Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. getelt székely vármegyék között és ez egyben a kelet felé való összeköttetés legrövidebb út­ját is jelentené. A Székelyföld nagyon gazdag ásványi kincsekben;. Felbecsülhetetlen mennyi­ségű só, vas, barnaszén és még más fel nem tárt ásványi kincs rejtőzik itt kihasználatla­nul, a Hargita sűrű erdei pedig, amelyek eddig a szapora székelység megélhetését biztosítot­tak, szintén értékesíthetetlenül hevernek, de ott vannak a borvizek, a gyógyfürdők is, ame­lyek a közlekedési nehézségek miatt mind pusztulásra vannak ítélve. Ugyanígy van ez az iparral is. amire már előbb utaltam Nemcsak a pillanatnyi nehéz helyzet és a határ által megvont elszigeteltség indokolja azonban ennek a vasútvonalnak kiépítését, ha­nem erre a vasútvonalra akkor is szükség lesz, amikor a most lecsatolt fővonal újból használ­hatóvá válik a magyar gazdasági élet részére, mert akkor itt vezethet keresztül a legrövidebb vasút Odessza felé, afelé a kelet felé, amely a jövő Európában egészen biztosan nagy sze­repet fog játszani. Ma már a németek is abba­hagyták a nagy autóutak építését és belátták, hogy a teherszállítás szempontjából a vasút a leggazdaságosabb és legmegfelelőbb. Ezért is szükség van ennek a vasútvonalnak mielőbbi kiépítésére. (If j. Zimmer Ferenc: TTgy van! Mi­nél hamarabb!) Ez a vasútvonal népességpoli­tikai szempontból azt jelentené, hogy az ennek nyomán járó ipari fellendülés biztosítaná a szé­kelység otthonmaradási lehetőségét, kenyeret tudna biztosítani számára (Ügy van! Ügy van!) és. nem kellene onnan a székelységnek elván­dorolnia országszerte (Úgy van! Ügy van), hogy biztosíthassa megélhetését, (vitéz Imrédy Béla: Bár szívesen látjuk őket!) Ma a négy szé­kely vármegye — amint jól tudjuk — gazda­sági egységet kell, hogy képezzen. Erre utalja őket elszigeteltségük és az ország gazdasági súlypontjától való távoli helyzetük. De el sem képzelhető ez a gazdasági egység akkor, amikor ennek egyik tagja, Udvarhely vár­megye a hegyek által elválasztva és teljesen vasúti összeköttetés nélkül áll a másik három székely vármegye mellett. A vasútépítés tervének mostani felvetése ellen természetesen rengeteg érvet lehet fel­hozni. Fel lehet hozni érvül anyagellátási ne­hézségünket, fel lehet hozni azt, hogy az al­kalmazandó munkások ellátása ütközik na­gyobb nehézségekbe. Ezek a nehézségek azon­ban mind csak látszólag állanak fenn, hiszen már most meg lehet indítani a hosszabb időt igénybevevő földmunkálatokat, a műszaki munkálatokat már most el lehet végezni. Amikor pedig majd a sínek lefektetésére ke­rül a sor, akkorra elő lehet ezt teremteni, hi­szen hogy egyebet ne mondjak, ott vannak a komandói fatelep használatlan iparvágányai, amelyek az anyagot annakidején szolgáltat­hatnák úgy, hogy az egész sínmennyiség ki­telnék belőle. Azok, akik az anyag-nehézségre utalnak, gondolják meg azt is, hogy a Har­gita nyugati lejtője hatalmas vasérctelep, in­nen Magyarország vasércszükségletét el le­hetne látni és ma különösen szükséges volna, hogy ezt a vasércet lehetőleg értékesítsük ak­kor, amikor az iparügyi tárca költségvetésé­ben látjuk, milyen nehézségek merülnek fel a vasellátás terén. így . a szentkeresztbányai vasüzem, amely megkísérli és megkísérelte ennek felhasználását, más nehézségektől elte­kintve, azért sem tud kellőképpen termelni, mert a vasnak és a vastermékeknek szekéren vagy gépkocsin való szállítása teljesen leh KÉPVISELŐHÁZI JUPLÖ XI. ülése 19 Ul november 12-én, szerdán. 145 tétlen. Az alkalmazandó munkások élelmezési nehézsége is csak látszólag áll fenn, hiszen az itt lakó szegény székely nép, amelynek zabon és krumplin kívül majdnem semmije sem te­rem, úgyis rá van utalva az ellátásra, rá van utalva különösen ma, amikor az egész esztendei állandó esőzés következtében még zabból és pityókából sem kapja vissza azt, amit elvetett. Ezzel a földmunkával meg le­hetne adni a kereseti lehetőséget ennek a székelységnek és biztosítani lehetne itthoni megélhetését már most. Amikor a székelyudvarhely—csíkszeredai vasútvonal kiépítését kérem, akkor tulajdon­képpen — amint már említettem — az idegen uralom és az idegen érdekek által .háttérbe szorított Udvarhely megye székelysége részére jóvátételt kérek. Nem partikuláris érdek ennek a vasútvonalnak a kiépítése, (Ügy van! Ügy van!) mert itt arról van szó, hogy a magyar­ság egyik legértékesebb tömegét kapcsoljuk a lüktető magyar élet áramába, ezzel is gazda­gítsuk ezt a. magyarságot és tegyük szebbé, át­fogóbbá, minden magyart felölelőbbé a magyar jövendőt. (Élénk helyeslés és taps.) Nem is új dolgot kérek, hanem csak egy ezelőtt 46 évvel meghozott törvény végrehajtá­sát sürgetem akkor, amikor kérdem a minisz^ ter urat: »Mikor szándékozik az ország vasúti forgalmába bekapcsolni a fajilag legtisztább magyar és természeti kincsekben, egyik leggaz­dagabb vidéket, Udvarhely vármegyét, meg­építve a Székely udvarhely—Csíkszereda körül­belül 51) kilométeres vasútvonalat?«' (Élénk he­lyeslés, éljenzés és tav-s. A szónokot többen üd­vözlik.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter úrnak. Tóth János képviselő úr interpellációját törölte. Következik gr. Apponyi György képviselő űr interpellációja a kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni, Árvay Dezső jegyző (olvassa): »Interpel­láció a külügy-, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urakhoz. .1. Van-e a miniszter uraknak hivatalos tu­domásuk arról, hogy a román postaigazgató­ság olyan rendeletet bocsátott ki, amelynek ér­telmében tilos Romániában magyarnyelvű f ok­mányokat és táviratokat továbbítás céljából felvenni? 2. Mely intézkedéseket óhajtanak a minisz­ter urak tenni, hogy ez a Magyarországot, va­lamint az ezidőszerint még román uralom alatt élő magyarságot sértő rendelet román részről mielőbb vissza vonassék? 3. Az e célból megteendő lépések eredmény­telensége esetére gondolnak-e a miniszter urak arra, hogy megfelelő retorzióval éljen a maga részéről a magyar királyi posta is? Gr. Appo­nyi György s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Apponyi György: T. Ház! Egy olyan intézkedést vagyok kénytelen szóvátenni és olvan intézkedés tárgyában ^vagyok kénytelen az érdekelt miniszter urakhoz kérdést intézni, amelynek pártkülönbség nélkül fel kell hábo­rítania minden magyar embert, akár a mai Magyarország határain belül, akár azokon kí­vül él. Arról van szó, hogy a román posta a nyá­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom