Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 19M november 12-én, szerdán. 109 Menjen tovább a kormányzat a családvédelem terén és a házasodási kölcsönt necsak ígérje és necsak apró, szinte azt merném mondani, propaganda-adagolásban adja, mondván, hogy itt is, ott is, amott is kapott egy, a Felvidéken 200, Erdélyben 300, a Dunántúlon nem tudóim mennyi, annyira kevés, hogy egyelőre nem is merik publikálni. Ez lehet propaganda szempontjából ideig-óráig segítő beállítás, de nem .segítség a családvédelem szempontjából. Az idén a belügyi kormányzatnak volt egy igen szép akciója, a bukovinai magyarsághaza telepítése; (Rajniss Ferenc: Éljen Bonczos!) azt is merem mondani, hogy gyors akciója, talán az egyetlen gyors akció, amelyet a belügyi kormányzatról és általában a közigazgatásról el lehet mondani. Miért nem lehet hát az egész közigazgatás irama és lelkülete olyan, mint amilyet tapasztaltunk a bukovinai magyarok hazatelepítésének idején! Ez lehetséges volna, ez az egy példa is megmutatja. Ha pedig lehetséges, akkor miért nincs? — ezt kérdezi az egész ország. (Szöllősi Jenő: Most tíz évig kérődznek majd eizen!) Ha az ember azt nézi, hogy mi tartotta meg a bukovinai »magyarságot, azt látja, hogy a gyermek, a számtalan gyemnek. Kégen kiveszett volna a bukovinai magyarság, ha szaporodási aránya ugyanolyan lett volna, mint amilyen az anyaország magyarságának a szaporodási aránya. A bukovinai magyarság letelepítésekór a kormányzat nagyon helyesen, a gyermekek számát vette figyelembe és minél több volt gyermeke valakinek, annál nagyobb portát és annál nagyobb darab földet adtak neki. Ha ebben az egyben meg tudta ezt csinálni a kormányzat, s meglátta a helyes megoldást, azt kérem, hogy ezt az egyetlen megoldást, ezt az egyetlen példát terjessze ki a családvédelem egész területére, különben nincs értelme és nem lesz eredménye a családvédelmi propagandának, mert a dolog már sokkal fekélyesebb. Az egyedüli megoldás ós propaganda csak az lesz, ha a kornrányzat a többgyermekes családokat jobb anyagi helyzetbe juttatja, mint amilyenben a családtalanok és gyermektelenek vannak. Anyagilag is kívánatossá kell tenni a gyermeket, akkor egészen bizonyos, hogy fejlődésünknek az a mélypontja nem egy állomás lesz a lefelé csúszásban, hanem valóban felemelkedés lesz. T. Ház! A belügyi kormányzat politikai magatartásáról hangzottak el itt kijelentések. Ebben a tekintetben nem kívánok vitába bocsátkozni, hiszen lesz majd erre mód az appropriációs vitában. Itt én csak azt az egyet szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy a családvédelem ma mindenekelőtt való. Hiába vannak nekünk repülőgépeink és tankjaink, hiába lesznek középiskoláink és egyetemeink, hiába beszélünk mi Nagy-Magyarországról, ha kevés a magyar. Minél több magyart, csak ez lehet az egyetlen helyes magyar nemzetiségi politikája a magyar kormányzatnak, mert ha ez megvan, akkor nyugodtan nézhetünk minden veszedelemnek és minden viharnak elébe. Hangsúlyozni szeretném befejezésül i&> hogy a családvédelem területén látszatmegoldásokkal, félmegoldásokkal eredményt elérni nem lehet. Eredményt csak akkor érhetünk el, ha komolyan szemébe nézünk a probléma súlyosságának és ha a súlyosság mértékéhez alkalmazott erővel, elszántsággal es anyagi eszközökkel próbáljuk ezt a problémát megoldani. A belügyi kormányzat költségvetését a kereszténypárt nevében elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Árvay Árpád jegyző: Spák Iván! Elnök: Spák Iván képviselő urat illeti a szó. Spák Iván: T. Ház! Mindenekelőtt elnézést kérek, hogy kissé halkabban fogok beszélni, mint ahogy az akusztika megkívánná, de a körülmények úgy hozták magukkal, hogy influenzás állapotban kénytelen vagyok kiállni. ; Magyarországon a belügyi tárca a felszólalók részére a legkedveltebb tárca lehetne, ez valóságos kis appropriáció, mert a világon annyi minden szép van benne, hogy bőségesen nyílik alkalom a kritikára, úgyszintén bőségesen nyílik alkalom a dicséretre is. Belekapcsolódva az előttem szólott Klöizi Horváth igen t. képviselőtársam beszédébe, mindenekelőtt a családvédelemről fogok szólni, mint ahogy a családvédelmet általában mindenki más is forszírozza. Adva van a családvédelmi alap, de ez nem családvédelem még. A családvédelmi alap 80 millió pengővel van dotálva. Hovafordításáról még nem is tudunk, mert hiszen erről nem kaptunk tájékoztatást. Az előirányzatban körülbelül 1,400.000 pengő egészségügyi célokra van levonva ber lőle, tehát nem tudjuk, hogy voltaképpen mi történik vele. Legfeljebb annyit tudunk, hogy általában kislakásokat építenek, de hogy hol és mennyit, azt nem tudjuk. Itt is van azonban egy kis hiba. Ezeket a házakat felépítették, de állítólag a fűrészanyag hiányzik belőle. Nem tudom, így van-e, de állítólag 100—120 ezer köbméter gömbfa - volt fenntartva a családvédelmi alap részére; ezt, nem tudom, milyen okból, nem szállították le, úgyhogy sokhelyütt fel vannak építve ezek a házak, fel van húzva a tető, de az ablakok, az ajtók hiányoznak, szóval az asztalosmunkák állnak, így ez is abbamaradt emiatt. Mint mondottam, a családvédelem tulajdonképpen nem ebben a családvédelmi alapban merülne ki. Átfogó családvédelemre van szükség. Mint ahogy Maróthy képviselőtársam és mások is említették, jobb megélhetést, több, nagyobb fizetést kell a tisztviselőknek adni, mert a 1Û0—120 vagy 150 pengő fizetés semmiesetre sem szolgálja a családvédelem érdekeit. Nálunk pedig vannak még főiskolát végzett kezdő tisztviselők, gyakornokok, akik ilyen fizetéssel kendik Hol van itt megvédve az a család! Átfogó, általános családvédelemre volna szükség, kezdve a munkástól egészen a középtisztviselőkig. Nem akarok személyeskedni, de az államtitkár és a miniszteri osztályfőnök a fizetéséből szerényen megél, míg a kezdő tisztviselők, segédfogalmazók, a fogalmazók, a miniszteri titkárok és az ezekben a fizetési osztályokban lévő tisztviselők abból alig tudnak nyomorogni is, nemhogy családot tudnának fenntartani. De még családot alapítani sem tudnak, mert ahhoz, hogy családot alapítsanak, legalábbis a VI. fizetési osztályban kellene lennick. De mikor éri el ezt a VI. fizetési osztálybeli jövedelmet egy tisztviselő 1 ? Akkorára talán már családalapátási kedve is lanyhulóban van, amikorára arra kerülhetne sor. Arról kellene tehát gondoskodni, .hogy általános, átfogó családvédelmi politikával a munkástól kezdve mindenki biztosabb, jobb megélhetéshez és jövedelemhez jusson. Ezzel kapcsolatban ugyancsak mindjárt
