Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-221
Az országgyűlés képviselőházának 2£l. úgy az írásbeli, mint a szóbeli érintkezésben az . »oláh« elnevezés helyett a »román« elnevezést használják és általában humánus magatartást tanúsítsanak a román lakossággal szemben. Pataky Tibor sk.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ez a levél is mutatja, hog-y igyekeztem a magam módján, a magam lehetőségei szerint az együttműködés munkáját szerény eszközökkel egyengetni. Távol áll tőlem, hogy akár népeket, akár egyéneket alaptalanul vádoljak, s itt meg kell említenem azt, hogy tegnap sem vádoltam én alaptalanul a földmívelésügyi miniszter urat, és végtelenül csodálkozom azon, hogy csak a földmíyelésügyi miniszter úr beszédét közölte a sajtó, az én válaszomról pedig egyetlen szóval sem emlékezett meg. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék interpellációja keretében maradni. Mester Miklós: Sajnos, így téves beállításba kerültem a közvélemény előtt. {Baky László: À cenzúra segítségével.) Visszatérve interpellációm tárgyára, ott, ahol különböző népek érintkeznek egymással, természetes asszimiláció kisebb és nagyobb mértékben mindig volt és lesz. Csak az erőszakos asszimilációt tartom a magam részéről ostobaságnak. Azokat tehát, akik a körülmények folytán véglegesen beolvadnak egy nemzetbe és maguk után minden hidat becsületesen felszednek és annak a nemzetnek, amelybe be-, olvadnak, jósorsát és balsorsát egyaránt vállalják, a nemzet értékes tagjainak tartom. Ezek az asszimiláltak nem akadályai annak, hogy a magyarság és a nemzetiségek között az együttműködés biztosíttassák. Vannak azonban ennek az együttműködésnek komoly akadályai és akadályai ennelk azok az egyének, akik máról-holnapra változtatják politikai felfogásukat és nemzetiségüket. (Ügy van! Ügy van! Taps. — Incze Antal: Renegátok!) Ezek azok, akik minden impériuinot kiszolgálnak saját céljaik érdekében. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezek a megbízhatatlanok, ezek a renegátok. Amikor tehát én most itt beszélek, ezekről szólok s az én beszédem nyomán nemzetiségi sérelemről nem lehet KZÓ. (Helyeslés.) Teleki Pál megboldogult miniszterelnök úr a bécsi döntéskor, nagyon helyesen, azt mondotta, hogy nincs szükség bossziiállásra. Engem sem a bosszúérzés vezet, ele szükségesnek tartom, hogy ezek ellen, akik a román megszállás idejének huszonkét esztendeje alatt hivatali működésükön túlmenően magyarellenes működést is fejtettek ki, igazoló eljárást folytassanak r le. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — vitéz Imreüy Béla: Nagy hiba, hogy nem csinálták meg!) T. Ház! Rengeteg felháborító eset fordul elő. Ezek mindnyáját nem tudjuk az illetékes miniszterek elé vinni, oly sok az eset és ezért intézményes megoldást kérünk. En a sok kirívó esetből néhány példát itt be fogok mutatni. A renegátok közt vannak magyarszármazásúak, vannak mindenféle nemzetiségűek, románszármazásúak, németszármazásúak. És mindegy, ez mind egyformán káros elem, akármilyen származású. , „ T. Ház! Vas Béla zaláni — haromszekmegyei __ volt román állami tanító, jelenleg SzamosszéplakoQ, Kolozs megyében tanító. Ez az úr minden vonatkozásban szolgálatában állott az elrománosító politikának s székely gyerme kéknek tépte ki a haját azért, (Za.j és felkiáltások a jobb és a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) mert református nöszövotsógi munkában résztvettek. (Ineze Antal: Ezt fizeti a magyar ülése 19J+1 november iù-ên, szerdán. 40? állami!) Itt vannak a nyilatkozatok a kezemben. Ez az úr becsmérelte a magyar hadsereget es ma hadnagyi rangot visel a magyar hadseregben. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Botrány!) Dávid József né, született Apáthy Margit zaláni lakos 1941 október 15-i nyilatkozata így hangzik: Alulírott igazolom, hogy Vas Béla román állami tanító 1937-ben az állami islkola vizsgája alkalmával eldicsekedett nekem a román állam érdekében kifejtett munkásságával. Kijelentése így hangzott: »A református egyház bántott engem; én feleltem: nincs felekezeti iskola; a református egyház ismét hántott engem s megvan a görög keleti egyház«. Kézben azt is mondta, hogy még 15 évre van szüksége, akkorra már mindenki csak románul fog beszélni Zalánban. Ugyanakkor felháborítóan becsmérelte a magyar katonatiszteket, műveletlen, léha frátereknek nevezte, a román tisztek azonban, szerinte, rengeteget tanulnak és igen nagymüveltségűek (.Pápai István: Az oláh, nem román!) Elnök: Csendet kérek, Pápai képviselő úr. Mester Miklós: Itt van egy következő irat és ebben az egyik szegény magyar ember előadja azt, hogy őt áttérítette a görögkeleti vallásra azzal, hogy támogatni fogja őt és megbízást adott neki arra, hogy a görögkeleti egyház számára híveket szerezzen a magyarság körében. Ugyancsak itt van egy másik irat, amelyben egy asszony arról nyilatkozik, hogy kislányának kitépte a haját, mert a református dalárdában szerepelt. Itt vannak ezek az iratok mind az ő személyére vonatkozóan, mély tisztelettel leteszem őket a Ház asztalára. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt írják, hogy (olvassa): »Most pedig ez az ember Szamosszéplakon, Kolozs megyében tanító és oktatja a román gyermekeket a magyar haza iránti köteles hűségre. Talán még ennél is felháborítóbb tény, hogy az, aki a magyar hadsereget és a magyar tisztikarral szemben becsmérlőleg nyilatkozott, tagja mint hadnagy a magyar hadseregnek.« (Zaj a szélsőbaloldalon. — vitéz Faragó Ede: Szükségtelen túlzott lojalitás! A mi lojalitásunk!) Dronca Salvator székelyudvarhelyi anyakönyvvezető és Domszky István udvarhelyvármegyei levéltárnok esete: ezek a Garda Nationalaban szerepet játszottak, itt van a fénykép róluk. A Garda Nationala a legmegbízhatóbb tisztviselőket tömörítette magába minden megyéből, így Udvarhely megyéből is. Ezek fegyveres kiképzésben részesültek arra az esetre, ha román-magyar háború törne ki. Csetnikek módjára ők végezték volna ki a magyarok vezetőit. Ezt is leteszem a Ház asztalára. Asztalos Kálmán Udvarhely város főmérnöke. Itt vannak az iparosok nyilatkozatai arról, hogy a román időben .megvesztegethető ember volt. Kérésemre a belügyminiszter úr megindította az eljárást, — köszönöm — felfüggesztették állásától, de a múlt hónap elején még bejárt a hivatalába, úgy tudom, aktát nem intézett. Ezeket a rávonatkozó nyilatkozatokat is leteszem a Ház asztalára. Dr. Szabó Géza nyugdíjas táblabíró Székelyudvarhelyen. Mint választási elnök román időkben a Magyar Párt bizalmifér fiait a választási helyiségben sarokba állította és fegyvereket szögeztetett rájuk azzal a paranccsal, hogy szúrjak le azt, aki megmozdul. Ez alatt az idő alatt az urnákat felbontotta és a szava-
