Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-214

8 Az országgyűlés képviselőházának 214. Boczonádi Szabó Imre képviselő urat mint előadót illeti a szó. Boczonádi Szabó Imre előadó: T. Képviselőház! A képviselőház 1942. évre szóló költségelőirányzatát a gazdasági bizottság letárgyalta. Van szerencsém azt elfogadás céljából a t. Ház elé terjeszteni. Az előirányzat csupán a fejezet 3., 4. és 5. cím költségeinek megállapításával foglalkozik, mert az 1. és 2. cím alá tartozó kiadások megállapítása a felsőház hatáskörébe tartozik. Az előirányzat a múlt évvel szemben a kiadásoknál 897.050 pengő többletet tüntet fel, míg a bevételek változatlanok. A kiadási többletből a személyi járandóságokra 750.000 pengő, a dologi kiadásokra 147.050 pengő esik. A 3. cím alatt a rendes kiadások összege azért emelkedett, mert az 1940. évi szerencsés országgyarapodással kapcsolatban behívott képviselők illetményeit fel kellett venni. A 4. cím alatt a személyi járandóságok rovatánál a többlet 115.200 pengő, míg a dologi kiadások rovatánál az előirányzat 45.490 pengővel emelkedett. A kiküldetési költségek rovatánál az előirányzat 250 pengővel emelkedett. Mindezt az időközben bekövetkezett fizetésjavítások és anyagdrágaságok idézték elő. A 4. rovat 72.400 pengő többletet tüntet fel. A többlet indoka, hogy az államvasutak a képviselői szabadj egyekért fizetett térítési összeget vonalhálózatának megnövekedése következtében felemelték. A rendkívüli átmeneti kiadásoknál az előirányzat 25.000 pengővel emelkedett. Ennek oka, hogy az Országház tatarozása költségeinél az anyagárak emelkedést mutatnak. Az 5. cím alatt a képviselőházi őrség személyi járandóságainál a többlet 8800 pengő. Ennek indoka a fizetéseknek és a családi pótlékoknak az 1941. évi 4000 M. E, számú rendelettel történt újabb megállapítása. A dologi kiadások e rovaton 3820 pengő többletet mutatnak az anyagárak emelkedése miatt. T. Ház! A gazdasági bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem, hogy a képviselőház 1942. évi költségelőirányzatát a 3—5. címek alatt foglaltakban elfogadni és az annak keretén belül való utalványozásra az elnököt felhatalmazni méltóztassanak. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. (Remény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter a terembe lép. — Elénk éljenzés és taps jobbfelől és középen.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a gazdasági bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a gazdasági bizottság javaslatát magáévá teszi, a képviselőház 1942. évi költségelőirányzatát elfogadja s az annak keretén belül való utalványozás jogát a Ház elnökének megadja. Következik a képviselőház tagjai és választott tisztviselői tiszteletdíja csökkentésének megszüntetéséről szóló gazdasági bizottsági jelentés tárgyalása. (Iroim.: 546. sz.) Boczonádi Szabó Imre előadó urat illeti a szó. Boczonádi Szabó Imre előadó: T. Ház! Az országgyűlési képviselők és választott tisztviselők tiszteletdíját 1927-ben állapította meg a képviselőház. Ez után az idő után a közalkalmazottak illetményei csökkentést nyertek. (Rajniss Ferenc: Nyertek? Dehogy nyertek, vesztettek! — Élénk derültség.) Annak elleülése 1941 október 23-án, csütörtökön. nére, hogy a két (kérdés egymással való jogi kapcsolatát megállapítani nem lehet, a képviselőház tagjainak illetményeit önként csökkentette, így 1931-ben 15%-kal, 1932-ben pedig további 6, illetőleg 5%-kai. Az azóta beállott gazdasági helyzetre való tekintettel a tisztviselői illetmények helyreállítása megtörtént. 1940 november 1-étől kezdődőleg a tisztviselői illetményeket helyreállították. Indokolt tehát, hogy a képviselői tiszteletdíjaknak és a választott tisztviselők illetményeinek csökkentését hasonlóképpen megszüntessük. Ezért tisztelettel javaslom a képviselőháznak a gazdasági bizottság jelentéséhez képest, hogy a képviselői tiszteletdíjakat és a választott tisztviselők illetményeit az 1927. évi állapotnak megfelelően állítsa helyre és ilyen értelemben határozzon. Tisztelettel kérem a bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a gazdasági bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a gazdasági bizottság javaslatát magáévá teszi. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni az 1942. évi állatmi költségvetést. Tisztelettel kérem, hogy azt a Ház tagjai között szétosztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig a következő bizottságokhoz méltóztassék utasítani. A miniszterelnökségi és kisebb tárcák költségvetését a pénzügyi bizottsághoz» a külügyi tárca költségvetését a pénzügyi és külügyi bizottsághoz, a belügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közigazgatási és társadalompolitikai bizottsághoz, a pénzügyi tárca j költségvetését a pénzügyi bizottsághoz, az Ï iparügyi tárca költségvetését a pénzügyi, vala; mint a gazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz, t a kereskedelemügyi tárca költségvetését a pénzügyi, valamint a közgazdasági és közI lekedésügyi bizottsághoz, a földimívelésügyi I tárca költségvetését a pénzügyi és •földmívei lésügyi bizottsághoz, a kultusztárca költség| vetését a pénzügyi és közoktatásügyi bizottságj hoz, az igazságügyi tárca költségvetését a [ pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz és végül I a honvédelmi tárca költségvetését a üénzügyi és véderő bizottsághoz. Van szerencsém továbbá benyújtani az 1914—18. évi hadikölcsönök rendezéséről szóló törvényjavaslatot és indokolását. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot kinyomatni és szétosztatni^méltóztassék és egyben javaslom, hogy azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából a képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottságához méltóztassék utasítani. Egyben bejelentem a t. Háznak, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára előadóul Inántsy-Pap Elemér országgyűlési képviselő urat, helyettes előadóul pedig Cselényi Pal országgyűlési képviselő urat kértem fel. Van szerencsém végül beterjeszteni a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:

XXIX. te. 3. és 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában készült jelentésemet. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és elő-