Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

Az országgyűlés képviselőházának 218. ülése 1941 november 13-án, csütörtökön. 179 találja az együttműködés útját. Természetesen ez legelsősorban túlnagy mértékben a honvédelempolitika gazdaságpolitikai részére vonatkozik. Bízom benne, hogy őseink példájára tekintve, a honvédelmi miniszter meg fogja találni ennek a módját. Zrínyi Miklós intelmét most sem szabad elfelejtenünk, amikor így szólott (olvassa): »Látod-e romlott hazánkat, melyet mi annyi vérontással, verésekkel és untalan való fáradtsággal nyertünk, oltalmaztunk és sok száz esztendeig megtartottunk? Kövesd az mi nyomdokainkat, ne szánd fáradságodat, ne szánd véredet és ne szánd életedet.« Ezek után néhány szóval meg szeretnék emlékezni kint küzdő fiainkról. Ugyancsak Zrínyitől hallottuk (olvassa): »Tele az világ az ini vitézségünkkel és Európának nincs egy szegelete sem, aki az mi eleinkről becsülettel ne szólna.« Zrinyinek ez a mondása ma is áll (Úgy van! a szélsőbaloldalon) és ebből láthatjuk, hogy a vér nem vált vízzé. Erről a helyről hadd küldjek büszke és hálás köszönetet harcoló fiainknak is. (Éljenzés és taps.) A költség vetést, mivel abból nem láthatom az őseink példáját követő, tudományosan megalapozott, kemény elhatározással, lobogó lelkesedéssel keresztülvitt hon védelempolitika kibontakozását, nem fogadhatom el. (Taps a, balés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Porubszky Géza jegyző: vitéz Csicseryíiónay István! Elnök: vitéz Csicsery-Rónay István képviselő urat illeti a szó. vitéz Csicsery-Rónay István: T. Ház! Az elmúlt költségvetési év történelmi eseményei után öröm és büszkeség tölt eh hogy a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál, mint vérbeli katona, megemlékezhetem mindannyiunk büszkeségéről magyar fajtánk legragyogóbb megtestesítőjéről: a magyar királyi honvédségről. (Élénk éljenzés.) Ez a fiatal, friss lendületű évezredes tradícióval bíró honvédő sereg most is vérzik magyar hazánkért, az emberi civilizációért és kultúráért, az új Európáért, (Ügy van! XI gy van! jobbfelöl.) Áldozatos lemondással, fáradságot nem ismerő kötelességérzettel, hőskölteménybe illő önfeláldozó cselekedetekkel, kínnal, szenvedéssel áldoz miértünk, biztonságunkért, családi tűzhelyünkért, az egész magyarságért. (Ügy van! Úgy van!) De áldoz azért az új világért, amely a régi világot felváltó háború után egyetlen építő akarattal viszi előre békés együttes munkára ennek a kontinensnek sokat szenvedett népeit. Évszázados szünet után honvédségünk újra a független* öncélú Magyarország hadserege. Az átmeneti patkányt*orradalom csődje után ez a hadsereg az első volt Európában, amely az új korszellemet elsőnek megvalósító keresztény, nemzeti állameszme védelmét vállalta. Létrejöttének és a szovjet elleni "háborúban való részvételének ez az eszmei közössége teszi érthetővé azt az egész világ által megcsodált ragyogó lendületet, amelyről honvédségünk tanúbizonyságot tett és tesz napról-napra.< A független és önálló magyar nemzeti hadsereg és a keresztény nemzeti Magyarország megteremtője, Horthy Miklós fennkölt személye (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) sugározza be azt az utat, amely a kis szegedi ellenforradalmi hadseregtől a Kárpátalja, Délvidék, Galícia és Ukrajna félelmetes erejű honvédségéig vezet. Ez a r honvédség 'Kormányzó urunk személyes vezetése révén megtartotta azt a nagyszerű szellemet, amely a maroknyi szegedi sereget jellemezte, közben kihasznált minden fejlődési lehetőséget, amit a trianoni megkötöttség és a haliálra csonkított ország' szegénysége megengedett és egyre fejlődött, gyarapodott. Ellenségeink tudatában magyar fajtánk katonai erényeinek, a lehető legkisebbre korlátozták homvédlségünk létszámát. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik ezekben a válságos időkben ébrentartották a magyarságban a katonai szellemet, akiár a honvédség keretein belül, akár a katonás szellemű társadalmi intézményeinkben, mint amilyen a MOVE, a Turul, a Hungária stb. De különös hálával gondolunk a levente-injtézményre, amely, a világ első katonai előképző ifjúsági szervezeté. És csordultig van hálával a szívünk a tragikusan korián elhunyt vezérünk. Gömbös Gyula irárut, aki kivételes előrelátásával még katonai egyenjogúsításunk kivívása előtt megkezdte honvédségünk fejlesztését. Kísérje ezért áldás haló poraiban! Mint annyi más kérdésben, ebben is őt igazolták az események. A nemzeti biztonság, önállóság és öncélúság legelső követelménye az erős, jól felszerelt és kiképzett haderő. Gömbös Gyula helyes külpolitikája a katonai egyenjogúság kivívása tekintetében meghozta gyümölcsét s utódja, boldogult Darányi Kálmán, kiváló munkatársaival az ezermilliós beruházás keretében lehetővé tette, a honvédség korszerű felszerelését és nagyraépítését. A magyar nemzetnek nem ártott, hogy elszedték fegyvereit és guzsbakötötfék, mert megtartotta katonai szellemét, és férfiereje és büszkesége nem csökkent. Fegyvert és szervezetet rövid idő alatt meg lehet teremteni, ha az egészséges katonai szellem megvan, de ha az nincs, hiába még a legnagyobb technikai felkészültség is. T. Ház! Ezek után röviden áttérek azokra a fegyvertényekre, amelyeket honvédségünk Délszlávia és Szovjetoroszország elleni háborúban véghezvitt, amelyek igazolják, hogy honvédségünk méltán reménysége és büszkesége mindnyájunknak és letéteménye az ország jövőjébe vetett szent hitünknek. A Jugoszlávia elleni felszabadító háborúban honvédségünk egy hadserege GorondyNovák vezérezredes parancsnoksága alatt vett részt. A baranyai háromszög a határerődök áttörése után 36 órával teljesen birtokunkba került. A bácskai területen vitéz Major vezérőrnagy gépkocsizó és gróf Stoiinm vezérőrnagy gyalogseregteste április 12^én Zombort és Szabadkát kézbevette. Április 13-án gyorscsapataink Újvidéknél a Dunát, gyalogos egységeink a Ferenc-csatornát érték el. A csatorna egyes átjáróinak elfoglalására ejtőernyős csapatokat alkalmaztunk. A Ferenc-csatorna átjáróinál ellenálló szerbeket vitéz Vörös János [ vezérőrnagy gépkocsizó alakulatai verték szét. Az élen lévő gyalogseregtestek és vitéz Veres Lajos vezérőrnagy lovasdandára ezekután egészen a Dunáig' nyomultak előre. Ezzel két nap alatt a bácskai hadműveletek lényegileg befej jezést nyertek. Vitéz Tasnády Guido főtörzskapitány folyamdaudára a dunai aknazárak felszedése után Újvidékig tört előre és egy őrnaszádot Belgrádig küldött előre, - . Április 16-án vitéz Miklós Béla vezérőrnagy gyorshadteste Eszék és Vinkovce környékén | csoportosult át, ahonnan Sabáeon és Váljevon ! keresztül Szarajevóig tört előre. Az így megszállt területen honvédeink hátában cs tnik-