Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-223

Àz országgyűlés képviselőházának 223. lésnek, amelyet a Nagy Német Birodalom magyar szövetségese iránt érez. Ezen a találkozón az új Európa első férfia juttatta kifejezésre elismerését és tiszteletét a bolsevizmus elleni harc legelső hősének. Igen meleg visszhangja volt a magyar közvéleményben miniszterelnökünk németországi és olaszországi hivatalos látogatásainak, amelyeken megalapozta a személyes együttműködést a baráti nagyhatalmak polgári vezető férfiaival. Fel kell hívnom a figyelmet arra az egyre mélyülő baráti hangra, amely a német és olasz sajtóban nemcsupán e látogatások alkalmával, hanem azon felül is hazánk iránt megnyilvánul. Ez a hang már régen túllépte a megszokott baráti udvariasságok határát, és most a háború alatt olyan érzelmi közösséget mutatott föl a három kipróbált barátságú katonanemzet, Németország, Olaszország és hazánk között, amelyhez őszinteségben és becsülésben kevés hasonlót találhatunk Európa történetében. T. Ház! Végül meg kell emlékeznem a bolgár miniszterelnök budapesti látogatásáról is. Ez őszinte bizonyítékát szolgáltatta annak a baráti rokonszenvnek, amely az érdekek közösségén kívül a két rokonlelkű, katonanép lelki hasonlóságán sarkallik. Nem véletlen az, hogy Délkelet-Európa nagy próbatételén ez a két nemzet megállotta a helyét. T. Ház! Most áttérek a külügyi költségvetés tárgyalására. A külügyi költségvetés az állami közigazgatás céljaira az 1942. évre előirányzott 2,202.301.000 pengőnyi összegből 17,846.000 pengőt tesz ki, ami az állami közigazgatás költségeinek 0-8%-a. Ha az < állami üzemeknek 1,054.014.000 pengőnyi előirányzatát is számításba vesszük, akkor a külügyi költségvetés a 3.256.315.COO pengőnyi összköltségvetésnek csak 0-54%-a. Az 1942. évi állami költségvetés a múlt évihez képest 55%-os emelkedést tüntet fel. A külügyi tárcánál a többlet csupán 12%, mivel az ország területének növekedésével kapcsolatos kiadások úgyszólván teljesen a többi tárcák számláján, számoltattak el. A külügyi költségvetés 1941-ben az állami közigazgatás céljaira előirányzott összegnek 1'13%-át tette ki. Ha az üzemeket is figyelembe vesszük, akkor ez csak 0-75% volt a külügyi költségvetés terhére. Ebből is látszik, hogy a külügyi költségvetés a múlt évhez képest igen szerény emelkedést mutat fel, százalékokban azonban a többi tárcához Ss az üzemekhez viszonyítva csökkent. Külügyi kormányzatunk költségvetését a legszigorúbb takarékosság szeme előtt tartásával állította össze. Megállapítható az is, hogy a volt utódállamok külügyi költségvetése lényegesen nagyobb összegeket tett ki. Ennek ellenére, ha az 1942. évi külügyi költségvetést az előző évivel Összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy az 1,324.000 pengő többletet mutat. Ebből 752.000 pengő a »központi igazgatás« címre, 572.000 pengő pedig a »külföldi szolgálat« címre esik. Ebből a többletből a személyi járandóságoknál 570.800 pengő, a dologi kiadásoknál 753.000 pengő az emelkedés. A bevételi előirányzatnál azonban 453.000 pengő csökkenés jelentkezik. A többlet a személyi r járandóságoknál a fizetéseknek és családi pótlékoknak az 1941. évi 4000 M. E. sz. rendelettel történt újbóli megállapítása, valamint a segédhivatali tisztviselők létszámának szolgálati érdekből való íelomelése folytán, a külföldi szogálatnál ezenülése 194-1 november 21-én

} pénteken. 50È felül még a kiküldetési és átköltözési költségek szükségszerű felemelése következtében állott elő. A dologi kiadások többlete a »Rendelkezési és Sajtóalapnak«, valamint a távirati és távbeszélői költségeknek szükségessé vált felemé

1 éséből keletkezett. Az 1. cím 6- rovatában a miniszterelnökségnek a Tájékoztató Osztály költségeire átalányként vezetett 700.000

1 pengő hitelösszege 50.000 pengő^ csökkenéssel az 1942. évre a külügyi tárcánál irányoztatott elő. Az 1. cím 7. rovatában az 1942. évre előirányzott 17.000 pengő az előző évre megállapított összeggel szemben 8800 pengő többletet mutat, amely a külügyi fogalmazási szolgálatra való kiképzés kereteinek kibővítésére szolgál. A 2. cím 7. rovatában a nemzetközi intézmények költségeihez való hozzájárulás összege 12.000 pengővel kevesebb, mint, 1941-ben volt. A csökkenés az egyes hozzájárulási összegek leszállítása következtében áll eiő. A bevételi előirányzat csökkenése a konzuli illetékek leszállítása és egyéb kedveznie; nyék nyújtása folytán kelétkezett. A külügyi kormányzat ugyanis a háborús viszonyok ellenére is az idegenforgalom emelése céljából különféle érdekeltségek kérelmére a vízumok kiadása tekintetében engedményeket tett és ezáltal is elősegítette az, idegenforgalmi akciók sikerét. Ilyenek voltak az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár, a Budapesti Nemzetközi Vásár, azonkívül különféle sportversenyek, nemzetközi értekezletek, külföldiek részére tartott tanfolyamok, stb. szintén szükségessé tették a vízumkedvezményeket. Ezenfelül a külügyminisztérium közreműködött a nemzetközig vonatkozású, utazási és útlevélügyi elvi kérdések és konkrét ügyek elintézésében, valamint az ezekkel kapcsolatos határátlépési ügyek és utazások rendészeti ellenőrzésében. A külügyminisztérium közreműködésében intézték a külföldiek Magyarországra való belépésének, ittartózkodásának és munkavállalásának ügyeit is. Végül a külügyminisztérium közreműködött a Magyarországon tartózkodó idegenek, orosz, örmény, török, lenayel, stb. menekültek ügyeinek intézésében. A rendkívüli helyzetre való tekintettel valamennyi állammal szemben életbelépett az útlevélláttamozási kényszer. A külföldre vándorolt magyarság helyzetét a háborús események igen kedvezőtlenül befolyásolták. A legyőzött államokban, így -Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában élő magyarság megélhetése rendkívül nehéz lett. Sorsuk enyhítése a külügyi szervek fokozott gondoskodása, étkezési akciók, élelmiszerekkel való ellátás stb. által vált leheteségessé. Az elmúlt év folyamán a bukovinai székelyek hazatelepítése következtében fokozott mértékben került a közvélemény érdeklődésének előterébe a külföldön élő magyarság. Ez a probléma a területvisszatérések kapcsán valóban egyik legközvetlenebb sorskérdésünk lett. Ezért külügyi kormányzatunk. — bár a háború a már említett nehézségeket támasztotta, — fokozott mértékben fordította figyelmét a határon túl élő magyarságra. Ezek legnagyobb számban az Északamerikai Egyesült Államokban vannak. Itt számuk meghaladja a 600 000-et; Kanadában 80.000, Argentínában 35.000, Braziliában 85.000, Uruguayban 4000, Angliában 1600, Belgiumban 6000, Franciaországban és gyarmatain 14.500, Görögország71*