Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 19 hl november 20-án, csütörtökön. 487 ter urat, hogy a szakszervezeti és egyéb zsidó munkaközvetítőket szíveskedjék betiltani, a munkaközvetítés államosítását pedig az egész vonalon bevezetni. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) T. Ház! Itt a Ház plénuma előtt egy tisz­teletteljes kéréssel fordulóik még az iparügyi miniszter úrhoz. Megkérem a miniszter urat, nyilatkozzék, történik-e intézkedés iparügyi vonatkozásban a háború befejezésének esetére, mert a háború befejezése után a hadiipar szü­netelése egészen új gazdasági helyzetet teremt majd ipari téren, mert azok, akik ma hadi­iparban vannak foglalkoztatva, kenyértelenné válnak. Szükséges lenne tehát már jóelőre gondoskodni ezekről, hogy kenyérhez jussa­nak. Előkészületeket kell tenni, hogy az átme­net simán és gyorsan megtörténhessék. Ezekre az aggályaimra kérek választ az igen t. ipar­ügyi miniszter úrtól. Egyébként pártállásom­nál fogva a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Ház! A házszabályok 148. §-ának (2) bekezdése értelmében a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter úr kíván szólni. Varga József iparügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A legutóbbi költségvetési előterjesztésem óta eltelt idő alatt az ország ipari nyersanyagellátási nehézségei lényege­sen fokozódtak ugyan, az ipari termelés azon­ban mégis várakozáson felül kedvezően ala­kult. (Ügy van! Úgy van! jobb felől.) lA Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar gyáripar termelési értéke 1940-ben 4'4. milliárd, az előző évben pedig 3-8 milliárd pengő volt az 1938. évi 3 milliárd pengős ter­melési értékkel szemben. A gyáripar idei ter­melési értéke viszont meghaladja a múlt év eredményét. Ebben a kedvező fejlődésben a legnagyobb szerep változatlanul a beruházási program végrehajtásának jutott. Emellett azonban 1940 végén, de különösen 1941 első felében számos új gyár alapítása és meglévő gyárak bővítése is hozzájárult a termelés megnagyobbodásá­hoZjL Bár fájdalmas, de érthető, hogy a hábo­rús viszonyok folytán egyes iparágakban, kü­lönösen a fogyasztási iparágakban, csökkent a termelés. Annál megnyugtatóbb, hogy ezt a ha­nyatlást kiegyenlítette az az örvendetes tény, hogy más iparágakban tovább sikerült fokozni a termelést., A magyar gyárvállalatokban szep­temberben közel 73 millió munkaórát dolgoz­tak, míg januárban 69 millió volt a munka- • órák száma. Az elmúlt év szeptemberében ez a szám 70 millió volt, a foglalkoztatottság* te­hát a gyáriparban megnagyobbodott. T. Ház! A háború és a háborús felkészülés igen nagy anyagfogyasztással jár. Az elhasz­nált anyag pótlása nem könnyű feladat, mert tengerentúli nyersanyagforrásaink elapadtak. A legelőrelátóbb nyersanyagpoüitika sem bizto­síthatta teljes anyagszükségletünket a háború kiterjedése következtében. Hiába gondoskod­tunk kellő időben például a szerb vasérc, vagy az orosz pamut kellő mennyiségben való be­szerzéséről, a háború olyan irányt vett, amely előrelátó gondoskodásunkat — legalább is át­menetileg — semmivé tette. A termelést sok esetben pótanyaggal kell biztostani, viszont egyes pótanyagok gyártásának és felhasználá­sának kikísérletezése hosszabb időt igényel. A hadianyaggyártásra való gyors áttérés sem ment teljesen zökkenő nélkül. Ha mindezeket a nehézségeket, amelyek legtöbbször rajtunk kívülálló okokból állottak elő, figyelembe vesszük és visszatekintünk az elmúlt két esztendő termelési és anyaggazdál­kodási politikájára, azt hiszem, hoscy gazda­ságpolitikánknak ebben a részében is eredmé­nyes munkát végeztünk. A nehézipar termelése az idei évben nagy­jából ugyanakkora volt, mint a múlt év végén. Vaskohóink az idén a szürke nyersvas nagobb­arányú termelésre tértek át. A hengerművek foglalkoztatása csúcspontot ért el. Az acélter­melés kielégítő volt. Vasfeldolgozó és gépipa­runk foglalkoztatása igen magas szinten moz­gott. Hazánk egész gazdasági életét örvendetesen érintő tény, hogy a bányászat valamennyi ágá­ban sikerült fokozatosan növelni a termelést. Azok között az iparágak között, amelyek leginkább megérezték a nyersanyagpiac szű­külését, első helyen, sajnos, a textilipar áll, itt is sikérült azonban aránylag nagymérvű se­gítséget megszervezni. Ipari termelésünk valamennyi ága közül az utóbbi időben az építőanyagipar foglalkoz­tatottsága javult a legnagyobb mértékben a. fo­kozott építkezési tevékenység következtében. Építőanyagokból a termelés az idei év első ne­gyedében több mint 60%-al haladta meg az ad­dig csúcspontot jelentő 1939. év első negyedé­nek a termelését. Az építkezési kedv az 1936/1937. évi konjunktúrára emlékeztet. Ez a nasy kereslet is hozzájárult ahhoz, hogy az építőanyaghiáiiy az idei év első felében sem szűnt mes:. A megismétlődött árvíz is apasz­totta a készleteket, mert az árvíz által sújtott házak helyreállítását elsősorban kellett biztosí­tani. A téglagyárak munkáját hátráltatta a rossz időjárás, a szükséges vas- és fémáruk "lőállítása pedig a haditermelés mögött máso­dik vonalba szorult. Mindezeknek a nehézsé­geknek ellenére az építkezési tevékenység az idei év első neervedében 75°/o-kal haladta meg az előző osztendőbelit (Tetszés.), úgyhogy a folyó évi lakástermelés lényeeesen nag-vobb lesz, mint az 1940. évi. Az ipari termelésnek ez a kedvező menete, amelyet csak néhány fontosabb adattal óhaj­tottam érzékeltetni, a munkanélküliségnek úgyszólván teljes megszűnését eredményezte. (Tetszés.) Ha azonban valamelyes munkanél­küliség mégis mutatkoznék most vagy a jövő­ben, meggyőződésem, hogy ezt könnyebben ve­zethetjük le, mint a régebbi esztendőkben, mert a mezőgazdasági munkapiacon körülbelül egy év óta észrevehető munkáshiány van. Remé­lem azonban, hogy ilyen problémákkal egye­lőre nem kell megküzdenünk, hiszen az elmúlt 12 hónap alatt az iparban foglalkoztatottak száma még kedvezőbben alakult, mint maga a termelés. Az idei év júniusában 371.000 volt a gyáripari munkáslétszám, holott januárban esak 358.000, egy évvel ezelőtt pedig csupán 355.000. A kézműiparban foglalkoztatottakkal ejyütt a munkáslétszám az idei év májusában a trianoni országterületen 880.000 volt, ami csúcspontot jelent a magyar ipar történetében. Hiteles adatok alapján most tudom első­ízben megemlíteni a t. Ház előtt a Felvidék és Kárpátalja munkáslétszámát. (Halljuk! Hall­juk!) Az idei év januárjában ezeken a vissza­tért részeken 48.000, : áprilisban már 57.000 ipari munkás dolgozott. Így a Felvidékkel és Kár­pátaljával megnövekedett trianoni területen az idei év januárjában 918.000, májusában 945.000 munkást foglalkoztatott az ipar. Az erdélyi és délvidéki munkásokkal, valamint az egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom