Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

428 Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 194-1 november 19-en, szerdán. nem szabad ettől a vezető rétegtől és mindig :ió példával elöljáró rétegtől azt követelni, hogy ő rongyolódjék le lelkileg és fizikailag. (Incze Antal: Csak ő!) s azt a szakadékot, amelyet egyetlen más társadalmi kategória sem tud így kitölteni, egyedül ő töltse ki egyéniségének és egész exiszteneiájának a belevetésével. Azt a kicsiny segítséget kérem a pénzügy­miniszter úrtól, hogy segítsen betömni ezt a szakadékot a kormányzat jóindulatú és meg­értő magatartásával. (Helyeslés a jobboldalon. — Nagy László: Meg kell szavazni! Mi nagy­örömmel megszavazzuk! — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Mi benne leszünk!) Elnök: Csendet kérek, Nagy László képvi­. selő úr! vitéz Zerinváry Szilárd: Ez a kérelem mindkét tisztviselői kategória érdekében jogo­sult annyival inkább, mert a magántisztviselők­nél még külön rá kell mutatnom arra a nagy nemzeti értékre, hogy ők milyen szépen és ön­ként menetelnek az érdekképviseleti eszme meg­valósulásának útján. Tudjuk, hogy ma az érdek­képviseleti eszme mozgatja meg a világot és van hivatva arra, hogy tovább mozgassa. Az érdekképviseleti eszme az, amiből ki fog fej­lődni a korporációs rendszer és ebbe a korpo­rációs rendszerbe illeszkedik bele az egykori homo oeconomicus, akiből homo eorporativus lesz. Ez a korporációs ember lesz hivatva az individualista és kapitalista államból a rendi államot létrehozni. (Helyeslés a baloldalon.) Amikor tehát a magánalkalmazotti kamara fel­állítását kérik, akkor a nemzeti újjáépítő mun­kának egyik hatalmas letéteményesét, tényező­jét jelentik. (Ügy van! bal felől.) Ezért ismétel­ten kérem a pénzügyminiszter úr szíves, gyors meggondolását és kedvező elhatározását ezek­ben a kérdésekben. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a pénzügyminiszter úrnak. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »In­terpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz az emberek személyes szabadságának korlátozása körül történő különös dolgok tárgyában. Hajlandó-e a miniszter úr az internálási és tolonceljárás körüli törvény ellenességeket meg­szüntetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk! a szélsőbaloldalon.) Kétségtelen, nem vi; tás, hogy a jogrendre az országban vigyázni kell. Minden olyan dolog, ami törvénytelen, az egész ország bel- és külpolitikai érdekeit a leg­jobban és a legmélyebben sérti. Alapos és he­lyes az az elv, hogy senkit vádhatározat, vagy bírói ítélet nélkül ne lehessen megfosztani az ő legelemibb és legnagyobb állampolgári jogá­tól, a szabadságától. (Helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Ezzel szemben mégis állandóan és foly­tonosan olyan rendőri felügyelet alá helyezé­sek és internálási eljárások történnek, amelyek az embereket személyes szabadságuktól töké­letesen megfosztják éspedig sokkal súlyosab­ban, mint egy bírói ítélet, mert a bírói ítélet egy hónapra, egy évre, vagy három évre ítéli el a vádlottat kétoldalú meghallgatás, vád és védelem alapján, ezzel szemben ezeknek az el­járásoknak során napról-napra az történik, hogy egyesek besúgása, nem tetszése alapján embereket további intézkedésig a legnagyobb nyomorba döntenek, szabadságuktól megfosz­tanak és nem hagyják, hogy tisztességes mun­kájukat^ folytassák. Ez így általánosságban frázisnak is tűn­hetnék fel, ezért méltóztassék megengedni, hogy konkrét eseteket ragadjak ki. Zlamenka Sándor verebélyi lakos a cseb megszállás alatt legmagyarabb magatartásá­val tüntetett és a csehek ellen a legaktívabb politikát folytatta. A nemzeti hadseregbe mint volt cseh hadseregbeli szakaszvezető lépett át. Az erdélyi bevonulás alkalmával soronkívül őrmesterré léptették elő. Ezt az embert a ve­rebélyi főszolgabírája internáltatta, a rendőri felügyelet alá helyezés mellőzésével, elvitték a toloncházba és ma, hosszú hónapok után is a kistarcsai internálótábor lakója. Mi volt a határozatban? A határozatban az volt, hogy közérdekellenes a működése. Ez nem in­dokolás. Amikor megkérdeztem, hogy mit esi; nált, azt mondották, hogy erőszakos nemzeti szocialista volt, erőszakosan szervezett a nem­zeti szocialista párt részére. Ez sem indokolás­Amikor végre megtudtam, hogy micsoda bűnt követett valójában el, a következő dolog de­rült ki: A magyar királyi belügyminiszter úr nyomozó közegeinek átadta azt a fényképet, amelyen a község vezető főjegyzője, Bodrácska úr, mint a cseh Narodna-gárdának tagja sze­repel s átadta a magyar királyi belügyminisz­ter úr nyomozójának azt a fényképet, amelyen Klopács,úr a Narodna-gárda lelkes tagjaként szerepel., Klopács úr ma Barsváradi és a ve­rebélyi járás főszolgabírája. Tisztelettel lete­szem ezt a fényképet a Ház asztalára. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A felesége zsidó!) A főszolgabíró úrnak, aki internálta, a fe­lesége zsidó. Ezt az embert, akit a magyar ki­rályi belügyminiszter úr nyomozóközegei előtt feltárta, hogy a cseh önkéntes nemzetvédelmi gárdának kik voltak az oszlopos tagjai és az ezzel kapcsolatos eredeti fényképet átadta, a verebélyi járás főszolgabírája.internálta és az illető ma is az internálótábor lakója. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szégyen, gyalázat! Jogrend! — Elnök csenget.) Az al­ispán és a magyar királyi belügyminiszter úr ezt jóváhagyta és amikor ezt szeptember havá­ban megírtam a belügyminiszter úrnak és kér­tem, hogy határozzon másképpen, semmilyen választ a világon nem kaptam. De itt van egy másik eset. Földi Jenő salgó­tarjáni lakos, munkás, 28 éves. Azzal vádolva internálták, hogy résztvett a kommunizmus­ban. Ez az ember a kommunizmus idején gyer­mek volt, tehát nem is lehetett a kommunista pártban. Mi volt a bűne? Zagyvapálfalván köz­ségvezető volt. Ezt az embert egészen egysze­rűen minden indok nélkül elhurcolták és ma is az internálótábor lakója, tüdőbeteg felesége és gyermeke pedig a legnagyobb nyomornak van­jiak kitéve. Azt mondhatja a t. Ház túloldala, hogy ezek nemzetiszocialista munkát fejtettek ki és mivel Magyarországon nem szabad nem­zeti szocialistának lenni, — mert a tengelynek a tagjai vagyunk — ezért kellett ezeket inter­nálni. Idehozok a t. Ház elé egy másik esetet. Fü­redi Pál tótkomlósi aratógazda, aki 90 tagú aratóbandájával elszerződött a mindenható Grünfeld Sándor háromezer holdas földesúrhoz, szerződésében kikötötte, hogy az ő emberei a búzának a mindenkori árát fogják kapni. Az első hónapban meg is kapták. Augusztusban, amikor elkezdtek számolni, a zsidó azt mondta,

Next

/
Oldalképek
Tartalom