Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-220
Az országgyűlés képviselőházának 220. lett szociális érdekeket hangoztattak, de álszociális érdekeket. Ezt a román agrárreformot igenis, revízió alá kell venni, igenis, ezt a kérdést likvidálni kell. Erre vonatkozóan már el is készült a megfelelő rendelettervezet és remélem, hogy ez a közeli jövőben megjelenik és végrehajtásra is fog kerülni. (Éljenzés és taps a középen.) Egyes konkrét kérdésekkel is fordult hozzám képviselőtársam. Ezeket a konkrét kérdó seket meg fogom vizsgálni és amit csak lehet, teljesíteni fogok. Ami az erdélyi állattenyésztést illeti, magam is rendkívül fontosnak tartom az állattenyésztést, fontosnak tartom azért, mert ismerem az ottani talaj- és éghajlati viszonyokat. Látom és tudom, hogy Erdélyben az állattenyésztés problémája a legfontosabb kérdés, (Ügy van! Ügy van! a középen.) s egyben a legfontosabb szociális kérdés is. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Egyes akciókat már megkezd tünk, Erdélynek lovakat, teheneket, tenyészüszőket, tenyészsertéseket és juhokat juttatunk. Ezeket az akciókat folytatni fogjuk és ki fogjuk bővíteni. Ki fogjuk bővíteni nemcsak a költségvetésnek, hanem a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslatnak keretén belül is. (Helyeslés.) Ez a törvényjavaslat annak kedvez többet, aki elesettebb. Aki magasan áll, annak nem kell segítség, az a saját lábán is megáll. Erdély elesett és ezért a mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslat is többet fog neki kedvezni. Ma, mint az elébb mondottam, még mi juttatunk Erdélynek mindenféle tenyészállatot. Remélem és meggyőződésem, hogy el fog jönni az idő, amikor Erdély hivatottsága folytán atrra a nívóra emelkedik az állattenyésztés terén, hogy majd ő fog juttatni nekünk kiváló tenyészanyagot és nemcsak nekünk, hanem a külföldinek is, mert ha Svájcban van kiváló tenyészanyag, akkor Erdélyben^ is lehet. (Ügy •van! Ügy van! a középen.) Ez lesz majd Erdélynek a legkiválóbb, legszámottevőbb bevételi forrása. Képviselőtársunk megemlékezett arról, hogy a román hadibónok még mindig beváltatlanok, annak ellenére, hogy a román hátralékos adókat az állam behajtotta. Ezek az adók nem tettek ki nagyon sokat, mert bizony a románok elég súlyosan és kíméletlenül hajtották be az adókat/ különösen rajtunk, magyarokon. Igaz, hogy a román lakosságon nem, de viszont az ő adóikat el is engedték, úgyhogy ma nincs behajtatlan^ adó. Ilyen szemmel nézve a dolgot, a kormányzatnak nem kötelessége a bonokat beváltani, mert az ellenérték vajmi kevés, de a kormányzat mindenesetre arra fog törekedni, hogy a lehetőség szerint szociális alapon kárpótolja bizonyos mértékig a hadibónok károsultjait. (Helyeslás.) Ezzel azt hiszem, válaszoltam az igen t. képviselőtársunk által felhozott kérdések legtöbbjére. Most rátérek Nagy Pereme képviselőtársunk beszédére. Már megemlékeztem arról, hogy az^ önálló exisztenciák szaporítását és megerősítését kívánom, erre tehát most bővebben már nem térek ki. Megemlítettem azt is, hogy a szakoktatásban feltétlenül szükségesnek tartom az internátusok kiépítését, éppen nevelési szempontból. Képviselőtársam volt az, aki a nevelési szempontokat mint fontos kérdéseket említette. Említette azután, hogy a mezőgazdasági termeléssel el vagyunk maradva. A mezőgazdaságfejlesztési törvényjavaslat ezen a bajon is segíteni fog, azt hiszem tehát, nem kell bővebben részleteznem ezt a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI, ülése 19ki november 18-án, kedden. 341 kérdést. A haszonbérletekre vonatkozó részt ki fogom adni munkatársaimnak. Thassy Kristóf képviselő úrnak válaszolva megemlítem, hogy már én is kijelentettem, hogy a földművelésügyi igazgatás decentralizálását helyeslem, erre tehát nem akarok kitérni. Megemlítette ellenben a törzskönyvezés kötelező előírását. A törzskönyvezést kötelezően előírni, azt hiszem, nem szükséges. A fontos az, hogy^ a gazdákat megfelelő szakoktatásban részesítsük, azután a dolognak megfelelő propagandát csináljunk, mert akkor a gazda magától fogja állatját törzskönyvezni. (Ügy van! jobbfelől.) Aki saÉJátmagától nem fogja törfeskönyvezni állat; ját, habár megvan az alkalma a megfelelő tudás megszerzésére, azt hiába kényszerítem a törzskönyvezésre, mert úgyis csak rossz állatokat fog tartani. Szeder Ferenc képviselő úrnak, azt hiszem, lényegben már válaszoltam az előbbi részleteknél. Demkó Mihály képviselő úr kérte, hogy az egymilliárdos programimot mihamarabb nyújtsuk be. Ez meg fog történni. Kérte továbbá, hogy a szakoktatást a termelés érdekében építsük ki % A szakoktatást ki fogjuk építeni olyan r mértékben, amilyen mértékben csak lehetséges. Minden járásban lesz egy téli gazdasági iskola, amint erről már megemlékeztem. Kérte a képviselő úr egyes kárpátaljai konkrét ügyek elintézését. Erre vonatkozóan is közölhetem, hogy ezek már részben elintézés alatt is vannak. Ami az átadott magvakat illeti, hogy tudniillik azok a magvak nem voltak megfelelők, későn érkeztek stb., ezt a kérdést ki fogom vizsgáltatni. Említette a képviselő úr a legelőkérdést. Azt már szintén elmondottam, hogy milyen fontosságot tulajdonítok a legelőknek. Ezzel — azt hiszem — befejeztem a képviselő úr részére adott válaszomat. J üresek Béla képviselőtárs ami beszédére rátérve, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon,) köszönetemet fejezem ki az igen részletes beszédért. (Piukovich József: Tárgyilagos!) A magam részéről is nagyon helyeslem azt a felfogását, hogy törekednünk kell arra, termeljünk többet és jobbat az ország lakosságának szaporodása és az igények növekedése miatt is. Ha szociális intézkedéseket teszünk, ezáltal a mezőgazdasági munkás, kisgazda vagy törpebirtokos magasabb életstandardhoz jut és igényei is állandóan nőnek. (Ügy va n ! jobbfelől.) Ezenkívül természetesen a külföld igényeinek is bizonyos mértékig eleget kell tennünk, amennyire tudunk. Ezért a termelést minőségileg és mennyiségileg is növelnünk kell. Ezt a célt szolgálja a milliárdos törvényjavaslat is, amelyet a közeljövőben fogok benyújtani. Én is osztom t. képvi; selőtársamnak azt a véleményét, hogy mi vagyunk hivatva a Kárpát-medencében előljárni és mi vagyunk azok, akiktől a Kárpátmedencében mindenkinek egyenesen példát kell vennie. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — vitéz Szalay László: Ezer év óta-csináljuk!) Megemlékezett igen t. képviselőtársam arról, hogy én a költségvetésben már nyiltan beszéltem az irányított gazdálkodásról. Én igenis az irányított gazdálkodásnak a híve vagyok. Az irányításnak azonban két módja van. Az egyik a közvetlen irányítási mód. Erről beszélek előbb, mert ezt tartom a helytelenebbnek és olyannak, amellyel a legkevésbbé tudjuk elérni a várt eredményt. Közvetlen irányítás az, 49
