Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

92 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 194-1 november 12-én, szerdán. kizárólag- a nép javára fordítani és úgy meg­reformálni a közigazgatást, hogy kizárólag és egyedül a nép érdekét szolgálja. (U\gy van! a szélsőbaloldalon.) A Szociális Alap magasabb dotálását öröm­mel üdvözlöm. Az Alap elnöke iránt különösen mély szociális érzése és eddigi működése alap­ján teljes bizalommal viseltetem. (Incze Antal: Èlien Bonczos!) A közjóléti szövetke­zetek működése azonban megbukik a közigaz­gatás lassúságán. (Zaj a szélsőbaloldalon,) Megtörtént például, — amit az ellenőrzés hiá­nyának tudok be és remélem, hogy ez egészen szórványos eset — hogy egy községben 27 liba­törzset adtak ki, ebből kilencet a jegyző és bíró közvetlen rokonságának. Én ezt az esetet annak­idején jelentet+em. intézkedés még a mai naoi<? sem történt. (Rajniss Ferenc: Nem. a belügy­miniszterhez tartozik a szociálpolitika! Miért csinálja a belügyminiszter 1 ?) Kérem az Alap elnökét, hogy a kislakásépítési ^ikció dotálja az Alaptól, hogy azokon a rettenetes lakás­viszonyokon, amelyek között a magyar nép és éppen a sokgyermekes családok élnek, minél előbb segítve legyen. A csendőrség, amint az előadó úr is mon­dotta — és ezzel teljesen egyetértek — ténvleg hivatása magaslatán áll. (Éljenzés a szélsőtal­oldalon. — Incze Antal: Hagyják őket nő­sülni, szaporodni.) Itt.. mély meghatottsággal búcsúzom el azoktól a csendőrbajtársaktól, akik a Délvidék visszaszerzése alkalmával életüket áldozták hivatásukért és r hazájukért. A csendőrségnél különösen méltánylandó­nak tartom, hogy a politikai rendészet ügyeit tényleg teljesen a pártpolitikától elvonatkoz­tatottan végzi és igen értékes nyomozásokkal segíti elő, hogy az ország nyugalma a legké­nyesebb területeken is, amennyire lehet, biz­tosítva legyen. A csendőrlegénység feladata sokszor meg­haladja képességeit. Gondoljunk arra. hogy a legénység legnagyobb része egyszerű, hat.ele­mit végzett parasztfiú, aki a csendőrségnél éri el azt a magasabb nívót, amelyre a csend­őrségi szolgálatban szüksége van és bár kép­zettségre nézve ezek az altisztek sokkal maga­sabban vannak, mint a honvédség altisztjei, a csendőraltisztből tisztviselő mégsetm, lehet. Nagyon kérem a belügyminiszter urat. hasson oda. hosry amikor megfelelő beosztás volna. — gondolok mind az irodai beosztásra, mind a speciális szolgálatokra, a nyomozásra, a hír­adó- és motors7olgálatra — és ott tisztviselők szükségesek, akkor az a csendőraltiszti kar, amelynek működését mindnyájan ismerjük és elismerjük, ugyanolyan megérdemelt tisztvi­selői rendfokozatot érjen el. mint a honvéd­altiszti kar. (Helyeslés. — Eay hang balfelőh Remek emberek vannak ott!) Az őrsparancsnokokat túlhalmozzák irodai munkával és ezáltal elvonják őket a külszol­gálattól. Ölik őket napirenddel. Mint a múlt évben szóvátettem, tízparancsolatokat rendsze­resítenek azok az urak^akik életüket nem a csendőrség kötelékében élték le. s csak szolgá­latuk befejezéseképoen juttatták őket ilyen díszes állásba. (Felkiáltások: Elég helytelen!) Arra kérem a belügyminiszter urat. — hiszen neki is ez az álláspontja — hogy a csendőrség élére végre olyan tiszteket állítson, akik a csendőrségnél élték le egész életüket, akiknek tehát megvan rá a képességük és múltjuk is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Három éve teszem szóvá a csendőr- és rendőraltiszti k,ar rettenetesen nehéz helyzetét a lakbér dolgában. (Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Budapesten egy törzsőrmester lakbére havi 45 pengő, egy tiszthelyettesé pedig 55 pengő. Most tessék elképzelni, hogy egy há­romgyermekes tiszthelyettes vagy törzsőrmes­ter 55, illetőleg 45 pengőért milyen lakást tud bérelni, (Fel h iáit ások a szélsőbaloldalon: S emi­lyent! Még a prolik között sem!) Sajnos, a csendőrségnél még ma is telje­sítenek szolgálatot zsidószármazású és zsidó feleséggsl bíró tisztek. Ez az állapot, a legsür­gősebben megszüntetendő volna. (Ügy van! Ügy van! a széUőbaloldalon.— Incze Antal: Ez lehetetlen!) Felhívom a belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a csendőrlegénységhez jelentkező al­tisztek hat-hét évi szolgálat után ugyanannyi ideig kénytelenek csendőri, tehát szakaszveze­tői rendfokozatban szolgálatot teljesíteni, mint az, aki csak egy vagy két év katonai szolgálat után lép be. Ezáltal a csendőrség egy nagyon értékes réteget veszít el. amely elkedvetlenedve leszerel. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A politikai rendőrségről szeretnék még egy-két szót szólni. (Halljuk! Halljuk! a szélső­ba'oldalon.) Mindnyájan tudjuk, hogy az or­szágban nagyon jól megszervezett suttogó pro­paganda folyik, folyik ugyanakkor, amikor a magyar honvédek a tengelyhatalmak csapatai­val együtt mondhatjuk Európa élethalálharcát vívják ,a vörös bolsevizmussal szemben. (Ügy van. Üßy van! — Taps.) Ugyanakkor itt ha­zánkbán egy vörös front (Incze Antal: Nép­front!) olyan szervezett suttogó propagandát terjeszt, amelyre ,az ember csak a legkemé­nyebb kifejezéseket használhatja, mert amit ők csinálnak, az egyenesen hazaárulás, (ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Menjenek ki Szovjet-Orosz­országiba!) Például a szociáldemokrata_ párt tagértekezletei alkalmával az úgynevezett kül­politikai tájékoztató keretében mindenkor olyan suttogó propagandát terjeszt, amely egyenesen hátrányos volna a honvédség haxci szellemére, ha honvédségünk — hála Isten­nek — nem, lenne már immunis a vörös vesze­delemtől. (Ügy van! Ügy van! — Palló Imre: Tessék betiltani!) A kommunista szervezkedés is folyik, de ezt hála Istennek — itt mind a rendőrségnek, mind a csendőrségneik a legteljesebb elismeré­semet fejezem ki — csírájában fojtják el és ezen a téren nagyon szép eredményeket értek el. Ez valóban csak úgy lehetséges, ha az ez­zel foglalkozó szervek időt és fáradságot nem kiméivé önfeláldozással teljesítik a szolgála­tukat. Még egy másik kérdésre is felhívom a belügyminiszter úr figyelmét. Sajnos, a ma­gyar országgyűlés egyik tagja, (Incze Antal: Volt tagja!) egyik volt tagja olyan magatar­tást tanúsított, amiért a kortmányzat is kény­telen volt a legkíméletlenebb eszközökkel fel­lépni ellene. Ez a képviselő azonban egy po­litikai pártnak volt a vezére és még a mai napig sem hallottam, — valószínűleg mások sem hallották - r hogy az a párt volt vezéré­vel szemben bármilyen nyilatkozatot tett volna. Itt kérdezem meg a Ház nyilvánossága előtt a független kisgazdapártot: azonosítja-e magát volt vezérének eljárásával vagy pedig nem? Erre végre tessék nyilatkozni! (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Tiszta vizet a pohárba!) Nagvon kérem a belügyminiszter urat, hogy e mellett az egész igen veszélyes és a legteljesebb mértékben el­ítélendő akció' mögött meghúzódó és azt tá­mogató elemeknek méltóztassék nagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom