Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

188 Az országgyűlés képviselőházának 213 emberi teljesítőképesség;. Ha egy gyalogos kiíön a tréningből, egy nagyobb menetteljesítménynél feltöri a lábát. Ha lovaskatonánái hiányzik a lovaglásban való tréning, gyakorlat, ennek h,atása legfeljebb abban mutatkozik, hogy kizökken a nyeregből az illető, de a repülőnél a kiképzésben való mulasztás, vagy annak hiánya, a teljesítőképesség technikai alacsonyrendűsége még békében is veszélyezteti nemcsak az életét, hanem az egész hadifelszerelést, a gépet, ha lezuhan, háborúban pedig számszerű egyenrangúság esetén is behozhatatlanul inferioris helyzetbe sodor, ,a,mire éppen Oroszország most a legjobb példa. (Úgy van! jobb felől.) Távol áll tőlem, hogy az egyéb fegyvernemek értékét és érdemét ezzel talán kisebbíteni akarnám, mert hiszen azokat is elhanyagolhatatlanul fontosaknak érzem és tudom, de a légi fegyvernemnek megvan ez a sajátos különbsége, «amire rámutattam. Amit hangsúlyozni akartam, az tulajdonképpen csak annyi, hogy a repülőknél nem elég a puszta katonai szolgálat, hanem lehetőleg már előtte és utána is foglalkoznia kell a repüléssel mindenkinek, aki mint repülő teljesít katonai szolgálatot. Ezzel kapcsolatiban nagy elismeréssel és hálával kell megemlékeznünk mindazokról, akik nálunk az elmúlt években a repülés ügyét előbbrevitték és a mostoha körülmények ellenére is olyan szépen kifejlesztették, hogy ma ez a fegyvernem úgy állhat előttünk, ahogyan ma v,an. Ha ma még nincs is egységes szervezetbe tömörítve, tulajdonképpen együvé tartozik az egész magyar aviatika és annak minden ágazata, nemcsak a katonai repülés, hanem a modellezés, a kísérleti repülés, a vitorlázó-, a sportrepülés, a leventerepülés, amelyeknek során felébredő hivatástudat a legjobb eszköze a, katonai repülők kitermelésének, de egyúttal legjobb bevezetője a műszaki szolga latnak is, ami nem kisebb mértékben fontos magánál a gyakorlati repülésnél. A repülőgéptervezést és építést, a műszaki ellenőrzést, a szakszerű javítást és kezelést, a meteorológiai szolgálatot egységes és egészséges szervezetbe kell majd a lehetőség szerint tömörítenünk, és végre rá kell térnünk a belföldi repülőgépgyártásra is, hiszen ezen a téren hagyományaink is v,a,nnak. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Mint világháborús repülő büszkeséggel gondolok ezekre a hagyományokra, hiszen a világháborúban az albertfalvai repülőgépgyár gépein, amint akkor német megjelöléssel mondottuk, az Uf£ag — Ungarische Flugzeugfabrik A. G. — gépeken még az osztrák repülőtisztek is nagy előszeretettel repültek, mert azok sokkal megbízhatóbbaknak bizonyultak, mint némelyik más gyár gépei. Nem akarok nevet említeni, de a világháborúban például .az, egyik osztrák repülőgépgyár készítményei arról voltaik nevezetesek, hogy az első vagy a második repülésnél az egyik vagy a másik szárny elrepült. Hogy mi volt ennek következménye, azt, azt hiszem, valamennyien el tudjuk képzelni, nem szükséges leírnom. Talán emlékeznek a gépre, ismétlem, nem akarok nevet említeni. De nemcsak ebből a szempontból fontos a belföldi repülőgépgyártás; más szempontok is úgyszólván elkerülhetetlenné és parancsoló vá teszik. Kívánatos ezzel kapcsolatban megfelelő műszaki személyzet kiképzése és a műszaki szolgálat állandó fenntartása is. Ennek fontosságát is éppen a most folyó háború mutatja, különösen az oroszoknál ,ahol a műszaki hibák rettenetesen megbosszulták magukat. Hogy csak egy példát mondjak arra, hogy pénzügyi szempontból mennyire fontos ez az ország közülése 19hl november 13-án, csütörtökön, gazdaságának, egy vadászrepülőgép ára körülbelül 600.000—-700.000 pengő, egy nagy bombázó repülőgép előállítási ára körülbelül egymillió, egy miliiókétszáz ezer pengő, egy felderítő gép ára 300.000-100.000 pengő körül van, de ezek csak hozzávetőleges számok. Ha most meggondoljuk, hogy belföldi repülőgépgyártás esetében ezeknek az előállítási áraknak csak körülbelül tízszázalékát kell fordítani külföldről importálandó anyagra, a többi pedig belföldön előállítható anyagra és munkára megy el, ak; kor nyomban világos lesz annak parancsoló szükségessége, hogy belföldi repülőgépgyártás legyen. Azért is fontos ez, mert hiszen csak hazai gyártással lehet a légierőket célszerűeni fejlesztenünk, hiszen külföldi repülőgépgyártás esetében — nagyon természetes — az illető nemzet még a legnagyobb barátság esetén is elsősiotrban saját szükségletét fedezi és csak akkor gyárt a mi részünkre is, ha saját szükségletét már fedezte; tehát az esetleges pótlások és az alkatrészek javítása esetleg éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá, nehezen végezhető el, ha belföldön nincs megfelelő gyár. Ezért a belföldi repülőgépgyártás elengedhetetlen. Kitűnő mérnökeink és szakmunkásaink vannak. Legyen, szabad csak egy példát említenem arra, hogy a legfiatalabb generáció, amely a repülőgép konstrukciójával és modellezésével foglalkozik, milyen ügyes. Egy grammnál kisebb súlyú repülőgépmodellt is előállítottak, amelynek váza fa, motorja gumiszalag, szárnya kollodiumhártya és ez az egy grammnál kisebb repülőgép repül jqhbra-balra és irányítani lehet. Ilyen nagy az új generáció ügyesége. Ami pedig a vitorlázórepülést illeti, legyen szabad büszkeséggel megemlékeznem arról, hogy a vitorlázórepülés terén egyenesen világrekordot állítottak fel a legutóbbi napokban a mi repülőink. Ezzel kapcsolatban természetesen hálával és köszönettel kell megemlékeznünk mind a Horthy Miklós Repülő Alap, mind az Aero Szövetség vezetőségének munkájáról, amely ezeket az igen szép teljesítményeiket lehetővé teszi és a repülőszellemet fiatalságunkban ápolja. A németeknél az egész repülésügy egy egységes szervezetbe van tömörítve, amelynek élén, amint tudjuk, Göiring marsall áll. Igen kívánatos volna, hogy a repülésügy nálunk is a honvédelmi minisztérium égisze és vezetése alatt szakértők vezetése és ellenőrzése mellett tömöri ttessék, mert nemcsak a katonai repülőszolgálat alatt kell az egyesekben a^ repülés iránti szeretetet, a repülő hivatást és talán mondhatnám, a repülőiszenvedélyt felébreszteni, hanem arról is feltétlenül gondoskodni kell, hogy a katonai repülők a katonai repülőszolgálat után is megfelelő gyakorlatot folytathassanak. Hogy csak egy példával világítsak rá a kérdésre, mit szólnának ahhoz a lovaskatonához, aki egy évben, mondjuk, öt órát lovagolna; világos pedig, hogy a repülésnél sokkal nehezebb technikai részletek is vannak. Tudjuk, hogy a lovaskatonának egybe kell nőnie lovával és becsukott szemmel is tudnia kell lovának mozgásából a ló helyzetét, a nélkül, hogjy ránéznft Ugyanez áll B. repülésre is. A pilótának egészen pontosan kell tudnia repülőgépének helyzetét és mozgásának irányát, a nélkül, hogy szemét kinyitná, hiszen a leyegőhen nincs is olyan pont, amelynek alapján tájékozódhatnék, pusztán érzése alapján tud tájékozódni. Ez azonban nem elég^ azt is tudnia kell, mikor csalja meg ez az érzése, mert amikor ködben vagy felhő között repül, akkor egyenesen megcsalja ez az érzése, akkor az