Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

278 Az országgyűlés képviselőházának amely a mezőgazdasági birtokok túlságos elaprózásának megakadályozását célozza. (Helyeslés és taps.) Ez az a parcellaminimumra vonatkozó rendelet, amelyről tavaly szóltam. (Nagy László: Miért nincs itt?) Hogy miért nincs itt? Egyszerűen azért nincs itt, mert végigiggondoltam a dolgot, hogy mit jelent az, ha most hozunk egy jogszabályt, hogy a parcellaminimum ennyi, de ezzel együtt nem gondoskodunk róla, hogy az a társtulajdonos, aki ilyen közös tulajdonú parcellát kénytelen megváltani tulajdonosaitól, abba a helyzetbe jöjjön, hogy készpénzben akadálytalanul ki tudja azt fizetni. (Felkiáltások half elől: Csere!) Az elég ritka eset, az is lehet, hogy nincs. Egyszóval régen megindítottam a tárgyalásokat, hogy erre a célra egy hitelakció keretében valahogyan kedvezményes kölcsön biztosítassék. Tárgyalunk erről és mihelyt ezzel tisztában vagyunk, azonnal be fogom nyújtani a már kész javaslatot. Ami a bíróságok és királyi ügyészségek elhelyezésének kérdését illeti, ebben tökéletesen igazat adok mindazoknak a képviselőtársaimnak, akik hiányolják sok helyen a mi bíróságaink helyiségeinek és berendezésének minőségét. Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy ez így nem jól van, nagyon jól méltóztatnak azonban tudni, hogy ennek pénzügyi okai voltak, hogy mindig takarékoskodni kellett, bár én már tavaly hangsúlyoztam, hogy ezt nem tartom/józan takarékoskodásnak; hiszen minden ilyen épülettatarozási munkának egy évvel való eltolása azt jelenti, hogy később há romszor-négyszer nagyobb munkát kell elvégezni. Ezidén, ha méltóztattak figyelemmel kísérni a költségvetést, a pénzügyminiszter úr jóvoltából — ezért igen hálás vagyok — mégis csak tekintélyesebb Összegeket tudtunk beállítani, úgyhogy nagyobb tempóban sikerül egy részt új épületeket is emelnünk, másrészt a meglévőket bővíteni és tatarozni. Előrebocsátom, hogy ahol új épületeket emelünk, vagy ahol nagyobb átalakításokat tudunk folytani, ott igyekszünk lehetőleg természetbeni lakást biztosítani legalább is a járásbíróság elnökének, de lehetőleg más tisztviselőknek is, főleg a kisebb vidéki helyeken, ahol tudvalevőleg az ország egynémely réssében rendkívül szomorúak a lakásviszonyok. Ebben az évben elkészült három járásbíróság: a lévai, a nagykaposi és a rozsnyói. Azután megkezdtük a váci és a battonyai járásbíróságok épületének felépítését. Az utóbbi, a battonyai már a jövő évben kora tavasszal készen lesz, a vácit is befejezzük a jövő évben. Teljesen elő van készítve a gödöllői járásbíróság épületének jelentékeny kibővítése. A. keleti és erdélyi részeken levő bíróságoknak a helyiségeit igyekeztünk amennyire lehetett rendbehozni, — ezek tudvalevőleg nagyon el voltai; hanyagolva — természetesen tatarozási munkákat, esetleg javítási, átalakítási munkákat fokozott tempóban fogunk ott is végeztetni. Uj járásbíróságokat fogunk építeni Pápán, Nagyszőlősön és Hídalmáson. Sepsiszentgyörgyön pedig úgynevezett törvényházat, amelyben törvényszék, járásbíróság is lesz és fogházat is építünk. Ennek egy része 1942-ben fog elkészülni, másik része 1943-ra is át fog nyúlni és végül megkezdjük Pécsett a törvénykezési palota építkezését, amelyben a törvényszéket, a járásbíróságot és a királyi ügyészséget fogjuk elhelyezni és azonkívül Pécsett új fogház építését is megkezdjük. Ezekre a most tervbevett nagyobb építko219. ülése 19hí november H-én, pénteken. zési munkákra 1,700.000 pengő van előirányozva a múlt évi 690.000 pengővel szemben, tehát lényegesen nagyobb terjedelemben tudunk építkezni. Ami pedig a meglévő épületek karbahelyezéséhez szükséges hitelösszegeket illeti, a rendes épületfenntartási 608.000 pengőn felül még 620.000 pengő van előirányozva rendkívüli kiadásként, szemben a múlt évi 200.000 pengővel, ami szintén lehetővé fog tenni nagy obbarányú ilyen javítási munkákat. A büntetőintézetek száma a szamosújvári büntetőintézettel szaporodott. Ennek igazan nagy költséggel való alapos átépítése, átalakítása szükséges. Ez a munka folyamatban van és a jövő évben be fogjuk fejezni. Mármost ami az őrszemélyzet szolgálati viszonyait illeti, erre vonatkozólag is történt felszólalást, En igyekeztem rajtuk, amennyire tőlem tellett, segíteni. Először is megszaporítottam az őrszemélyzet számát. Természetesen eltekintve a visszacsatolt területektől, mert az azokra eső létszámot terra észetesen meg kellett adnom. Ezenfelül emeltem a jövő évi költségvetésben újabb 50-nel az őrszemélyzet létszámát és szabályoztam szabadságidejüket akképen, hogy a fegyházak, börtönök őrmestereinek, főfegyőreinek és a fogház őrmestereinek, valamint a munkavezetőknek ezentúl 15 napi szabadság jár, a többi őrnek pedig 8 napi szabadságidő. Természetesen ez nem érinti a szabadnapokat, ez a szabadnapokon felül van mint egybefolyó, együtt eltölthető szabadság szabályozva. Mármost az őrszemélyzet munkája színvonalának emelésére is bocsátottam ki tavaly egy rendeletet, amely be is vált. Azokat ugyanis, akik ilyen őri állásokra pályáznak, nem egyszerűen a pályázat alapján nevezem ki, hanem a pályázók előbb egy szakszempontból elbírálásra hivatott sorozóbizottság elé kerülnek, s azután a besorozottak közül történik az ideiglenes őrök kinevezése. Ezek azonban nem vezényelhetnek azonnal szolgálatuk helyére, hanem egy őri iskolában háromhónapos tanfolyamot végeznek el, ahol elméleti és gyakorlati kiképzésben részesülnek. Ez a rendszer — amint ezt nékem az összes letartóztató intézeti vezetők jelentik — egészen jól bevált. Röviden be akarok még számolni a kincstári jogügyi igazgatóság értékes munkásságáról is. Nyilvánvaló, hogy a területnagyobbodás ,a jogügyi igazgatóság munkáját is lényegesen megszaporította és mondhatom, hogy az ezt a megszaporodott munkát is, legnagyobb elismerésemre, minden fennakadás és zökkenő nélkül, teljesen kifogástalanul látta el ebben az évben is. Ugyancsak a legnagyobb elismerés hangján kell nyilatkoznom a kir. közjegyzői kar értékes munkásságáról is. Itt bejelentem a t. Háznak, hogy a közjegyzői rendtartás reformjavaslata tervezetben már csaknem készen v,an, s igen közel állunk ahhoz, hogy ez a munkálat befejezést nyerjen. Remélem, rövid idő múlva benyujhatom a javaslatot és itt mindjárt kijelenthetem ebben a kérdésben felszólalt egyik képviselőtársam megnyugtatására, hogy e javaslat tárgyalásánál az ügyvédi ; érdekeket igenis szem előtt tartom és az ügyvédségnek is módot nyújtottam arra, hogy a javaslattervezethez hozzászóljon. A köz jegyzőhelyettesek méltányos igényeit tőlem telhetően ebben az évben is igyekeztem kielégíteni. T. Ház! A magyar ügyvédi karnak mind a jogszolgáltatás, mind a nemzeti társadalmi élet terén elfoglalt igen értékes és jelentős sze-