Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-195
Az országgyűlés képviselőházának 195. ülése 1941. évi június hó 17-én, kedden, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — gr. Teleki Béla napirend előtti felszólalásában ismerteti az Erdélyi Párt program inját. — Kölcsey István indítványt nyújtott be a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára nyolcórás ülések bevezetése iránt. — A közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Meskó Zoltán, Kossuth Pál, Piukovich József, Laky Dezső közellátási miniszter. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter benyújtotta a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot és a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában 1941. február lió 18-án kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannak: Bárdossy László, br. Bánffy Dániel, Hőman Bálint, Laky Dezső, Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra í perckor.) (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) r Elnök: A t. Ház, ülését megnyitom. A 1 ? ülés jegyzőkönyvének vezetésére Szeder János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Zeöíd Imre Péter, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyző urakat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Teleki Béla képviselő úr az Erdélyi Párt országos megalakulása és Programm jának ismertetése céljából napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam és így gróf Teleki Béla képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Béla: T. Képviselőház! Az Erdélyi Párt szervezési munkálatai május 28-án Kolozsvárott tartott országos nagygyűlésen befejezést nyertek. Mint megválasztott elnök kötelességemnek tartottam röviden ismertetni pártunk irányát és célkitűzésiéit. Elsősorban is eloszlatni szeretném azt az itt-ott felmerülő félreértést, hogy pártunk regionális párt. A leghatározottabban le kell szögeznem, hogy ez tévedés. Mi igenis az elválaszthatatlanul összetartozó magyarság kérdéseivel kívánunk dolgozni, ezekkel kívánunk foglalkozni, mert éppen ebből az összetartozásból következik, hogy a magyar élet elválaszthatatlan egységet képez, így minket a magyar életnek minden kérdése éppen úgy érint, mint a magyarság valamennyi tagját. (Éljenzés.) Erdély kérdéseivel hangsúlyozottabban akarunk foglalkozni. Ez önként következik abból, hogy a 22 évi megszállás után építő raunKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ %. kára van ott szükség és annyira fontos a mielőbbi egységesítés és főleg a lelkek teljes Összehangolása és egyesítése, hogy ezt nekünk kell elvégeznünk, akik az elmúlt 22 évet ott töltöttük és így a kérdéseiket a legvilágosabban látjuk. Erdély köztudomásúlag nemzetiségi terület és mint tudjuk a nemzetiségek politikailag egységesek szoktak lenni. Különös fontossága van tehát annak, hogy a nemzetiségekkel szemben politikailag egységes és ne megosztott magyarság álljon. (Élénk helyeslés és taps.) Mi ezt az erdélyi párttal láttuk leginkább megvalósíthatónak. Magyarország erős várának keleti bástyáját rombadöntötték és mi ezt a bástyát újra fel akarjuk építeni, hogy ismét teljesíthesse feladatát az ezeréves vár védelmében. (Helyeslés.) Egész Erdély egy emberként, soha el nem múló hálát érez a Főméltóságú Kormányzó Ür iránt (Élénk éljenzés és taps.), aki bölcs országlásával lehetővé tette felszabadulásunkat és azt, hogy ma már nem egy elnyomó idegen hatalom ellen védjük népünket, hanem sajái országunkat építhetjük. Ez azonban csak egyik része feladatunknak. A szervesen összetartozó összmagyarság egyik részének ügyét sem lehet úgy szolgálni, hogy ne irányuljon figyelmünk állandóan a nagy magyar kérdésekre, az egyetemes magyar élet alakulására. Enniek javára akarjuk kisebbségi életünk tapasztalatait és meglátásait felhasználni, annak a kisebbségi életnek tapasztalatait és meglátásait, amelyben a magyarság felett és mögött nem állt a.magyar államhatalom, így tehát a válóságra levetkőztetve láthattuk a társadalmi ég .sémaeti, kérdéseket. Ezért értettük még világosan Teleki Pál göny
