Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. A minisztérium álláspontjának harmadik része az volt, hogy vissza kell állítani ezt a középbirtokot, hogy így a mezőgazdasági munkások és napszámosok munkához jussanak. Eírröl azt hiszem, felesleges nekem részletesebben beszélnem, mert ez tarthatatlan felfogás. (Matolcsy Mátyás: Régi figura! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A hivatalos álláspont negyedik része pedig az, hogy a birtokon van egy várkastély, amelyet a műemlékek bizottsága besorozott a régi értékek közé, ezt pedig másként nem lehet fenntartani, (Rajniss Ferenc: Ez jó!) csak úgy, ha a középbirtokot visszaállítják. (Derültség a szélsőbaloldalon.) , Legyen szabad megemlítenem, hogy ennek a várkastélynak tulajdonosa, amíg az egész birtok zsidó bérletben volt, soha oda se (Rajniss Ferenc: Pipált!) látogatott, mert neki a esonkaországban is igen tekintélyes és szép birtokai vannak, úgyhogy ebből is láthatjíuk, hogy a miniszternek ez a felfogása teljesen elfogadhatatlan. (Jaross Andor közbeszól.) Ezután jött az újabb fordulat. Ezek között á tarthatatlan állapotok között kénytelen voltam egy. héttel ezelőtt, november 12-én interpellációmat bejegyezni. Egészen különös módon ezen a napon leérkezett egy új miniszteri rendelet a bősi községházára, kirendelték a gazdasági felügyelőt is és közölték az emberekkel, hogy a miniszter úr álláspontját megváltoztatta (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Aha!) és belátva, hogy ez a dolog így talán mégsem mehet, igyekszik most végleg rendezni a kérdést. (Rajniss Ferenc: Mi lesz a kastélylyal?) Hogy mégis valami rendezési mód legyen, megfelezték az egészet, úgyhogy most már az a helyzet, hogy a 293 katasztrális holdból csak 122 katasztrális hold maradt a kisemberek kezén, méltóztatnak tehát látni, hogy még a felezés sem volt igazságos, mert a gróf úr még itt is többet kapott, mint a kisemberek. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: És a kastély?) Ugyanakkor, amikor a miniszter hirtelen ilyen döntésre határozta el magát, igen érdekes és szomorú mellékepizódok is játszódtak le Bős községben. A beérkezett adatok szerint ugyanis a miniszteri döntés után a gróf úr nem nyugodott meg abban, (Matolcsy Mátyás: Az természetes!) hogy ő most már ennyit kapjon, hanem olyan kérvényblankettát köröztetett, amelyre az volt ráírva, hogy visszamaradjanak-e a földek? Egy ilyen kérdés volt a blankettán. A tájékozatlan emberek azt hitték, hogy rájuk vonatkozik a visszamaradás és aláírták a blankettát. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kiderült, hogy a gróf úr ezt arra akarta felhasználni, hogy ennek alapján olyan értelemben döntsenek, hogy neki maradjon vissza a birtok. T. Ház! Én csak röviden arra vagyok bátor felhívni a figyelmet, hogy az ilyen esetek a feudális szellem visszatérésére mutatnak (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és nagyon kérem a miniszter urat, szíveskedjék a legsürgősebben intézkedni, hogy az ő háromhónanos mííködése alatt történtek ezek a feudális színezetű dolgok és döntések újra felülvizsgálat alá kerüljenek (Ügy van! Üay van! a szélsőbaloldalon.) és ezeknek a szegény embereknek, ezeknek a magyaroknak, akik am nyit szenvedtek a cseh uralom alatt, visszaadlak a földet. (Elénk helyeslés és tava a szélsőbaloldalon.— Palló Imre: Tgy csinál a miniszter és másképpen beszél! Ez a liberális szellem! ülése 19Ül november 19-én, szerdán. 413 Matolcsy Mátyás: Mondtam már, hogy Bánffy mondjon le! — Rajniss Ferenc; Olyan szépen tud beszélni! Én nem ajánlom, hogy lemondjon! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Elnöki Az interpellációt a Ház kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Pándi Antal képviselő úr interpelációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Palló Imre és Rajniss Ferenc közbeszólnak.) Palló és Rajmiss képviselő urakat kérem, szüntessék be a közbeszólás ókat. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrihoz a dunántúli egyes földbérletek és földelosztások ügyebem 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Dunaremete község határában földhaszonbérletben elosztott győri székeskáptalani 230 holdas birtok elosztásánál olyan szempontok érvényesültek, melyek a lakosság nyugalmát megzavarták és nagy elkeseredést szültek? 2. Ha erről tudomása van, hajlandó-e intézkedéseket tenni a nyugalom helyreállítása érdekében? 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Szent Benedek-renid tulajdonát képező kádári körülbelül 600 hold föld parcellázásánál az ő intézkedése ellenére olyan igénylőkkel kötöttek adásvételi szerződést, akik öt holdon felüli birtokkal rendelkeznek, iparosok, kereskedők, nyugdíjasok, akik a földnek birtokába jutottak már, (tulajdonba még nem) azokat részben használatba vették, részben bérletbe adták? A földek után fizetéseket eszközöltek, habár a szerződések még nem hagyattak jóvá. 4. Kérdem a miniszter urat, hogy amennyiben tudomása van erről, milyen intézkedést szándékozik tenni, ihogy az ő elhatározása érvényre jusson, az igénylők kívánsága pedig teljesüljön?« Elnök: Pándi Antal képviselő úr halasztást kért interpellációjának elmondására. Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Budinszky László képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a balassagyarmati járás és Csupák Elemér berceli községi jegyző ügyeiről. Hajlandó-e a miniszter úr a hadviselés és az egész népi magyar közösség érdekeivel ellentétben álló elvi jelentőségű kérdésekben sürgősen intézkedni? Hajlandó-e a fentieket elkövető közigazgatási közegekkel szemben az eredményt is hozó eljárást megindítani és sürgősen befejezni?« Elnök: Az interpelláló képviselő nrat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Ezt az interpellációmat be sem jegyeztem volna, ha itt a költségvetés tárgyalása során nem hangzott volna el annyiszor a kormányzat részéről a közösségi elv, a reformpolitika és a kisemberek óriási védelmének hangoztatása. A balassagyarmati járásban állandóan igen különös dolgok történnek. Távirati stílusban fogok beszélni. Elkobozzák a keresztény kisemberek rádióját. (Rapcsányi László: De a zsidókét meghagyják!) Ez rendben van, a hadviselés érdeke kívánja, hogy az ellenséges propagandát ne hallgassák az, emberek. (Ineze Antal: Csak a zsidók!) Ilyen határozatot ho58*