Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. rendelet közhírré tételét illeti, közölhetem, hogy a hivatkozott kormányrendeletek végre­hajtása, tárgyában kiadott rendeleteimmel a közhírrétételt a legszélesebb körben biztosítot­tam. A kormányrendeletek tartalmáról az alsó­fokú hatóságok a gazdaközönséget a helyi szo­kás szerint is tájékoztatták, a gazdasági fel­ügyelőségek pedig imind a munkaadókat, mind a munkavállalókat részben sajtó útján, részben pedig közvetlen tájékoztatás nyújtásával fel­világosították. Ezenfelül a vezetésem alatt álló miniszté­rium a szokásos tájékoztatást a sajtó részér« is megadta, így tehát a nagyközönség a sajtó útján is tudomást szerzett a rendeletről. Az előadottakból megállapíthatól&g a kor­mányzat mindent megtett abban az irányban, hogy a mezőgazdasági munkavállalók a gaz­dasági viszonyoknak megfelelő munkabérben vészesüljenek, amelynek eredményeként a nap­számbérek átlaga kielégítőnek mondható. Mindezekre figyelemmel nincs módomban aa interpelláló képviselő úrnak azt a kívánságát teljesíteni, hogy a vármegyei munkabérmeg­állapító bizottságok a legnagyobb munkabérek megállapítása végett azonnal összehívassanak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogyha egyes vidékekről indokolt panaszok érkeznek be. az érdekelt munkabérmegállapító bizottsá­gok összehívása iránt — amint a múltban is — azonnal ne intézkednék. Végül az interpelláció utolsó kérdésével kapcsolatban rá kell mutatnom arra. ho<gy az 1520/1941. M.'E. számú rendelet 6. §-a szerint a munkavállaló a munkabért csak abban az esetben követelheti, ha kötelességét becsülete­sen teljesítette s ha a munkaadó e rendelke­zés alapján a munkabér fizetéstét megtagadja, a községi elöljáróság határoz abban a kérdés­ben, hogy a munkaadó által nála letétbehelye­zett munkabér a munkavállalónak vagy a munkaadónak adandó-e ki. A községi elöljáró­ság határozata ellen birtokon kívül rendes, közigazgatási úton panasz érvényesíthető. JtQ rendelkezés a munkateljesítmény eredményes­ségét biztosítja és abból a munkáját rendesen elvégző munkásokra semmiféle hátrány nem származik. Ez oknál fogva e szakasz törlését sem indokoltnak, sem pedig- célirányosnak nem tartom. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi augusztus hó 11. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott mi­niszteri választ tudomásul venni 1 ? (Iaen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Bodnár Sándor képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Bodnár Sándor országgyűlési képviselő úr 1941. évi július 2-án interpellációt intézett a kormányhoz a biharmegyei és érmelléki köz­ségek nehéz helyzete tárgyában. Tekintettel arra. hogy a szóbanforgó interpelláció a veze­tésem alatt álló minisztérium ügykörét érinti, a miniszterelnök úr annak másolatát azzal a kéréssel küldötte meg hozzám, hogy arra a választ én adjam meg. Az interpellációbari felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az Érmellék vízkárainak megszüntetése kettős probléma kielégítésétől függ. Nevezete­sen elsősorban a Kraszna folyó felső szakasza szabályozandó, illetve árvédelmi töltéssel lá­tandó el. avégből, hosy a folyó árvizeinek ki­KEPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19hl november 12-én, szerdán. 137 öntései - ne áraszthassák továbbra is el a vi­déket, másrészt az Er völgye szabályozandó. A vezetésem alatt álló minisztérium mind­két kérdés megoldásával behatóan foglalko­zik. A Kraszna-fojyó felső szakaszán létesí­tendő árvédelmi töltés előmunkálatait és ter­vét a munkácsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal már készíti és az ennek alapján végrehajtandó munkálatok még ez évben megindíthatok lesznek. Az Ér-völgy helyzetén a románok által lé­tesített és a völgy délkeleti részén húzódó harc­kocsiárok megfelelő kiépítésével lehet a leg­gyorsabban segíteni. Minthogy azonban ez az árok harckocsiároknak készült, nincs össze­függő esése és a csatorna egyes szakaszai föld­töméssel vannak egymástól elzárva, ezért a földtöltések eltávolításával és a folytatólagos fenékezés kialakításával, továbbá az eltöltések helyébe létesítendő fahidak építésével az árkot át kell alakítani. E^ munkálatokat a nagyváradi m. kir. kul­túrmérnöki hivatal már is megkezdte, illetve részben már végre is hajtotta, amennyiben a harckocsiárok biharfélegyházi torkolati nyílá­sának kibővítése az Ér-csatornába való beve­zetése végett már megtörtént, ott a víz nagy­része már le is vonult és a régi Ér-meder leg­több helyen már megközelíthető. Bihardiószeg alatt, mintegy 3 km. Ér­meder előállítása érdekében a Berettyó-társu­lat kezelése alatt álló töltésezett Ér-mederbe való csatlakozás végett kotrásra lesz szükség. Alkalmas kisebb úszó csatornakotró készítése érdekében a szükséges intézkedések folyamat­ban vannak. Természetesen az aratási és csép­lési időszak alatt az említett földmunkák át­menetileg szüneteltek. A vezetésem alatt álló minisztérium az ed­dig végezhető munkálatok költségeinek fedezé­sére szükséges államsegélyeket — eddig mint­egy 180.000 pengőt — már rendelkezésre bo­csátotta és a folytatólagos támogatásról to­vábbra is gondoskodik. Egyébként az Ér-folyó egész vízrendezésé­nek megoldása s a létesítendő művek állandó­sítása és karbantartása céljából vízitársulat megalakítására a kezdeményező munkálato­kat a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hiva­tal már megindította. A harckocsiárok által kettészelt mezőgaz­dasági területek megszakadt közlekedése 8 fahíd létesítésével helyreállítható. Ezek épí­tési költsége 40.000 pengő. Utasítottam a nagy­váradi kultúrmérnöki hivatalt, hogy a hidak építését hajtsa végre, a költségeket illetőleg pedig az érdekelteket tárcám hiteléből segély­lyel fogom támogatni. Ami az interpelláló képviselő úrnak az új búzaár mikénti megállapítására vonatkozólag előadott kérését illeti, közölhetem a t. Házzal, hogy az 1941. évi július hó 6-án az egyes me­zőgazdasági termények 1941/42. gazdasági évre érvényes legmagasabb árának megállapítása tárgyában 4990/1941. M. E. szám alatt kiadott rendelet az 1941. évi termésű búza árát a ter­melési költségekkel Összhangban állapította meg, és pedig az egész ország területére nézve egységes árban. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 augusztus hó 17, napján. Báró Bánffy Dániel s. k., m. kir. földmívelés­ügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott mi­niszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom