Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
148 Az Országgyűlés ké/pvkelőházának 217. ülése ïMl november 12-én, szerdán. tárolására vonatkozóan rendelkezik —- nem teljesen kimerítőek. Nem kimerítő ez a törvény olyan irányban sem, hogy nem határozza meg- a büntetési szanci óknál, hogy mely személyek és milyen mértékben felelősek. Vannak még ma is érvényben jövedéki rendelkezések, amelyek az engedélynél kuli robbanóanyagelőállítást jövedéki kihágásnak minősítik. Alig egy évtizede jelent meg egy pénzügyminiszteri rendelet, amgly azzal kezdődik, hogy az utóbbi időben ismét elszaporodott az engedélynélküli robbanóanyagelőállítás. Ez jövedéki kihágás. Azonkívül van egy büntetőtörvénykönyvünk is. Az ilyen katasztrófák esetén azután jogászaink kiforgatják a rendelkezéseket, mondván, hogy ez tulajdonképpen csak jövedéki kihágás. Ilyen konkrpt esetet nem is egyet, hanem többet is láttam, hallottam, magam is voltam jelen ilyen tárgyaláson. A robbanóanyagoknak van egy tulajdonságuk: ha nem helyes úton-módon állították elő, megbízhatatlanok, irányíthatatlanok, nem akkor jobbannak, amikor a gazdájuk akarja, hanem amikor ők akarják. Ilyen váratlan robbanások könnyen bekövetkeznek és ezek következménye a halálos kimenetelű katasztrófa. T. Ház! Két esztendővel ezelőtt, 1939 szeptember 27-én ugyancsak hasonló katasztrófából kifolyóan kértem az akkori iparügyi és kereskedelemügyi miniszter urat, intézkedjék a robbanóanyagokkal kapcsolatban, hogy hozzak közös nevezőre a különféle szakminisztériumok által kiadott intézkedéseket, tűnjenek eí az ezeknek az intézkedéseknek alapjául szolgáló, az 1851. évből származó császári pátens és egyéb rendeletek, mert azóta az idők haladtak s a robbanókémia is óriási lépésekkel haladt előre. Éppen azp?t, mert szigorú intézkedések nincsenek és mert a bíróságok is többféleképpen magyarázzák az 1924 : XV. törvénycikket. Ennek következtében meg nem engedett anyagokból: ká.liumehlorátból, káliumperchlorátból megfelelő százalékos arányban netróleummal. vörösfoszforral vagy más anyagokkal való keverés által állítottak elő robbanóanyagokat nagy mennyiségben. Volt rá eset egy útépítési vállalatnál, hogy 3-5 vágón robbanóanyagot gyártott. T. Ház! Itt elsősorban is fel kell vetnem a felelősség kérdését. (Rajniss Ferenc: Helves!) Ha én mint államhatalom nem vizsgálom meg, hogy kik azok az emberek, akiknek kezébe robbanóanyag gyártására, előállítására, árusítására, tárolására vagy szállítására ene:edélvt adok. akkor bizonyos fokig' én magam is felelős vagyok a halálos 'szerencsétlenséget szenvedett magyar anyákért, apákért vagy gyermekekért. T. Ház! A robbanóanyagok okozta szeren esetlenségekkel és balesetekkel kaüesolatbari meg kell vizsgálni, hogy kik azok, akiknek ilyen engedélyt kiadok, mert megtörtént, hogy többszörös rablógyilkossásért elítélt emberek engedélyt kaptak robbanóanyagok bevásárlására és tárolására. Ezt a lehetőséget annakidején miniszteri rendelettel meg is szüntették, azóta az ilyen embereket priorálják. Egy másik nagy baj is van azonban ezzel kapcsolatban. Vannak ma apró-cseprő vállalatok, amelyek akár tűzijáték gyártására, akár pedig íryermekjátákok, puffancsok előállítására vállalkoznak anélkül, hoav szakembert, vegyészmérnököt vagy más kiképzett munkásokat alkalmaznának. Törvényes előírásra volna szükség arra nézve, hogy aki ilyesmire vállalko"zik, az feltétlenül alkalmazzon felelősségteljes, megfelelő ismeretekkel rendelkező vegyészmérnököt. Ezzel kapcsolatban beszéltem a közelinul tbun az egyik nori'esszor úrral, aki, amikor érdeklődtem nála a műegyetemi hallgatók zart száma iránt, azt mondotta, hogy a közeljövőben, a. háború után úgyis nagy dekonjunktúra jön. T. Ház! Dekonjunktúra nem fog jönni és lm a megnagyobbodott Magyarország számara a mai műegyetem kevés, ha befogadóképessége nem elég nagy, a tanárok száma kevés, akkor méltóztassék minden erővel odahatni, hogy a műegyetemen felveendő hallgatók száma nagyobb lehessen és hogy a mérnÖkök^ tisztességesebb fizetést kaphassanak, hogy kívánatos is legyen a mérnöki pályára menni. Ha valaki robbanóanyagok gyártására engedélyt kap, akkor kötelezni kell arra, hogy mérnököt alkalmazzon és azt a mérnököt tisztességesen meg is fizesse, mert természetes dolog, hogy 200 pengőért manapság jól képzett, a robbanókémiában is jártas vegyészmérnököt nem lehet kapni. Éppen ezért, tekintettel arra, hogy tudomásom szerint már régebben foglalkozik az igazságügyminiszter lír, azonkívül a belügyminiszter úr, de a többi szakminisztérium is a robbanóanyagkérdésnek szabályozásával, tisztelettel kérem az igazságügy- és belügyminiszter urakat,- minden erejükkel hassanak oda, hogy a robbanóanyagokkal elkövethető visszaéléseket szabályozó összefoglaló törvényjavaslat minél előbb napvilágot lásson, hogy elvegye a kedvét a jövőben a robbanóanyagok engedélynélküli előállításától, felelősségnélküli gyártásától vagy szállításra, raktározásra átvételétől azoknak, akik hozzáértés nélkül fognak hozzá. Ezt követeli a magyar dolgozó munkásoknak és magyar fajtánknak érdeke. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügy-, valamint az igazságügyminiszter úrnak. ... „îî a »y Ferenc képviselő úr interpellációját törölte. Gróf Teleki Béla képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kér. Méltóztatnak ehhez Hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Vita Sándor képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz a munkalelügyelőségek felállítása ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »1. Miért késik az Erdélyi Párt által több ízben sürgetett munkaügyi felügyelőségek felállítása Erdélyben? s T 2 ' Hajlandó-e- a miniszter űr a munkaügyi lelugyelősegek intézményét az anyaországban is ielallitani?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szo. Vita Sándor: T. Há'z! Talán nem volt még időszak, amely a magyar társadalmat ós az egész magyar nemzetet nehezebb ós minden tagját ennyire igénybevevő feladatok elé állította volna, mint éppen ezek az idők. Amikor jelentkezik életünkben egyfelől külpolitikai követeléseinknek a megvalósítása, ugyanakkor jelentkezik a régóta esedékes szociális kérdések megoldása, továbbá gazdasági életünknek a nemzeti életnek és a kor igényeinek megfelelően való átalakulása s végül itt a Kárpátokon belül élő nemzetiségekkel való viszonyunk rendezésének szükségessége.
