Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

Az országgyűlés képviselőházának 222. roly: Szabotál a bánya, úgy látszik!) hogy 20%-át adják ki a burgonyamennyiségnek, annak a mennyiségnek, amelyet úgy állapítottak meg, hogy az éppen elég egy nehéz fizikai munkásnak. Ezektől a munkásoktól ma valamennyiünk érdeke, a népközösség érdeke azt kívánja, hogy dolgozzanak, sőt többet dolgozzanak, mint bármikor a múltban. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Dolgoznak is, mert hiszen egyes iparvállalatoknál 25—30%-kai nőtt a termelés; akik azelőtt 8 órát dolgoztak naponta, előfordul, hogy havi 300—330 munkaórát teljesítenek. Méltóztassék tudomásul venni, hogy ezek fogják is ezt teljesíteni a jövőben is, de csak iígy» ha az őket megillető jövedelmet, az őket megillető élelmezést, vagy a nekik kiszabott mennyiséget mindenkor a legpontosabban fogják kiadni. Itt azután még rá kell térnem az igen sokat emlegetett miunkáslaikások ügyére is. Ebben a tárgyban kaptam egy választ a miniszr ter úrtól, ® ez azt mondja, hogy az egyik ipartelepen, amelynél 500 munkáslakás építése volt előírva, de amely csak 106 lakást építtetett az elmúlt évben, ez azért történt, mert az a szénmedence kiürülŐben van és egy másik szénmedencébe megy át a vállalat. Miniszter úr, ez a válasz engem nem elégít ki, mert én nagyon jól tudom, hogy a tatabányai szénmedence nemcsak a mi időnkben nem termelődhetik ki, hanem még a következő generáció idejében sem fog! kitermelődni, hiszen ott négy méter vastagságú rétegek vannak. De viszont kérem a miniszter urat, szíveskedjék odahatni, hogy amikor«"egy vállalatnál azévi előirányzatba ki van adva 500 lakás, felépítése, azt a lakásépítést teljesátse, már csak azért is, mert az előbb említett 25—30°/o-os termeléstöbbifit neki nem. 25—30% jövedelemtöbbletet jelent csupán, hanem — mert ugyanaz az adminisztráció végzi a mostani otniunkát, amely végezte a kisebb termelés adminisztrációs munkáját — az ő jövedelemtöbbletük 30—40%-ra is értékelhető. A mellett a vállalat is tartsa kötelességének azt, hogy a magyar munkást ne tegye ki olyan lehetetlen fizikai követelményeknek, mint amilyenéknek kivétel nélkül minden egyes bányamedencében az a nyomorult, nehéz, fizikai, földalatti munkát végző bányamunkás ki van téve. Mert felemlítem azt, amit már felemlítettem többször is, hogy 20—40 kilométer utat tesznek meg kerékpáron ezek a szegény dolgozók rossz úton, esőiben, vízben, sárban és hóban. Sokszor magam láttam — és ez azért fáj nekem különösképpen, mert magáin is számtalanszor láttam, hogy nagy hóban, kerékpárjukat tolva menoiek haza lakásaikra, vagy anunkeüelyeikre, hogy kötelességüknek eleget tehessenek. Amikor Ilyen felesleges és kiküszöbölhető nehéz fizikai munkát kíván a vállalat a munkástól, akkor a magyar köznek is árt ezzel, mert az a munkás, ha nem volna kitéve a kerékpározással járó nagy munkának, sokkal többet tudna teljesíteni a föld alatt, sokkal erőteljesebben, sokkal tökéletesebben tudná kiszolgálni a magyar nép érdekét, a többtermelést. (Ügy van! a szélsőbalodalon.) Hiszen nem kívánhatunk meg nagy teljesítményt attól, akiből az erőt előzőleg.már kivettük. És miért vettük ki? Azért, mert ezek a még mindig zsidó vállalatok — akármennyire árjásították is azokat, még- mindig zsidó vállalatok, — nem tudnak és nem is fognak tudni becsületes, magyar, megértő testvéri szeretettel gondolni a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI, ülése 19hl november ÉO-án, csütörtökön. 457 munkásra, aki előtt pedig

1 mindenkinek kalapot kell emelnie,, mert mindannyiunknál sokkal nagyobb, sokkal nehezebb,, és mondhatom, életveszélyesebb és amellett eredményes munkát végeznek, ezzel szolgálva a magyar népközösség érdekeit. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: A tőzsdére viszik a pénzt! Ott nagyobb kamatot kapnak, nagyobb jövedelemre tesznek szert!) A harmadik nagyon súlyos dolog, amellyel már szintén mentem a miniszter úrhoz, a következő. Követelje a miniszter úr, hogy az Oti.-nál nagyobb legyen a hatásköre, illetőleg ellenőrzési joga. (Gr. Festetics Domonkos: Az jó lenne!) Lehetetlen, hogy a belügyi kormányzat nem tudom, miért, de a legtökéletesebb hozzánemértéssel intézi az Oti. ügyeit. Ami az Oti.-val kapcsolatosan van, az mind utolsó, a legutolsó. Előfordult az, — hiszen én ezt az esetet már említettem — hogy egy szénmedencébe — megnevezem: Dorogra — az üti. központi fogorvosát leküldték és az két óra alatt 100 fogat húzott ki. (Maróthy Károly: Expressz tempó! Ez jó!) Az az orvos nem hibáztatható, mert hiszen neki ki van adva a rendelkezés, hogy az összes betegeket felül kell vizsgálnia s az összes betegeket gyógyítania kell. Két órai munkateljesítménnyel (Zaj. -» Maróthy Károly: Közben a jót kihúzza, a rosszat bent hagyja!) — erről jegyzőkönyvek vannak birtokomban — száz fogat húzott ki. Méltóztassék elgondolni, mit is jelent ez valójában: két óra alatt! Annak az orvosnak hatalmas fizikai munkát is jelent ez a teljesítmény, de viszont hol van a garancia arra, hogy ilyen orvosi kezelés mellett az összes kihúzott fogak helyett az Oti. mai vezetése mellett valaha műfogakat is fognak adni? Mert ha az Oti.-nak nincs szíve fogakat gyógyítani, ami kötelessége volna, akkor éppen úgy nem lesz szíve, hogy a kihullott vagy kihúzott fogak helyett újakat rakasson be. (Maróthy Károly: Ki az elnök az Oti.-nál?) Fejétől büdösödik a hal! Elnök: Méltóztassék parlamentárisabb hasonlatokat használni. (Maróthy Károly: »Büdösödik« helyett: bűzlik! — Egy hang jobo felől. Fogas kérdés!) Andréka Ödön: Én csak «arra kérem a miniszter urat, hogy az Oti.-nál a belgyógyászattal kapcsolatosan is ellenőrzési hatáskört kapjon, mert különben soha egyenes, becsületes, magyaros elintézés ilyen irányban nem lesz. Van olyan szénmedence^ ahol két községében hat magánorvos teljesít szolgálatot Méltóztassék csak arra gondolni, hogy az a munkás, aki ma nagyon nehezen él, akitől mi oly sokat kívánunk és aki ezeket a kívánalmakat beosületeiS magyar szívvel teljesíti is, már ki legyen szolgáltatva annak, hogy az Oti.-díjak fizetése mellett még magánorvosi rendeléseket is igénybe vegyen a saját költségén. Ne tessék megengedni azt, hogy ilyen esetek továbbra is előforduljanak és tessék a miniszter úrnak abban a tudatban lennie, hogy úgy a Ház, mint azi ország többsége a miniszter úr háta mögött van, ha a kor szellemének megfelelően az Oti.-intézményeket és az Oti. orvosi ellátását erélyesen ellenőrzi, különösen a belgyógyászatot, felkarolja, hogy az egészen tökéletes munkát végezzen. Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy a magyar ipart fejleszteni kell. De a magyar ipart csak magyar szívvel lehet fejleszteni, és éppen ezekben a nehéz időkben minden magyar kötelessége az», hogy a magyar ipar fejlesztésére minden energiát^ akár benn van az, akár kívül van az, hozzáadjon, ha más65