Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 19 hl november 20-án, csütörtökön. 487 ter urat, hogy a szakszervezeti és egyéb zsidó munkaközvetítőket szíveskedjék betiltani, a munkaközvetítés államosítását pedig az egész vonalon bevezetni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Itt a Ház plénuma előtt egy tiszteletteljes kéréssel fordulóik még az iparügyi miniszter úrhoz. Megkérem a miniszter urat, nyilatkozzék, történik-e intézkedés iparügyi vonatkozásban a háború befejezésének esetére, mert a háború befejezése után a hadiipar szünetelése egészen új gazdasági helyzetet teremt majd ipari téren, mert azok, akik ma hadiiparban vannak foglalkoztatva, kenyértelenné válnak. Szükséges lenne tehát már jóelőre gondoskodni ezekről, hogy kenyérhez jussanak. Előkészületeket kell tenni, hogy az átmenet simán és gyorsan megtörténhessék. Ezekre az aggályaimra kérek választ az igen t. iparügyi miniszter úrtól. Egyébként pártállásomnál fogva a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József iparügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A legutóbbi költségvetési előterjesztésem óta eltelt idő alatt az ország ipari nyersanyagellátási nehézségei lényegesen fokozódtak ugyan, az ipari termelés azonban mégis várakozáson felül kedvezően alakult. (Ügy van! Úgy van! jobb felől.) lA Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar gyáripar termelési értéke 1940-ben 4'4. milliárd, az előző évben pedig 3-8 milliárd pengő volt az 1938. évi 3 milliárd pengős termelési értékkel szemben. A gyáripar idei termelési értéke viszont meghaladja a múlt év eredményét. Ebben a kedvező fejlődésben a legnagyobb szerep változatlanul a beruházási program végrehajtásának jutott. Emellett azonban 1940 végén, de különösen 1941 első felében számos új gyár alapítása és meglévő gyárak bővítése is hozzájárult a termelés megnagyobbodásáhoZjL Bár fájdalmas, de érthető, hogy a háborús viszonyok folytán egyes iparágakban, különösen a fogyasztási iparágakban, csökkent a termelés. Annál megnyugtatóbb, hogy ezt a hanyatlást kiegyenlítette az az örvendetes tény, hogy más iparágakban tovább sikerült fokozni a termelést., A magyar gyárvállalatokban szeptemberben közel 73 millió munkaórát dolgoztak, míg januárban 69 millió volt a munka- • órák száma. Az elmúlt év szeptemberében ez a szám 70 millió volt, a foglalkoztatottság* tehát a gyáriparban megnagyobbodott. T. Ház! A háború és a háborús felkészülés igen nagy anyagfogyasztással jár. Az elhasznált anyag pótlása nem könnyű feladat, mert tengerentúli nyersanyagforrásaink elapadtak. A legelőrelátóbb nyersanyagpoüitika sem biztosíthatta teljes anyagszükségletünket a háború kiterjedése következtében. Hiába gondoskodtunk kellő időben például a szerb vasérc, vagy az orosz pamut kellő mennyiségben való beszerzéséről, a háború olyan irányt vett, amely előrelátó gondoskodásunkat — legalább is átmenetileg — semmivé tette. A termelést sok esetben pótanyaggal kell biztostani, viszont egyes pótanyagok gyártásának és felhasználásának kikísérletezése hosszabb időt igényel. A hadianyaggyártásra való gyors áttérés sem ment teljesen zökkenő nélkül. Ha mindezeket a nehézségeket, amelyek legtöbbször rajtunk kívülálló okokból állottak elő, figyelembe vesszük és visszatekintünk az elmúlt két esztendő termelési és anyaggazdálkodási politikájára, azt hiszem, hoscy gazdaságpolitikánknak ebben a részében is eredményes munkát végeztünk. A nehézipar termelése az idei évben nagyjából ugyanakkora volt, mint a múlt év végén. Vaskohóink az idén a szürke nyersvas nagobbarányú termelésre tértek át. A hengerművek foglalkoztatása csúcspontot ért el. Az acéltermelés kielégítő volt. Vasfeldolgozó és gépiparunk foglalkoztatása igen magas szinten mozgott. Hazánk egész gazdasági életét örvendetesen érintő tény, hogy a bányászat valamennyi ágában sikerült fokozatosan növelni a termelést. Azok között az iparágak között, amelyek leginkább megérezték a nyersanyagpiac szűkülését, első helyen, sajnos, a textilipar áll, itt is sikérült azonban aránylag nagymérvű segítséget megszervezni. Ipari termelésünk valamennyi ága közül az utóbbi időben az építőanyagipar foglalkoztatottsága javult a legnagyobb mértékben a. fokozott építkezési tevékenység következtében. Építőanyagokból a termelés az idei év első negyedében több mint 60%-al haladta meg az addig csúcspontot jelentő 1939. év első negyedének a termelését. Az építkezési kedv az 1936/1937. évi konjunktúrára emlékeztet. Ez a nasy kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy az építőanyaghiáiiy az idei év első felében sem szűnt mes:. A megismétlődött árvíz is apasztotta a készleteket, mert az árvíz által sújtott házak helyreállítását elsősorban kellett biztosítani. A téglagyárak munkáját hátráltatta a rossz időjárás, a szükséges vas- és fémáruk "lőállítása pedig a haditermelés mögött második vonalba szorult. Mindezeknek a nehézségeknek ellenére az építkezési tevékenység az idei év első neervedében 75°/o-kal haladta meg az előző osztendőbelit (Tetszés.), úgyhogy a folyó évi lakástermelés lényeeesen nag-vobb lesz, mint az 1940. évi. Az ipari termelésnek ez a kedvező menete, amelyet csak néhány fontosabb adattal óhajtottam érzékeltetni, a munkanélküliségnek úgyszólván teljes megszűnését eredményezte. (Tetszés.) Ha azonban valamelyes munkanélküliség mégis mutatkoznék most vagy a jövőben, meggyőződésem, hogy ezt könnyebben vezethetjük le, mint a régebbi esztendőkben, mert a mezőgazdasági munkapiacon körülbelül egy év óta észrevehető munkáshiány van. Remélem azonban, hogy ilyen problémákkal egyelőre nem kell megküzdenünk, hiszen az elmúlt 12 hónap alatt az iparban foglalkoztatottak száma még kedvezőbben alakult, mint maga a termelés. Az idei év júniusában 371.000 volt a gyáripari munkáslétszám, holott januárban esak 358.000, egy évvel ezelőtt pedig csupán 355.000. A kézműiparban foglalkoztatottakkal ejyütt a munkáslétszám az idei év májusában a trianoni országterületen 880.000 volt, ami csúcspontot jelent a magyar ipar történetében. Hiteles adatok alapján most tudom elsőízben megemlíteni a t. Ház előtt a Felvidék és Kárpátalja munkáslétszámát. (Halljuk! Halljuk!) Az idei év januárjában ezeken a visszatért részeken 48.000, :

áprilisban már 57.000 ipari munkás dolgozott. Így a Felvidékkel és Kárpátaljával megnövekedett trianoni területen az idei év januárjában 918.000, májusában 945.000 munkást foglalkoztatott az ipar. Az erdélyi és délvidéki munkásokkal, valamint az egyéb