Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-220
Az országgyűlés képviselőházának 220, ülése 19H november 18-án, kedden. 309 gas százalékban kell kiőrölni, ami által a korpa íiagyrészétől elesik az állattartó gazda. Eddig a korpát megette az állat, most kénytelen megenni az ember lisztben, a tejtermeléshez pedig nem tudjuk beszerezni a szükséges takarmányokat és ezt a kiesett korpát nem tudjuk semmivel pótolni. A sertéstenyésztés érdekében elrendelendőnek tartanám a kötelező szimultánozást. Ha ugyanis a járványok a sertésállományt sokszor megtizedelik, közellátás szempontjából az országra igen nagy károsodást jelent. Szükséges volna azonban az is, hogy a szérumok ára úgy állapíttassák meg, hogy ahhoz a kisgazdák is megfelelő áron hozzájuthassanak. T. Ház! A lótenyésztés terén az volna a követelmény, hogy a gazdatársadalom olyan lovakat tenyésszen, amelyeket a katonaság minden tekintetben használni tud, hogy a sok hidegvérű, melegvérű s kevert lóállomány helyett egy olyan lóállomáuyt tenyészszen ki a magyar gazda, amely katonai célokra alkalmas, és ezt a megfelelő típusú lovat megfelelő áron tudja a gazda értékesíteni. Szükségesnek tartanám, hogy ez az ár a felnevelési költségekkel összhangban legyen. Nagy akadálya szerintem még a lótenyésztésnek az, hogy a katonaság a maga lószükségletét legnagyobbrészt nem vásárlás, hanem behívások útján szerzi meg, nem ellenértéket ad, hanem csak használati díjat fizet, a használati díjakat pedig utólag fizeti. A gazda a tőle elvitt ló helyett másikat beszerezni nem tud, mert nincs megfelelő tőkéje, ennek következtében a föld művelését elhanyagolja és a következő esztendőben már jelentkezik a kevesebb termés. Azt szeretném, ha ezen a téren is lehetne valamilyen, a gazdák érdekében szükséges újításokat behozni. Nagy hiba még az igénybevétel feltétele, az, hogy sokszor 50—60 kilométerre kell a lovat a gazdának bevezetni. Ez a lovaknak és gazdáknak körülbelül háromnapi munkahiányt jelent. Ennek horderejét csak az tudja felfogni, aki gazdálkodással foglalkozik. Sokkal helyénvalóbb lenne, ha a lóasszentáló bizottságok a helyszínére kimennének a mostani gyors közlekedési alkalmatosságok mellett és ott csak azokat a lovakat aszszentálnák, amelyeikre szükségük volna, a többi ott maradna helyben. Azt hiszem, ezt a kis figyelmet a gazdák megérdemlik, hiszen úgyis a gazdák hozzák meg ezzel is az áldozatot. Szükséges volna az állattenyésztés szempontjából még az is, hogy mindig megfelelő mennyiségű takarmány és erőtakarmány álljon a gazdának rendelkezésére és hogy ezek a takarmányok könnyen beszerezhetők legyenek. Ma ennek épp az ellenkezője történik^ Aki baromfitenyésztéssel foglalkozik, az jóformán nem tud eleséget beszerezni a baromfijának. Az állattenyésztésnek még egy fontoskövetelménye az állategészségügy is. Jól képzett, hozzáértő állatorvosi karra van szükség. Az állatorvosi kerületek számát is szaporítani kellene, hogy az állatorvos gyorsan és könnyen álljon a gazdaközönség rendelkezésére, mert a gyors segítség legtöbbször már fél gyógyulás is. A mezőgazdasági szakoktatás szempontjából a fősúlyt nem az intézetekre és iskolákra, hanem a téli gazdasági tanfolyamokra kellene fektetni, mert télen minden gazdaember szívesen látogatja esténként ezeket a tanfolyamokat és ezáltal igen nagymértékben tudja m tudását gyarapítani. Szükséges volna az is, hogy ezekbe a tanfolyamokra a nőket is beszervezzék, mert ezeken az alsófokú háztartási tanfoKÉPVISELUHÂZI NAPLÓ XI. lyamokon lehetne legjobban megkedveltetni a kertészetet, a baromfitenyésztést, a len- és kendertermelést és ismertetni egyéb olyan anyagok . előállítását, amelyek, ha kicsit is, de elősegítik a gazdák jövedelmét. A vízügyi igazgatás terén még nagyon sok a tennivaló. Felfogásom szerint nem az a legfontosabb, hogy minél több öntözőmű létesülJ 0 , n ', ní í nein . az > h°£y a folyók — és nem csak a ioiolyok, hanem a mellékfolyók is — szabályozva legyenek, hogy nagyon sok terület, amelyet ezek a folyók elöntenek. állandóan be legyen kapcsolva a termelésbe. Irányítani kellene a gyümölcstermelést, kötelezővé kellene tenni a gyümölcstermelésnél a védekezőszerek használatát, mert amíg ez kötelezővé téve nincs, addig egyik-másik gazda hiába védekezik, ha a szomszéd nem törődik a gyümölcsfáival semmit. A bortermeléssel nem kívánok hosszabban foglalkozni, csak az a megjegyzésem, hogy már most feltétlenül gondoskodni kellene arról, hogy^ jövőre a védekező anyagok rendelkezésre álljanak. Még egy kérésem volna. Azon a vidéken, amelynek képviselője vagyok a direkt termő szőlők nagyon el vannak szaporodva. Sokszor ez egyes vidékeknek a létkérdése is. Ezeknek legalább es:y bizonyos időre még meg kellene kegyelmezni. Nem feltétlenül szükséges az, hogy a magántermő szőlők borai közfogyasztásra kerüljenek, azonban ezeknek szesszé való feldolgozása célirányos lenne. i Fontosnak tartom azt, hogy minden növényt a neki megfelelő helyen és talajban termeljünk, mert ezáltal tudjuk azt a legrentábilisahban termelni. A gabonatermelésnél szükséges a megfelelő talajmunka, a megfelelő vetőmag és szükséges az, hogy ez a megfelelő vetőmag időben kerüljön a gazdák kezébe. Szükséges az is, hogy a műtrágyát, a meszet,' a mésziszapot a gazdák akár kedvezményesen is, de időben megkapják. Feltétlenül szükséges az is. hogy a mezőgazdasági termények árai úgy legyenek megállapítva, ho<?y az önköltsésri ár^ és a termelési költség mellett a gazdának még valamií tisztességes polgári haszna is maradjon, összhangba kell hozni a mezőgazdasági termények árát az ipari terményekével, mert nem lehet azt kívánni, hogy a gazda szívesen és örömimel termeljen akkor, amikor nem látja éjt napot összetevő fáradságos munkájának gyümölcsét Nem lehet árrögzítésről beszélni a mezőgazdaságban akkor, amikor az árrög^ítés nincs meg" az iparban is. Nem lebet azt kívánni a gazdától, hogy az e^vik oldalon viseljen minden terhet, a másik oldalon pedig más váeia zsebye a hasznot. )A gazdasági munkaügyi igazgatásnál súlyt kell helyezni arra. hogy az ott szükségelt kiadások arányában álljanak a gazdák teherbíróképetsséoével. Vigyázni kell arra, hogv a gazda is részesedjék a munkaügyi szolgálat előnyeiből. Tapintatosan és ügyesen kell megoldani ezeket a dolgokat, fokozatosan kell kiépíteni ezt a szolgálatot, szem előtt kell tartani azt, hogy itt tulajdonképpen két félről van szó: az egyik a munkáis, a másik a munkaadó és ameniuviben mes: lehet követelni azt, bogy a munkaadó megadja a munkásnak tisztességes herét, 'mindenesetre meg kell azt is követelni, hogy a munkás ezért a tisztességes bérért tisztességes és rendes munkát ía adjon. Szükségesnek tartom még azt is, hogy az a sok mindenféle érdekképviseleti szerv valahogyan összhangba hozassék. T. Ház! Még egy-két olyan kérdésre kívá45 -
