Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Àz országgyűlés képviselőházának 216. kodása, amely különösen a szórványok javára nyújt támogatást, nagymértékben elősegíti. (Helyeslés.) Ügy vélem, hogy külön meg kell köszönnünk erről a helyről a kultuszminiszter úrnak azt az intézkedését, amellyel az erdélyi részeken lévő egyházi iskolák részére nagyobb államsegélyt biztosít, mint az ország többi részén. Erdélyben az egyházi iskolák fenntartása nemzeti érdek (Ügy van! Úgy van!) azért» mert különösen a szórvány vidékeken az egyházi iskolákban tudjuk külön tartani a magyarságot a románságtól, ott tudjuk megakadályozni, hogy mielőtt ez a magyarság felerőtsödnék, azt a beolvadás veszedelme fenyegesse. Az egyházi iskolákkal kapcsolatban azonban rá kell mutatnom néhány dologra, amely a legnagyobb gondoskodás mellett is nehézséget jelent. Nemrégen jelent meg a miniszter úr rendelete, amely csak azoknak az egyházi iskolai tanítóknak folyósít állapsegélyt, akiket az illető egyházközség vezetősége állít be ebbe a munkába. A mi 22 éves gyakorlatunk az volt, hogy az egyes egyházak püspökei neveztek ki a tanítók javarészét, mert ezek a javadalmazásuk egy jelentékeny hányadát is a püspökségeken keresztül kapták. Ügy véljük, még nem jött el az ideje annak, hogy teljes mértékben az egyházközségekre lehessen rárakni az iskolafenntartás gondját és ezért tisztelettel kérjük a miniszter urat, hogy ezt a rendeletét vonja viszsza és adjon még időt az erdélyi egyházközségeknek arra, hogy ők maguk állíthassák be ezeket a tanítókat. {Úgy van! Ügy van! Helyeslés és taps a középen.) Égy másik nehézsége az iskolakérdésnek, hogy azok a magyarok, akik egyházi iskolát tartanak fenn, ,a községi hozzájárulással meglehetős mértékben meg vannak terhelve. Hozzá kell járulniok, mint községi polgároknak a községi iskola anyagi fenntartásálhoz, azutáu mint egyházközségi tagoknak az egyházközségi iskola fenntartásához. Tisztelettel kérjük a miniszter urat, méltóztassék megtalálni a módját annaik, hogy azok, akik az egyházi iskola fenntartásához hozzájárulnak, ne kény szeríttessenek arra, hogy mint községi polgárok az állami iskola dologi kiadásaihoz is kénytelenek legyenek hozzájárulni. Nekünk nagy örömöt jelentett az, amikor a kultuszminiszter úr a.múlt ősszel kijelentette, hogy ő az egyházi iskolákat nemzeti szempontból, és világnézeti szempontból fenntartandóknak tartja. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) Meg kell állapítanom azonban, hogy egyes vidékeken a tanfelügyelők és az állami iskolai tanítók nagyon sokszor arra törekednek, hogy az egyházi iskolával szemiben az állami iskolát • állítsák előtérbe. Történnek esetek, amikor nyilt ellentét alakul ki az egyházi és "az állami iskola vezetősége közt- Mély tisztelettel kérjük a miniszter urat arra, hogy méltóztassék a saját intenciójának a helyi közegeken keresztül is érvényt szerezni. A költségvetésben örömmel üdvözöljük a szórványgyermekek népoktatására vonatkozó különleges intézkedést, azt, hogy minden kisgyermek számára magyar iskolát állítanak fel a szórványokban és ahol az előírtnál kevesebb gyermek van, ott azok részére szórványinternátusokat állítanak fel. Ez lényeges dolog s ezért ez a megoldás nagyon sikeres és helyes. ,.•••.• KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19Ul november 11-én, kedden. 39 Különös örömömre szolgált az, hogy az állami költségvetésiben megtaláltam a kolozsvári gyermekklinika felépítésére szánt osszaget. Az elmúlt nyáron egy képviselő társammal együtt külön megkértek arra* hogy ezt a kérdést vizsgáljuk meg. El is határoztuk, hogy ezt a Ház elé hozzuk, a gyermekklinika felépítésének ügyét, de most már nincs szükség erre, mivel a költségvetés keretélben ez a nagyon fontos kérdés megoldáshoz jut. Meg kell emlékeznem itt arról, hogy az elmúlt iskolai évben sikeres módon lehetett a kolozsvári egyetemi hallgatók diákszervezetét létrehozni- Egyetlen diákszervezetben van tömörítve az egyetem Összes fakultásainak ifjúsága, a különféle diákegyesületek és szervezetek ezt az egységet nem 'bontják meg. Ez olyan megoldás, amit, úgy vélem, az összes egyetemeken követni kellene, mert ez a legsikeresebb megoldása az egyetemi hallgatók szervezkedésének. (Egy hang a balközépen: Példátadó!) Az egyetemmel kapcsolatban volna egy kérésünk a miniszter úrnoz és ez* az, hogy uiivel az elmúlt 22 év alatt az erdélyi egyetemi hallgatók jóval kisebb mértékben menetiéit állami ösztöndíj segítségével külföldre, mint a többiek, méltóztassék gondoskodni arról, hogy az erdélyi egyetemi hallgatók és az egyetemről már kikerült fiatal intelligens emberek módot találjanak arra, — amennyiben ez a háborús viszonyok között most lehetséges, — hogy külföldi tanulmányokat tudjanak folytatni. Meggyőződésünk az, hogy a kormány keresztény politikát folytat, de keresztény politikát az egyházak nélkül nem lehet végezni és az egyházak munkája a lelkészeken nyugszik. Legteljesebb elismerésünk melJett is szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy a minisztérium részéről az erdélyi magyar lelkészek nem részesültek abban az elbánásban, amely őket megillette volna. (Ugy van! a középen.) Kettős sérelem. esett az erdélyi magyar lelkészeken: egyfelől az, hogy a román egyházak lelkészei jóval magasabb államsegélyben részesültek, mint a magyar egyházak lelkészei, másfelől a magyar lelkészek egyharmadrésze — Fáy államtitkár úr mondotta ezt a bizottsági ülésen — azt sem kapta meg, ami joggal megillette voliua. El kell ismernünk, hogy a kormány intézkedéseket foganatosított arra nézve, hogy a magyar lelkészeket ért sérelem kiküszöböltessék, egyfelől egy rendkívüli segély folyósításával, másfelől a kongrua revíziójával. Megtörtént az egyes egyházaknál a sérelmes kongruák újra való bevallása és amint értesültem, a minisztériumból már ki is ment a revízió foganatosítása alapján az újra megállapított államsegély összege. Nem tudom, hogy a másik oldalon mi történt a román lelkészek aránytalanul magas összegben megállapított kongni áj ának revíziója terén. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Megindítottam! — Elénk helyeslés. — Taps a középen.) Ezzel a kongriua-kérdéssel kapcsolatban két általános tanulságot kell levonni: az egyik az, hogy a kongrua ^kérdése f gyökerében és országosan revizió alá veendő. A helyzet az, hogy a kongrua-törvény ma is úgy szól, hogy 1600 koronának megfelelő 2176 pengő alapfizetésre egészíti ki az állam az egyházközségi helyi jövedelmet és ez a korpótlékokkal együtt 3076 pengőre emelkedik. A, helyzet az, legalábbis ott, ahol én Erdélyben ezt jobban ismerem, hogy a lelkészek 80%-a kénytelen igény be venni eztaz államsegélyt, mert tényleg olyan alacsony a helyi jövedelem, hogy e kiegészítés nélkül 6