Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

394 Az országgyűlés képviselőházának 221, ülése 194-1 november 19-én, szerdán. ellenőrzését és ezért a legnagyobb országos jellegű ilyen egyesületekhez miniszteri biztosokat küldöttem ki. Minthogy a kiküldöttek jelentéseiből is megállapíthatóan a szabad érdekképviseleti szervek jelentősége ma igen nagy és a reájuk háramló feladatokat mostani helyzetükben a kormányzat kereskedelempolitikai célkitűzéseinek megfelelően ellátni alig tudják, tárgyalásokat indíttattam meg a szabad érdekképviseleti szervek rendszerének kiépítése és jelenlegi működésük átszervezése tekintetében. Ki kell emelnem egy látszólag rendészeti jellegű, valóságban, azonban nagy közgazdasági jelentőségű intézkedést, a visszacsatolt területek vásártartási jogainak revízióját. À megszálló idegen államhatalmak által sok esetben a magyar érdekeket és a régi magyar jogokat sértve kiadott jogosítványokat a magyar gazdasági érdekek és a megváltozott gazdasági és közlekedési helyzet szempontjából felül kell vizsgálnom és ezért a felvidéki és kárpátaljai területen a vásártartási jogok folyó év december hó 81-én, a visszacsatolt erdélyi ós keletmagyarországi területeken pedig 1942 június 30-án hatályukat vesztik s ezektől az időpontoktól kezdve vásárt csak akkor és ott szabad tartani, ahol és amikor engedélyt adunk. (Helyeslés a középen.) Természetes, hogy ugyanezek az intézkedések ki fognak terjedni a Délvidékre is. T. Ház! Mint ismeretes, a vásári közigazgatás általánosságban nincs kodifikálva. Annak a régóta érzett szükségességnek, hogy az a gazdasági közigazgatási ágazat egységes, törvényi szabályozást nyerjen, a közeljövőben szintén eleget kívánok tenni. Itt emlékezem meg azokról a további tör vényjavaslatokról is, amelyeket a kereskedelem egyes viszonyainak szabályozása céljából előkészület, illetve tanulmányozás alatt tartok. Az üzleti záróráról szóló törvényjavaslatot már az országgyűlés elé terjesztettem. Tárgyánál fogva ezzel szorosan összefügg az ipari munkának vasárnapokon és más ünnepnapokon szüneteléséről szóló törvény, amelynek javaslatát rövid időn belül szintén az országgyűlés elé szándékozom terjeszteni. Ugyancsak az országgyűlés elé ' terjesztem rövidesen a hirdetések közzétételéről szóló törvényjavaslatot is, amellyel ezen a fontos területen is a gazdasági élet mai^ fejlettségi fokának megfelelő szabályozást kívánok életbelép tetni. Elkészült _ és néhány napon belül az országgyűlés elé jut a robbanóanyag- és lőporegyedárnságról szóló törvényjavaslat is, amely a kereskedelemnek ezen a részben még ma is az 1853. évi császári patens hatálya alá eső területét lesz hivatva a korszerű követelményeknek megfelelően szabályozni. A kereskedelem képesítéshez kötéséről szóló törvény tervezete , elkészült és az érdekeltségeknek tárgvalás végett kiadtam. A. háború folytán lényegesen megváltoztak külkereskedelmünk területén az irányítás -szempontjai. Míg békében általában a kivitel fokozása és a behozatalnak a hazai termeléssel való összeegyeztetése volt feladatunk, addig ma a behozatal irányításánál a nyersa n y agell á t á s s zempont j cLl cl döntők, a kivitelt ivedig magunknak kell fékeznünk a közellátás érdekében. A külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó része, mint már a háború előtt is, természetesen a tengelyhatalmakra esik. Aru (iserénk vezető helye Németországé. A magyar-német áruforgalomnak ma már nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari termelésünk szempontjából is nagy jelentősége van; mezőgazdasági termelésünk sok vonatkozásban igazodik a német fogyasztáshoz, amely mezőgazdasági cikkeinket a termelés rentabilitását biztosító árakon veszi át, ipari termelésünk pedig — elszakadva tengerentúli beszerzési forrásaitól — mind jelentősebb mértékben támaszkodik a német külkereskedelem révén beszerezhető nyersanyagokra és félgyártmányokra. Fentiek irányították a folyó évben többízben, legutóbb július havában tartott magyar-német kormánybizottsági tárgya 'ásókat is, amelyek során nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari kivitelünk kereteit, továbbá nyersanyagbeszerzési lehetőségeinket is kiszélesítettük. A magyar-német áruforgalom kérdéseinek rendezése mellett rendeztük egyúttal a megszállt norvég, belga, holland és szerb területekkel való áruforgalom kérdését is, k magyarnémet áruforgalom megoldására vonatkozó tárgyalások során a magyar és német érdekeltek között többízben szükségessé vált, hogy az egyes érdekeltségek tartsanak egymással előzetes megbeszélést. Ezek a megbeszélések eredményre vezettek és a legtöbb esetben hatásosan segítették elő a kormánybizottsági tárgya 1 ásókat és a megegyezést. Kivitelünk szempontjából a másik tengelyhatalom, Olaszország kiküldötteivel ez év szeptemberében Budapesten írtunk alá megállapodást ugyancsak egy évre szóló hatállyal. A megállapodás a rendes kereskedelempolitikai elveken túlmenően ebben a viszonylatban is olyan árucsereforgalmat igyekszik lehetővé tenni, amely már számot vet a háborúokozta rendkívüli szükségletekkel és kidomborítja a kölcsönös segítségnyújtás elvét. Ennek az elvi megállapodásnak következménye, hogy a marhára vonatkozó kiviteli kontingensünket tekin tólyeseri felemeltük. A kölcsönösség fejében az olaszok jelenlegi nagy nyersanyaghiányuii mellett is jelentős mértékben növelték textiliparunk számára a műrostkontingenst. Az esetleges hazai termelési kiesésre való tekintette] biztosítottuk műrostok, sőt műrostszövetek behozatalát is. Bőrgyártásunk számára a háború következtében kiesett tengerentúli nyersanyagokat, főként cserzőanyagot sikerült Olaszországból jelentős tételben biztosítanunk. Ugyancsak sikerült más részről a Székelyföldnek a közlekedési nehézségek miatt nehezen értékesíthető termékei számára a rendelkezésre álló készletek figyelembevételével piacot szereznünk. így székelyföldi fát és burgonyát szállítunk Olaszországba. A szállítási nehézségek kiküszöböléséről azonban Olaszország fog gondoskodni. Ugyancsak folyó évben írtunk alá egy a gqrög kérdés rendezése is, amelynek alapján a magyar-olasz fizetési forgalomban történik a magyar-görög árucsereforgalom lebonyolítása is. Sajnos, az áruforgalom egyelőre szinte leküzdhetetlen szállítási akadályokba ütközik. Ugyancsak folyó évben ' írtunk alá egy újabb magyar-svájci áruforgalmi és fizetési egyezményt, amely további egy esztendőre rendezi Svájccal a forgalmunkat. Svédországgal szintén ez év tavaszán kötöttünk megállapodást és ezen a piacon most állandó vevők és eladók vagyunk olyannyira, hogy áruforgalmunk a szállítás nehézségei ellenére is fejlődő irányzatot mutat Svédország viszonylatában.