Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-215

20 Àz országgyűlés képviselőházának 215, ülése 19 ki november lÖ~én, hétfőn. ben lévő interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének Homonnay Tivadar képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét, a tényleges és nyugdíjas kö szolgálati alkalmazottak helyzetének megjavítása érdekében. A kérvényt a költségvetéssel leendő együttes tárgyalás céljából leteszem a Ház asztalára. Jelentem a t. Háznak, hogy az állandó öszszeférhetlenségi bizottság Eckhardt Tibtor országgyűlési képviselő öszeférhetlenségi ügyében meghozta határozatát. Kérem a jegyző

1 urat, szíveskedjék e határozatot indokaival együtt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága 1941. évi november hó 6. napján tartott ülésében a m. kir. minisztérium 7210/1941. M. E. számú határozatával a magyar állampolgárságtól megfosztott, külföldön tartózkodó Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő ellen az 1938 : XIX. te. 164. §-a és a házszabályok 15. §-ának (2) bekezdése alapján áttett összeférhetlenségi ügyiében a házszabályok 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő képviselői megbízatását egyhangúlag megszűntnek nyilvánítja. Indokok: A m. kir. minisztériumnak 1941. évi október hó 8. napján kelt 7210/1941. M. E. számú határozata szerint Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő imagyar állampolgársága az 1939. évi XIII. te. 8. §-a (1) bekezdésének 5. pontja alapján megszűnt, így az állampolgárság meg^ szűútével egyidejűleg az 1938 : XIX. te. értelmében országgyűlési képviselői választójoga, országgyűlési képviselővé való választhatósága, tehát képviselői 'megbízatása is megszűnt. Ezért az állandó összeférhetlenségi bizottságnak az 1938. évi XIX. te. 164. §-a és a házszabályok 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a fentiek szerint kellett határoznia. Az eljárás során költség nem merült fel s így e részben határozni nem kellett. K. m. f. Mezey Lajos s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke. Meixner Emil s. k„ az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« (Maróthy Károly: Előlegezve volt a költség!) Elnök: A Ház a bejelentést, amely felett sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs, tudomásul veszi. Ezzel kapcsolatban a t. Ház tudomására hozom, hogy Vajna Gábor képviselő úrnak Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő ellen tett összeférhetlenségi bejelentése ügyében a további eljárást imént ismertetett határozata folytán megszüntette. (Mokcsay Dezső: Miért nem kapcsolták össze?) Ugyancsak megszüntette az eljárást az állandó összeférhetlenségi bizottság ifj. Eitner Sándor képviselő úr ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a bizottság errevonatkozó határozatát indokaival együtt felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi október hó 22-én tartott ülésében ifj. Eitner Sándor országgyűlési képviselőnek az 1914 :XLI. te. 3. §-ának (2) bekezdése alapján történt jogerős elítélése tárgyában az 1938 : XIX. te. 164. ' §-a álapján az állandó ösz^ szeférhetlenségi bizottsághoz átett ügyben a házszabályok 62. §-a értelmében lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt illésben a következőleg határozott: ifj. Eitner Sándor országgyűlési képviselő

1 Összeférhetlenségi ügyében a további eljárást megszünteti. Indokok: Tekintettel arra, hogy ifj. Eitner Sándor ellen csak egyízben hoztak ítéletet az 1914 : XLI. te. 3. §-ának második bekezdése alapján, tehát nem forog fenn az 1938 : XIX. te. 56. §-a (1) bekezdésének 6. pontjában felvett kizárási ok, miért is az összeférhetlenségi eljárás megszüntetését kellett kimondani. Az eljárás során költség nem merült fel s így e részben intézkedni nem kellett. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomására hozatott. Mezey Lajos s.k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke. Meixner Emil s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője,« Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul • VCSZi. ."•'''••' •.•;-'. -•Végül jelentem at. Háznak, hogy az állandó összeférhetlenségi bizottság meghozta határozatát Gesztelyi Nagy László képviselő úr összeférhetlenségi ügyében is. Kérem, a jegyző urat, szíveskedjék^ e„határozatot is indokaival együtt felolvasni. > Árvay Árpád jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi november hó 6. napján tartott ülésében Gesztelyi Nagy László országgyűlési képviselőnek a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamaránál viselt igazgatói állása miatt Szolnoki Imre gyulai lakos által az 1901. évi XXIV. te. 1. §-a alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. §-a értelmében lefolytatott tárgyalás után megtartbtt zárt ülésben a következőképpen határozott: , Gesztelyi Nagy László országgyűlési kep viselő összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy fennforog-e az összeférhetlenség esete a képviselőre a bejelentett ügyben, az állandó Összeférhetlenségi bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy az összeférhetleii: ség esete nem fbrog fenn. Az eljárás során'költség nem merült fels így e részben határozni nem kellett. A határozat nyomban kihirdettetvén, az érdekelteknek ezúton tudomására adatott. Indokok: Az állandó összeférhetlenségi bizottság Szolnoki Imre gyulai lakos által Gesztelyi Nagy László országgyűlési képviselő ellen az 1901 : XXIV. te. 1. §-ára alapított azon összeférhetlenségi bejelentés ügyében, — miszerint nevezett országgyűlési képviselőnek a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamaránál viselt igazgatói tisztsége az országgyűlési képviselőséggel összeférhetlen, mert a kamarai igazgató ténykedése jelentékeny részében közhivatali felelősséggel jár el és közhivatali ténykedést fejt ki — a kivizsgálási eljárást lefolytatta. Az eljárás során a bizottság megállapította, hogy nevezett képviselőt kamarai igazgatóvá az 1920 : XVIII. te. 46. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott rendelkezés értelmében mint első kamarai igazgatót, a földmivelésügyi miniszter nevezte ki. Ezen kinevezés tényével elnyert, a Mezőgazdasági Kamara autonómiája részéről díjazással egybekötött állását tette a bizottság bírálat tárgyává, mint olyat, amely a képviselőséggel össze nem fér. Az érdekelt fél meghallgatása során az igazságügyminiszter úr szakvéleményét kérte