Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-214

Az országgyűlés képviselőházának 21 A. mint a kísérletügyi intézmények fejlesztése, (Élénk helyeslés. — Taps a középen.) mert csak ezen a réven tudjuk a termelésre alkalmatlan területet termővé tenni, a termőerőt fokozni és megállapítani, hogy hol, milyen minőségben és mennyiségben lehet és kell termelni. A fo­lyó évben erre a célra szükséges eszközöket szintén rendelkezésre bocsátottaem, a költség­vetésben pedig a tavalyi négymillióval szem­ben 10-5 milliót bocsátottam rendelkezésre, (He­lyeslés.) tehát két és félszeresét a tavalyi ösz­szegnek. Szorosan összefügg a termőterületek növe­lésével és a termőerő fokozásával a víz­rendezés kérdése. (Helyeslés jobbfelől!) Át­fogó terv áll kidolgozás alatt; ez felöleli a belvízszabályozás, az áimientesítés, a csator­názás, öntözés, a vízi energia és a hajó­zás összes kérdéseit. De nem vártuk meg és nem várjuk meg, mélyen t. Ház, a terv részle­teinek elkészítését, mert ez hosszabb időt vesz igénybe, hanem már a múlt és folyó esztendő­ben a belvízrendezésre 50 millió pengőt bocsá­tottunk rendelkezésre, (Taps a jobboldalon.) magában a költségvetésben pedig, amelyet be­nyújtottam, a tavalyi 4-5 millióból 10 millió közérdekű lc^esapolásokra esik, 5 millió az Al­föld öntözésére —- a nemzeti beruházási prog­ramúiban rendelkezésre álló összegeken felül — és végül fedezetet tartalmaz már arra is, hogy a Duna—Tisza-csatornának előkészítő munká­latai megkezdődhessenek. (Élénk helyeslés és taps.) A tagosítást a legszélesebb alapokon kíván­juk folytatni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon.) Fedezetéről gondoskodtunk a költség­vetésben, ezirányú tevékenységnek azonban, sajnos, határt szab a szakértők hiánya és ezen máról-holnapra segíteni nem lehet. (Maróthy Károly: Alig kétszáz év múlva lesz belőle va­lami!) Nem fog négyszáz évig tartani. (Ma­róthy Károly: Kétszázat mondtam!) Annyi ideig sem fog tartani, de húsz évig igen. Ha­marább nem megy. (Maróthy Károly: Tovább tart! — Elnök csenget.) A növénytermelés fejlesztése érdekében is mindent elkövettünk. 1941-ben a költségvetésen felül 15 milliót bocsátottam rendelkezésre a vetőmagakcióra, amelyek kétségtelenül részben kapcsolatban voltak azzal, hogy az árvízkárok által sújtott lakosságot erősebben támogatni kellett, de már szolgálták a minőségi termelés, céljait is. (Helyeslés jobbfelől.) Elkészült, mélyen t. Ház, az 1942. évi no vénytermelési terv is, amely hivatva lesz arra, hogy a belföldi fogya>sztást kielégítsük, ipa­runkat nyersanyagokkal, különösen olajos magvakkal és rostanyagokkal ellássuk s végül exportkötelezettségünknek is eleget tehessünk. Ennek a növénytermelési tervnek végrehajtá­sához a költségvetés az anyagi eszközöket meg­áldja, amennyiben az ilyen címen szereplő ta­valyi másfélmillió pengős irányzat ötmillióra emelkedett. Nem hanyagoltuk el az állattenyésztés kér­dését sem. (Helyeslés.) A költségvetésben egy­millióról ötmillióra emeltem ezt a rovatot és a folyó évben, hogy meggyorsítsuk ezt a mene­tet, — mert eléggé lassú ez a menet — a költ­ségvetésben előirányzott összegen felül 6 mil­liót bocsátottam rendelkezésre. Ugyanebből a célból ai legelőjavításra szolgáló összeget csak­nem megháromszoroztuk. Továbbra is felvet­tünk kereken 18 milliót a mezőgazdasági érté­kesítés támogatására és folytatjuk sokkal szé­lesebb keretekben, erősebb ütemben a tárház­építési akciót is. (Helyeslés.) ülése 19íl október 23-án, csütörtökön. iá Birtokpolitikai célokra az 1941. év költség­vetésben 4-5 millió pengő volt előirányozva. Ezen is változtattam, főleg azért, hogy a föld­birtokhoz juttatottakat megfelelő felszerelés­sel elláthassuk, (Helyeslés.) hogy kellőképpen termelni tudjanak és hogy elébe vágjunk a termeles csökkenésének, esetleges visszaesésé­nek; ezt a tételt 4-5 millióról 10 millióra emel­tem fel, úgyhogy a telepítési alap költségve­tése 17 millióról 26 millióra emelkedett. Ezen­kívül birtokpolitikái célokra lij hitelt is bo­csátottunk rendelkezésre 12 milló összegben. (Helyeslés jobbfelől.) Nem kívánom folytatni ezt a felsorolást, inert unalmassá válnék. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, ezekből is méltóztatnak látni, hogy már, a folyó évben erőteljesen hozzáláttunk a mezőgazdaságfejlesztő programm végrehajtá­sához abban a vonatkozásban, ahol lehetett és a jövő évi költségvetésben is gondoskodtunk a költségek egy részéről, a többiekről pedig a szükségnek megfelelően éppen úgy fogok gon­doskodni, mint ahogy a folyó évben gondoskod­tam. A kiadások között nem egy olyan kiadás van, amely önmagában kifizetődik, tehát ren­tábilis. Ezekre a kiadásokra megfelelő hitel­konstrukciókat fogok teremteni -- ha szüksé­ges, akkor állami támogatással, állami alátá­masztással — és így fogjuk kitölteni részben a költségvetésben előirányzott összegekkel, rész­ben pedig hitelműveletekkel azt az egymilliár­dos keretet, amelyről már többször megemlé­keztem. T. Ház! Az európai újjárendezés keretében azonban nemcsak mezőgazdaságunknak van nagy feladata, hanem a magyar iparnak is (Ügy van! Úgy van!) és ezért iparunkat is fej­lesztenünk kell, nemcsak azért, hogy a népsű­rűségre tekintettel munkaalkalmat teremtsünk és nemcsak azért, mert az iparosodás az élet­színvonal emelésére is rendkívül alkalmas, ha­nem azért is, hogy azt a helyet, amely itt ne­künk a Duna-mentén jár, ebben a, vonatkozás­ban is megfelelően elfoglaljuk. (Élénk helyeslés és taps.) Iparunkat tehát nemcsak fenn kell tartanunk, hanem erőteljesen fejlesztenünk is kell. (Ügy van! Úgy van! — Taps jobbfelől és a középen.) Természetesen elsősorban azokat az iparokat, amelyek hazai nyersanyagot dolgoz­nak fel, továbbá — másodszor említem, de ez­zel egyenlő rangsorban — azokat az iparokat, amelyek sok munkást foglalkoztatnak, tehát munkaintenzívek. (Helyeslés.) Méltóztatnak tudni, hogy iparfejlesztési törvényünk csupán adókedvezményeket ismer és egyáltalában nein gondoskodik az ipar terv­szerű irányításáról és megszervezéséről. Ennek a jelenleg érvényben lévő törvénynek a hatá­lya azonban a folyó év végével lejár. Az új ja­vaslat előkészítés alatt áll és rövidesen a t. Ház elé fog kerülni; ezzel a törvénnyel kíván­juk majd elérni az ipari tevékenység kiterjesz­tését, a termelés korszerűsítését, minőségi eme­lését és egyben gazdaságosabbá tételét. Az állam itt nem akar mindent maga meg­csinálni, csak a közérdeknek megfelelő irányba kívánja terelni és irányítani kívánja az egyéni kezdeményezést, amelyet, ha a köznek megfe­lel, hajlandók vagyunk támogatni, sőt várjuk is ezt az egyéni kezdeményezést. De rögtön hozzáfűzöm, hogy a kért támogatás kötelezett­ségekkel is jár az ipar részére. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Kötelezettségeket is fogunk ez­zel szemben előírni s meg vagyok győződve, hogy az ipar ezeknek a kötelezettségeknek ele­get fog tenni. Addig is azonban, mélyen t- Ház, míg ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom