Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának S21. ülése 19%1 november 19-én, szerdán. 421 s.zélsőbaloldalon.) Ezek a szövetkezetek évtizedek óta áldásos működést fejtenek ki az ország* gazdasági életében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Itt is volt egy rendszer, amely hajlandó volt, mielőtt én az, elnöki széket elfoglaltam, mindenkinek, aki kereskedői jogosítványt kért, ilyen jogosítványt adni, mert tudták, bogy ez egy hitbizományi jellegű biztos kereseti forrást jelent. Én felelősségem tudatában ezt az irányt leállítottam, mert tudom, hogy igenis a kereskedő az (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A pa\pucsOs! — Zaj.), aki mindig ezzel foglalkozott és .ezért annak megadtam a körzetet. De továbbmegyek. Azt méltóztatott mo" úani az igen t. képviselő úr, hogy én igazságtalanul jártam el, illetőleg egyes esetekben nem találtam el az igazságos utat, bár Isten látja lelkemet, igyekeztem a legnagyobb igazságossággal eljárni. Én ezeket a körzeteket hatheti próbaidőre adtam meg. Aki ez alatt a hat hét alatt munkába állt és segítette a közellátási miniszter urat nehéz, feladatának megvalósításában, az megtartja körzetét, mert becsületesen viselkedett, de könyörtelenül el fo goim venni annak a jogosítványát, aki nem felel meg annak a nemzeti célnak, amelynek érdekében ebbe a körzetbe beállítottuk. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Mélyen t. uraim, engem ebből az állásból könnyű kitúrni. (Zaj. — Elnök csenget.) ^ és én nagyon szívesen veszem a kalapomat és megyek. Ha engem véletlenül a sors kirendelt volna az orosz frontra és ott kellene harcolnom^ én ott is addig mennék, amíg harcolni kell. Amíg a közellátási miniszter úr bizalmát tőlem meg nem vonja, addig fájó szivvel, de kemény akarattal, szilárd elhatározással fogom folytatni ezt a mesterségemet (Helyeslés a jobboldalon.) és ebben a dologban kizárólag a saját lelkiismeretemre fogok haX\g&tni.(Élénk helyeslés és taps a jobbloldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az, hogy az urakat, illetőleg bocsánatot kérek, egyeseket beugratnak olyan urak, akik szeretnének hatalmat kapni a kezükbe, (Br. Vay Miklós: Koncot!) akik szeretnének konchoz jutni, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kik azok? — Zaj. — Elnök csenget.j engem munkámban nem izgat. Én felszólalásom előtt tudtam nagyon jól, hogy az igen t képviselő úr információit honnan szedi, (Felkiáltások a széls&baloldalon: Mondja meg! — Zaj.) de ez engem munkáimban nem fog mes-zavarni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Mondom: ameddig a miniszter úr bizalmát bírom, addig igenis dolgozom; és kemény akarattal végre fogom hajtani ezt a feladatot. (Élénk helyeslés és tarts a jobboldalon. — Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Micsoda hang ez? — Br. Vay Miklós: önérzetes hang! — Zaj. — Elnök csenget. — Br. Vay Miklós: Lepergett róla az interpelláció! — Lili János: A magyar parlamentben legújabban így szokás beszélni! —Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak abbahagyni, a közbeszólásokat. (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek, képviselő urak! (Br. Vay Miklós: Igaza volt száz százalékig!) Báró Vay Miklós képviselő urat kérem, maradjon csendben! Baky László képviselő úr a házszabályok 143. . §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján személyes megtámadás visszautasítása címén kért szót, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Bá;r az elnöki székből nem tudtam megállapítani, hogy a képviselő urat személyében milyen támadás érte, a szót mégis megadom neki és kérem a képviselő urat, szíveskedjék mindjárt beszéde elején megjelölni azokat a mondatokat, amelyekkel őt személyében támadták. (Helyeslés jobbfelől.) Baky László: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Amikor ezt a kérdést -a Ház elé hoztam, semmi máiS szándék nem vezetett, mint az, amivel beszédemet befejeztem. Én Pálffy képviselőtársam felszólalása alapján olyan beállításban szerepelek, mint akit itt beugrattak és mint aki az ő személye ellen támadást intézett. Ez a megállapítása a valóságnak nem felel meg. Ha igen t. képviselőtársamat érdekli, megmondhatom, hogy én több mint 7 éve igen régi, tiszteletreméltó és becsületes bizományosokkal és kereskedőkkel vagyok összeköttetésben, kizárólag baráti öszszeköttetésben. Erre tanúm Jurcsek igen t. képviselőtársam, aki ennek az egyesületnek régen az elnöke volt. Ezek a becsületes magyar kereskedők már hosszú hónapok óta jöttek hozzám panaszaikkal. Nem vonom kétségbe és elismertem, hogy képviselőtársam mint a sertésforgalmi egyesülés elnöke, önzetlenül, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozik. Megnyugtat az a kijelentése, hogy semmiféle módon nem részesedik a felsődunántúli szövekezetnek a bruttóforgalmáhól, de nem tudom, hogy az általa befizetett 100.000 pengőnyi tőke kérdése hogyan áll. Hogy anyagi érdekeltsége van, ezt csak most hallottam. Ha pedig 1Ó0.0GO pengős érdekeltsége van, akkor igenis nem közömbös, hogy a felső dunántúli szövetkezettel milyen öszeköttetésben áll. (Gr. Pálffy József: Én azt a pénzt kölcsön adtam nekik, mert nem tudtak mivel megindulni! Ne méltóztassanak tehát azt is ellenem fordítani, hogy szegény kisgazdákon a meginduláskor segítettem!) Akkor rektifikálom, amennyiben azt méltóztatott mondani, hogy kölcsönként méltóztatott rendelkezésre bocsátani. El van intézve. (Gr. Pálffy József: Adtam, mert nem volt pénzük! Visszafizették és el van intézve!) Különben én is mogtettem kötelességemet a múltban is hazámmal szemben, megteszem a jövőben is, felém tehát ne irányítson az igen t, képviselő úr ilyen kitanítást, mert ez mindnyájunknak egyszerű és becsületes magyar kötelessége. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Mindnyájan ott szolgálunk, ahová bennünket a magyar sors állít és ott legjobb tudásunk és becsületünk szerint igyekszünk fajtanknak és hazánknak hasznára lenni. Ezt a beállítást és ezt ajhangot visszautasítom azért, {Br. Vay Miklós: Jogos volt! — Nagy zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Rajniss Ferenc: Miért kotyog bele mindig?) mert semmi más nem vezetett... Elnök: Rajniss Ferenc képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Lili János közbeszól. — Zaj.) Lili János képviselő urat ugyancsak kérem, maradjon csendben! — Rapcsányi László: De ott kiáltanak közbe! — Zaj a jobboldalon.) Raipiosányi László képviselő urat rendreutasítom. (Zaj jobbfelől.) Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon! Baky László: Nagyon sajnálom, hogy felszólalásom ilyen viharra szolgáltatott okot, mert engem semmi más nem vezetett, mint az, hogy az értékes, tapasztalt magyar kereskedők képességeiknek megfelelően bekapcsoltassanak ebbe a nagy nemzetmentő munkába. És ha tévedés, vagy helytelenség fordult elő, az kiküszöböltessék, amennyiben pedig összeférhetlenség forog fenn, az szűnjék meg. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem forog fenn!) Ha nem forog fenn, ennek én örülök a legjobban és teljes 59*