fel az alap kezelő tanácsának további feladatát, hogy az önállósított fiatalembereket még új életpályá­jukon is figyelemmel kísérjük, ellenőrizzük. E tekintetben sokat várok attól, helyesebben abból a 20 millióból, amelyről a kereskedelem­ü^vi tárca költségvetésénél is szó volt és amelynek egyik célja és rendeltetése az, hogy a már önállósított exisztenciákat, amennyiben ezek rátermettségük, szorgalmuk és hozzáérté­sük miatt erre érdemesek, további és olyan kölcsönökben részesítsük, amelyek márkáz ön­állósítási Alap körét és anyagi eszközeit meg­haladják. Ami mármost a tárgyalás alatt lévő költ­ségvetés hatodik fejezetet illeti, remélem, hogy a legfőbb számszék már azoknak az adatoknak birtokában van, amelyek lehetővé teszik, hogy a már esedékes 1939/40. évi zárszámadás a Ház elé kerüljön. T. Ház! Ezek után áttérek felszólalásom tu­lajdonképpeni tárgyára, a közellátás kérdésére és itt teljesen egyetértek azzal, amit előttem szólott Tildy Zoltán t. képviselőtársam be­széde elején mondott és amivel felszólalását bevezette, hogy tudniillik adjunk hálát az Is­tennek, hogy immár két évnei hosszabb világ­égés és pusztulás közepette még így állunk itt és úgy élünk, ahogy élünk. Ez volt az egyik megjegyzése. A másik pedig az, hogy fokozot­tabb mértékben figyelmébe ajánlotta az igen t. kormánynak a termelés biztosítását és to­vábbi kifejlődését. Midőn tehát áttérek felszó­IMi november 25-én, kedden. 561 lalásom tulajdonképpeni tárgyára, bátor va gyök ezt egy kérelemmel bevezetni, amelyet az igen t. kormányhoz intézek. Méltóztassék ugyanis módot adni arra, — annak az indít; ványnak megfelelően, amelyet a pénzügyi bizottságnak, úgy gondolom, folyó hó 6-i ülé­sében tettem és amelyet a pénzügyi bizottság el is fogadott, amikor a közellátási költségve­tést tárgyaltuk — hogy az igen t. közellátási miniszter úr mind a Háznak erre hivatott bi­zottságai, mind pedig esetleg az országos 42-es bizottság előtt megjelenve bennünket időnkint tájékoztasson, másrészt pedig maga is tájéko­zódást szerezhessen. A legutóbb kibocsátott 7730. számú rende­. lettel kapcsolatban, amelyet október 29-én bo­csátottak ki, az volna a tiszteletteljes kérel­mem, méltóztassék immár a múlt évben 8540. szám alatt kibocsátott rendelet 3. §-át is egy líjabb rendelettel olyképpen módosítani, hogy ezeknek a kirendeltségeknek, amelyek az idei rendelet következtében a közellátási miniszter hatáskörébe kerültek, megszervezési, kineve­zési, stb. ügyei szintén a közellátási miniszter úr hatáskörébe kerüljenek, mert nézetem sze­rint seimimi értelme sincs, hanem csak hátrá­nya _ van annak, ha két gazdája van ezeknek a kirendeltségeknek. Magukra a kereskedelmi kirendeltségekre vonatkozóan pedig háromrendbeli kérelmem volna az igen t. miniszter úrhoz. Az első az, hogy ezek a kirendeltségek — de általában véve a közellátási szervek is — működésük te­rületén semmiféle magánkereskedelmet ne folytathassanak és ez családtagjaikra is vo­natkozzék. (Helyeslés a bal- és a szélsóbal­oldalon.) Azt hiszem, ezt felesleges bővebben magyaráznom. A második kérelmem a szerve­ket illetően pedig az, hogy felvilágosítással szolgáljanak a közönségnek, ha az hozzájuk fordul és ezt a felvilágosítást kívánatra írás­ban, aláírásukkal adják meg, ezért felelősek és felelősségre vonhatók is legyenek. Ez egyes vidékeken sajnos, azért szükséges, mert az el nem olvasott, illetőleg elolvasott, de végre nem hajtott rendeletek száma a vidéken elég tekintélyes. A harmadik kérelmem pedig az, hogy azokra a közületekre, vagy gyárvállala­tokra, stb.-re vonatkozóan, amelyek önellátók, világosan ímegállapíttassék a kirendeltségek­nek, illetőleg a vidéki szerveknek a hatásköre, az, hogy alájuk tartoznak-e vagy sem. és ha igen, milyen mértékben és milyen viszonyban. Ez a hatáskörmegállapítás pedig esetenkint minél előbb előre részletesen történjék. A legutóbb kibocsátott zsírrendeletteí kapcsolatban, amelyre 1 előttem szólott Tildy Zoltán t. képviselőtársami is utalt, — tudniillik a 8040. és a 8050. számú zsírrendeletteí kapcso­latban —- máris különféle magyarázatokat hallunk. Én úgy értem az ennek a rendeletnek értelmében leadandó 6 kilót, illetőleg 3 kilót — mely a gyakorlatban többnyire 6 kiló lesz — hogy ezt a 6 kilót le kell adni, tekintet nél­kül arra, hogy a másik rendeletben biztosí­tott, illetőleg kilátásba helyezett 11 kiló maxi­mális készlet megvan-e vagy nincs, fennma­rad-e vagy nem a 6 kiló leadása után. Ami ennek gyakorlati végrehajtását illeti, csak fel­vetem a gondolatot: nem lehet-e esetleg na­gyobb mennyiségű zsír leadása által elkerülni azt, hogy minden egyes vágás után a pusztá­ról vagy a tanyáról kilométerekre be kelljen vinni a 6 vagy 12 kiló zsírt a beváltó hiva­talba, a községbe, ami, azt hiszem, télvíz ide­79*

Next

/
Oldalképek
Tartalom