Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-192

2 Az országgyűlés képviselőházának 192. szagnak a Japán, Németország és Olaszország ; között Berlinben 1940. évi szeptember hó 27. napján kötött háromhatalmi egyezményhez ! történt csatlakozásáról szóló s az országgyűlés \ két Háza által alkotott törvénynek, mint 1941. évi I. törvénycikknek kihirdetése az Országos Törvénytárban megtörtént. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. T. Ház! Még élénken emlékezetünkben van a téli olvadás okozta árvíz borzalmas s nagykiterjedésű pusztítása. A károsultak megsegítésére megmozdult a magyar társadalom is, ezért javaslom, hogy a képviselőház is járuljon hozzá a maga adományával a rombadőlt házak felépítéséhez. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképpen kimondom és ehhez képest a legközelebbi esedékes illetményekből fejenként 10 pengőt fogok levonásba vétetni. (Helyeslés.) Jelentem a t. Háznak, hogy az állandó ösz. szeférhetlenségi bizottság Gruber Lajos és Kovarcz Emil képviselő urak összeférhetlenségi ügyeiben meghozta határozatait. Felkérem a jegyző urat, szíveskedjék mindkét határozatot felolvasni és pedig előbb a Gruber Lajos képviselő úr ügyében hozott határozatot. Poriibszky Géza jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi április hó 22-én tartott ülésében Gruber Lajos országgyűlési képviselőnek bűntett miatt, továbbá politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerős elítélése tárgyában az 1938:XIX. te. 164. Va, valamint az 1901:

XXIV. te. 12. Va alapján az állandó Összeférhetlenségi bizottsághoz áttett összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. Va értelmében lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Gruber Lajos országgyűlési képviselő képviselői megbízatását az ellene a m. kir. Kúriának B. 3780/1940/79. szám alatt hozott ítélete alapján a m. kir. Kúria jogerős ítéletétől kezdődő joghatállyal, vagyis 1941. évi március hó 20. napjával megszűntnek nyilvánítja. Indokok: Gruber Lajos országgyűlési képviselő ellen a m. kir. Kúria, mint másodfokú ítélőbíróság, a fenti szám alatt ítéletet hozott, amely a vádlottat bűnösnek mondja M az országgyűlési tag elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények elkövetésében és ezért őt összbüntetésül egyévi börtönbüntetésre, továbbá ötévi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítéli. A m. kir. Kúria ezt az ítéletet folyó évi március hó 20. napján hozta meg s az ítélet az 1896 : XXXIII. te. 494. §-a értelmében azonnal jogerőre emelkedett. Nevezett képviselőnek bűntett miatt történt jogerős elítélése folytán az 1938 : XIX. te. 164. f-a, illetve 56. Vának 5. pontja értelmében, továbbá politikai jogainak felfüggesztésére jogerős elítélése miatt az 1901. évi XXIV. te. 12. Va 2. pontja értelmében — az 1938. évi XIX. te. 164. §-a, és az 1901. évi XXIV. te. 25. <í-ának rendelkezései szerint — képviselői megbízatását megszűntnek kellett nyilvánítani. A képviselői megbízatás megszűnésének időpontjául az állandó összeférhetlenségi bizottság a büntető ítélet jogerőre emelkedésének napját^ határozta meg, mert a fenthivatkozott törvényhelyek értelmében országgyűlési képviselő nem lehet olyan személy, akit bűntett miatt ítéltek el, illetve politikai jogainak illene 19A1 április 2i-en, csütörtökön. felfüggesztésére ítéltek — feltéve, ha elítélése jogerőre emelkedett. Minthogy Gruber Lajosra nézve a jogfosztó feltételek a m. kir. Kúria ítéletének jogerőre emelkedésével állottak be, ennélfogva a rendelkező részben foglaltak szerint kellett adott esetben határozni. Az eljárás során költség nem merült fel s így ë részben határozni nem kellett. K. m. f. Mezey Lajos s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke, vitéz Tóth András s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« Elnök: Most kérem a Kovarcz Emil képviselő úr ügyében hozott határozat felolvasását. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi április hó 22-én tartott ülésében Kovarcz Emil országgyűlési képviselőnek bűntett miatt, továbbá politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerős elítélése tárgyában az 1938 : XIX. te. 164. Va, valamint az 1901 : XXIV. te. 12. Va alapján az állandó összeférhetVjnségi bizottsághoz áttett összeférhetlenségi ügyében a házszabályok 62. Va értelmében lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben a következőleg határozott: Kovarcz Emil országgyűlési képviselő képviselői megbízatását az ellene a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszéknek P. I. 573/40. sz./lO. szám alatt hozott másodfokú ítélete alapján, a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszék jogerős ítéletétől kezdődő joghatállyal, vagyis 1941. évi február hó 27. napjával megszűntnek nyilvánítja. Indokok: Kovarcz Emil országgyűlési képviselő ellen a m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszék, mint másodfokú ítélőbíróság a fenti szám alatt ítéletet hozott, amely a vádlottat bűnösnek mondja ki az 1921:111. te. 1. § 2. bekezdésébe ütköző és az 1921:111. te. 2. Va 2. bekezdésének második tétele szerint minősülő, az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűntettben s ezért őt kétévi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá ötévi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának ugyanfly tartamú felfüggesztésére, valamint lefokozásra, mint mellékbüntetésre ítéli. A m. kir. legfelsőbb honvédtörvényszéknek ez a folyó évi február hó 27-én meghozott és a vádlott jelenlétében kihirdetett ítélete az 1921:XXIII. te. 381. Va értelmében azonnal jogerőre emelkedett. Nevezett képviselőnek bűntett miatt történt jogerős elítélése folytán az 1938:XIX. te. 164. Va, illetve 56. Vának 5. pontja értelmében, továbbá politikai jogainak felfüggesztésére jogérvényes elítélése miatt az 1901:XXIV. te. 12. Va második pontja értelmében — az 1938. évi XIX te. 164. Va és az 1901:XXIV. te. 25

% Vának rendelkezései szerint — képviselői megbízatását megszűntnek kellett nyilvánítani. A képviselői megbízatás megszűnésének időpontjául az állandó összeférhetlenségi bizottság az ítélet jogerőre emelkedésének napját határozta meg, mert a fenthivatkozott törvényhelyek értelmében országgyűlési képviselő nem lehet olyan személy, akit bűntett miatt ítéltek el, illetve politikai jogainak felfüggesztésére ítéltek, — feltéve, ha elítélése jogerőre emelkedett. Minthogy Kovarcz Emilre nézve a jogfosztó feltételek a legfelsőbb honvédtörvényszék ítéletének jogerőre emelkedésével állottak be, ennélfogva a rendelkező részben foglaltak szerint kellett adott esetben határozni.