Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-208

17tí Az országgyűlés képviselőházának .iául szolgáló 40-es névjegyzékben megüresedett helyre Benes Zoltán képviselő urat jelöltem ki. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirendünk első pontja a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat részletei felett való döntés. (Írom. 538.) ,.._; Felkérem vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urat, hogy az együttes bizottság jelentését ismertetni szíveskedjék. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A képviselőház igazságügyi és közjogi bizottsága július hó 3-án tartott ülésében tárgyalás alá vette az igazságügyminiszter úrnak a házassági törvény módosításáról . és kiegészítéséről benyújtott törvényjavaslatát, amelyet a képviselőház folyó év július 2

% napján tartott ülésében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául már elfogadott. Az egyesi tett bizottság a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta, a javaslat szövegezésével szemben azonban bizottsági szövegezést létesített, még pedig a következőképpen : A eímihez. A címben foglalt házassági törvény megjelölés nem felel meg teljesen az 1894 : XXXI. törvénycikk pontos címének, amely a következő: »Az 1894 : XXXI. törvénycikk a házassági jogról.« Az együttes bizottság helyesebbnek találta a kiegészített és módosított törvénynek a címben való pontos megjelölését, ezért a javaslat címét a -következőképpen kéri módosítani: »Törvényjavaslat a házassági jogról szóló 1894 : XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról.« A továbbiakban az együttes bizottság az eredeti javaslaton részben érdemi, részben pedig törvényszerkesztési szempontból, módosításokat, f kiegészítéseket, törléseket és új szöveget létesített. Ez vonatkozik magának a bizottsági szövegezésnek a minőségére. Menynyiségileg csupán annyit, hogy míg az eredeti szövegezésben 14 szakasz foglaltatik, addig a bizottsági szövegezésben 16 szakasz. Í\ Ház! Az 1. t-hoz. A bizottság a házasságkötés előtt szükséges orvosi vizsgálat fejezetében az .1. § (2) bekezdésével kapcsolatban az alábbi, módosításokat eszközölte: a bekezdés második sorában Jévő »háziorvosának« szó helyett »a belügyminiszter által erre feljogosított orvos« szavakat iktatta be. Jóllehet a törvényjavaslat indokolása már kifejtetté-, hogy a »háziorvos« kifejezésnek nem szabad társadalmi osztály jelleget tulajdonítani, mégis helyesebbnek mutatkozott ez a bizottsági szövegezés., tekintettel arra, hogy így bármelyik egyszerű nőnek, falusi vagy gyári munkásnőnek is megnyílik a joga arra, hogy a legközelebbi egészségügyi felügyeletet ellátó orvoshoz forduljon házasságkötési ügyben szükséges_ bizonyítványért. Ennek az orvosnak a kijelölése pedig a belügyminiszterre bízható. A (2) bekezdés második mondata helyett a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »A tisztiorvos elengedheti a házasuló személyes megjelenését és megvizsgálását, ha a házasuló gümőkor tekintetében az 1940 : VI. te. 11. §-ában, nemibaj tekintetében pedig az ugyanennek a törvénycikknek 35. §-ában megjelölt valamely közegészségügyi szervnek, a honvédség hivatásos állományában tényleges szolgálatot teljesítő személy pedig hivatásos állományú honvédorvosnak vagy honvédegészségügyi intézetnek, harminc napnál nem régibb keletű bizonyítványát szolgáltatja ar208i Ídes0 J'J'il július 8-án, keddi ii. ról, hogy az első bekezdésben felsorolt kóros állapotok egyike sem állapítható meg.« Ez a módosítás azoknak a javaslatoknak kíván eleget tenni, amelyek azt célozzák, hogy a házasulandók minél többször tJávethessék magukat a kívánatos orvosi vizsgálatnak és a házasságkötéseket a tisztiorvosnál esetleg előforduló torlódás se akadályozhassa meg. A szakszerűséget természetesen nem lehetett mellőzni a vizsgálati lehetőségek kiterjesztése mellett sem, ezt biztosítani kellett, ezért a gumókor tekintetében az 1940 : VI. te. 11. §-ában megjelölt közegészségügyi szerveknek tartotta fenn a bizottság a vizsgálatot. E szervekben azonban szerephez jut a községi orvos is, ekkép minden házasulandó alkalmat fog nyerni arra, hogy a községi orvos által vizsgáltathassa meg magát a házasságkötés előtt. Részben a vizsgálati lehetőségek megkönnyítését, részben pedig a katonai érdekeket szolgálja az a módosítás, hogy a honvédség hivatásos állományában tényleges katonai szolgálatot^ teljesítő egyének hivatásos állományú honvédorvosnak vagy honvédegészségügyi intézetnek bizonyítványát szolgáltathatják. A bizottság a 2. §-t változatlanul fenntartotta. A 3. § második bekezdését a bizottság törölte és helyébe az alábbi szöveget iktatta: »Az 1. §-ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítvány bemutatását az eljáró polgári tisztviselő elengedheti: 1. ha tisztiorvos megalapítása szerint valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved, 2. gümőkor tekintetében, ha az 1940 : VI. te. 11. C-ában megjelölt valamely közegészségügyi szerv bizonyítványa szerint mind a két házasuló fertőző gümőkórban szenved, 3. ha a házasulok együttéléséből a jelen törvény hatálybalépése előtt gyermek született vagy a nő tisztiorvos megállapítása szerint a jelen törvény hatálybalépése előtt teherbe esett. Az 1. §-ban meghatározott tisztiorvosi bizonyítvány bemutatása alól az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve kivételesen felmentést adhat, ha az eset körülményei szerint a. házasságkötés következtében a fertőző baj továbbterjesztése és gyermekek. születése kizártnak tekinthető, a házasságkötés megengedését pedig méltánylást érdemlő nyomós erkölcsi okok indolkoltá teszik.« Ez a változtatás részint orvosi szempontoknak, részint pedig a házassági individuális valláserkölcsi szempontjainak kíván engedményeket tenni. Orvosi szempontból ugyanis nem tesznek kifogást az ellen, hogy a házasság létrejöhessen akkor, amikor mindkét fél fertőző gümőkórban szenved, mert ez a fertőző gümőkór orvosi megállapíás szerint tovább nem örökíthető. Ellenben orvosig szempontból kifogást emelnek az ellen, tehát nem engedhető meg az, hogy fertőző nemibetegségben szenvedő személy házasságot kössön, mert ezt a fertőző nemibetegségét házastár sara is átvinné, azt megfertőzné. Erkölcsi szempontból kívánatos és átmenetileg megengedhető a házasságkötés olyanok közt, akiknek együttéléséből a törvény hatálybalépése előtt gyermek született, vagy magzat fogantatott, viszont a jövőre nézve ezt a kivételt rendszerré emelni nem lehet, mert ez arra serkentene sokakat, akik a törvénnyel vissza akarnak élni, hogy megkerülve a törvényt, házasságon kívüli együttélést hozzanak be egymásközt. Célszerűnek mutatkozik előre nem látható, de erkölcsileg méltánylást érdemlő, orvosilag pedig aggálytalan esetekbeu