Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának. 221. ülése 19%1 november 19-én, szerdán. 417 eseti, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással hatalmas összegek vannak érdekkörébe vonva. Ezért lígyszólván nincs a gazdasági életnek olyan megnyilvánulása, amely akár rnukaadói. akár munkavállalói részről az Oti.val ne volna kapcsolatban. Ennek folytán a nemzeti vagyonnak egy tekintélyes részével az Oti. bürokráciája, illetve annak felügyeleti hatósága, a belügyminisztérium rendelkezik. Hogy milyen hatalmas nemzeti vagyon leletti rendelkezésről van szó, errenézve legyen szabad az 1940-ben megjelent 1939-es zárszámadás adataiból három tételt megemlítenem. Ezek a következők. A betegségi biztosítás általános üzletágán az 1939. évben kirótt járulékok öszszege 51,942.207 pengő 89 fillér volt, a betegségi biztosítás és a háztartási üzletágon az 1939. évben kirótt járulékok összege 6,079.443 pengő 72 fillér volt, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási ágon kirótt járulékok Összege a késedelmi pótlékokkal együtt 25,943.113 pengő 37 fillér volt. Ismétlem, mélyen t. Ház, ezeket a számokat azért hoztam fel, hogy szemléltetőbbé tegyem azt az óriási vagyont, amellyel az Oti. sáfárkodik, nem beszélve itt a baleseti biztosítási üzletágakról, a baleseti biztosítási üzletágnál, valamint a báuyanyugbérnél befolyt jövedelemről, mert a baleseti biztosítási üzletágnál a járulékok előírása az úgynevezett felosztóvágy kirovórendszer szerint történik. Mint tudjuk, az Oti. ügymenetét az ügyvitel látja el, amelynek élén a vezérigazgató áll. Ami azt illeti, hogv ez az ügyvitel milyen, azt hiszem, a képviselőház tagjai közül nagyon sokan vannak, akik saját bőrükön tapasztalhatták azokat a rendellenességeket, amelyek az Oti.-nál előfordulnak. De hogy ez így van, azon nem lehet csodálkozni, mert ennek az agyonadminisztrált és nagyra t hivatott intézetnek a mai napig nincs ügyviteli szabályzata, annak ellenére, hogy az 1927. évi XXI. te. 142. §-a a következőket mondja (olvassa): »Az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ügyvitelére vonatkozó szabályokat mind a

; központra, mind a helyi szervekre vonatkozólag a törvény, a. rendeletek és az alapszabályok korlátai között az ügyviteli szabályzat állapítja meg.« Az 1935-ben megjelent 6500. számú rendelet 26. §-a pedig azt mondja, hogy (olvassa): »Az ügyviteli szabályzatot az Intézet vezérigazgatójának előterjesztésére az Intézet elnökségének^ meghallgatásával a belügyminiszter állapítja meg.« T. Képviselőház! Az elmondottakból kitűnik, hogy 1928, illetve 1935 óta sem egyetlen egy intézeti vezérigazgató, —- ezek általában három évenkint változnak az intézetnél — sem az intézet elnöksége, amely a t zsidó szociáldemokrata párt és a Gyosz. tagjaiból áll, sem a_ mindenkorig felügyeleti hatóság, a belügyminisztérium ezideig nem tudott ezekkel az ügyvitelt érintő fontos dolgokkal foglalkozni. Ügylátszik, hogy a törvény nem mindenkit egyformán kötelez annak betartására. Hogy milyen nagyhorderejű kérdés ez, méltóztassék csak elképzelni, ha a m. kir. postának, vagy a Máv.-nak nem lenne üzletszabályzata, vagy teszem fel, a m. kir. honvédségnek nem lenne szolgálati szabályzata, hogyan nézne ki ott minden? Űgy, mint ahogyan az Oti.-nál kinéz. De valószínűnek tartom, hogy az Oti.-nak azért nincs ügyviteli szabályzata, mert az illetékesek mással vannak elfoglalva. így például az Oti. vezérigazgatójának gyakran ki kell utaznia Prágába, (Rapcsányi László: Mit esi' . nál ott?) hivatalos ügyekben, csak azt ueui . értjük, miért kell ilyenkor és miért kénytelen I ilyenkor magával vinni azt a dr. Vigh Győző intézeti aligazgatót, aki a gyászosemlékezetű kommunista rémuralom alatt Ágoston Péter népbiztos titkára volt és az intézetnél közvetlen főnökét, dr. Mahler Sáudor zsidószármazású aligazgatót. Az intézet elnöksége megint nem ér rá ezekkel a fontos kérdésekkel foglalkozni, mert az Oti. részéről történő különböző ingatlanvételek, úgy látszik, jobban lekötik, mint ez a kérdés. Az utóbbi időben ugyanis beijedt zsidóink igyekeznek ingatlant az Oti.-ra varrni éspedig a miatt az összetétel miatt, amelyben ma még az intézet elnöksége áll. Itt van például Szobránc fürdő esete. Az Oti.-nak annakidején kétszer is felkínálták ezt a

( fürdőt, amelynek érdekeltsége legnagyobbrészt zsidó és annakidején az intézet önkormányzata kétszer elutasította ezt a vásárlást. Most, folyó év július havában egy bizottság szállott ki és ennek javaslata alapján elhatározták ennek a fürdőnek megvételét, mégpedig 450.000 pengő értékben, az Összes berendezésekkel, felszerelésekkel és az orthodox kóser-vendéglővel együtt. Folyó év júliusában az igazgatóság tárgyalta is ezt az ügyet, elhatározta a megvételt és ennek a határozatnak a jóváhagyásáért a belügyminiszterhez appelait. Hogy mi történt ezzel az üggyel, nem tudom. Érthetetlen dolgok ezek. de ha belenézünk egy kicsit, nagyon érthető, ha tekintetbe veszszük, hogy az Oti.-nál ma is szoc. dem. zsidók és Gyosz.-érdekeltségek vannak. (Ügy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig mindezek ma olyan távol állanak a mag var munkás lelkiségétől, mint Makó Jeruzsálemtől. Hogy sorsa felett mégis ezek döntsenek, ez abszurdum. Nem tudom elképzelni, hogy a belügyi kormányzat hogyan nem tudott eljutni snidig. hogy kiirtsa ebből a legnagyobb munkásszoeiális intézetből azt a szellemet, amely szellem annakidején Kun Bélákat termelt ki. Ha végignézünk az intézet tisztviselői karán, azt látjuk, hogy a felelős pozíciókban, vagyis ott, ahol afelső vezetés a dolgozó munkás sorskérdéseit intézi, ma is zsidók, kikeresztelkedett zsidók vannak. így az általános fellebbezési ügyosztálynak a vezetője, dr. Steiner DezsŐ, biztosítási I. osztályú főfelügyelő zsidó, a segélyezési osztály vezetőjének felesége zsidó, az Öregségi és bányanyugbér biztosítási főosztálynak a vezetője, dr. Mahler^ Sándor aligazgató zsidó, az Öregségi biztosítási osztály vezetője, dr. Vigh Győző aligazgató, mint említettem, Ágoston Péternek volt a titkára, az orvosi szakvéleményezések és orvosi _ vizsgálatok felügyeleti osztályának a vezetője — és ez a legfontosabb — dr. Csépai Károly zsidó, a számvevőség jelenlegi vezetője, Fenyő Aladár számvevőségi főtanácsos zsidó, a balesetbiztosítási főosztály vezetője, dr. Mann Kálmán igazgató félzsidó. (Za3 ) Nem folytatom ezeket a neveket, csak ízelítőt akartam adni a mélyen t. Háznak azokról az állapotokról, amelyek az ország egyik legnagyobb intézeténél előfordulnak, ahol a kommunistákkal egységokmányt aláíró szociáldeinokra képviselők, Peyer Károlyok és Gál Benők ülnek és hangadók az intézet igazgatóságában és elnökségében a nagykapitaíista érdekeket képviselő Gyosz.-tagokkal együtt. Nem tudom, a mélyen t. Ház tagjai közül látta-e valaki azokat a tumultuózus jeleneteket, amelyek nap mint nap a társadalombiztosító intézetnél előfordulnak, különösen a II, emeleti